Lehetetlen gazdasági helyzetbe sodorhatják Európa mezőgazdaságát (és iparát is!) az unió szigorú klímavédelmi céljai, és az ezek által vezérelt, küszöbön álló döntések, amelyek sem az állattenyésztés, sem a növényvédelem tekintetében nem sok jót ígérnek. Nem csoda, hogy a tagállamokban igen heves viták és tiltakozások kezdődtek.
Az Európai Bizottság nemcsak az ipari termelést gondolja teljesen újra, hanem az agrárszektort is gyökeresen át akarja alakítani. Ezzel kapcsolatban Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter elmondta, hogy olyan, technológiailag kivitelezhető, gazdaságilag fenntartható megoldásokat kell találni, amelyek nem lehetetlenítik el a Kelet-Európában élő emberek boldogulását. Tény, hogy az RMDSZ-es tárcavezető nem lát reményt arra, hogy a
klímacélok tekintetében hajthatatlannak mutatkozó brüsszeli vezetés hajlandó lenne további engedményekre. De lássuk a konkrétumokat!
A eredeti brüsszeli elképzelés azt akarta véghezvinni, hogy zárt állatfarmokon, intenzív körülmények között ne lehessen 150-nél több egyedet tenyészteni. Ez sok állattenyésztő ország számára elfogadhatatlannak bizonyult, ugyanis egy tejtermelő farmon a százötvenes állatkvóta 70–80 fejőstehenet jelent szaporulattal együtt. Az ennek nyomán kibontakozott vita során az egyedlétszámot megemelték 350-re, végül a tagállamok miniszterei farmonkénti 450 állatnál húzták meg a felső határt. Románia kérte, hogy ez alól legyenek kivételek a szarvasmarhafarmok, de a kérést elvetették, így a 450 főre maximalizált, intenzív körülmények közötti nevelt állomány sertésekre és szarvasmarhákra egyaránt vonatkozik. „Jó hír – mondta Tánczos Barna –, hogy a korlátozó intézkedések alól mentesülnek a külterjes körülmények között, legelőkön nevelt állatállományok.” Igaz, mindez egyelőre csak javaslat, kötelező érvényű direktíva akkor lesz belőle, ha meglesz az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság közös döntése.
A növénytermesztők ugyancsak résen kell legyenek, és fel kell készüljenek arra, hogy az Európai Bizottság 2030-ig 50%-al (!) kívánja csökkenteni a növényvédő szerek és a műtrágyák használatát. Ebben a kérdésben az RMDSZ-es miniszter azokkal a szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel ért egyet, amelyek szerint ez az elképzelés kivitelezhetetlen, és sokat árthat a romániai mezőgazdaságnak. „Az Európai Unió tagállamaiba nem lehet fűnyíróelv alapján egységesen felére csökkenteni a vegyszerhasználatot. Az Európai Bizottságnak olyan döntést kell hoznia, amely a különböző államok sajátosságait veszi figyelembe. Romániában a mezőgazdaságban használt átlagos növényvédőszer-mennyiség a töredéke a nyugat-európainak” – érvelt Tánczos, aki olyan javaslatot támogatna, amely különbséget tesz gazda és gazda, farm és farm között: azt a gazdát, aki eddig is minimális mennyiségű vegyszert használt, nem kell korlátozni, azt viszont, aki túlvegyszerezett, szabályozni kell és esetében meg lehet állapítani a további növényvédőszerek és műtrágyák adagolásának mértékét. De egyelőre az 50%-os
vegyszercsökkentés követelménye is csak egy javaslat, ami viszont ugyancsak kemény vitákat és tiltakozásokat fog kiváltani a közeljövőben.

Forrás: https://kronikaonline.ro