A Ziarul Financiar (ZF) összehasonlító vizsgálatának eredménye sokak szerint megdöbbentő, ám ha jobban belegondolunk ez várható volt, éspedig: a tejárak nálunk magasabbak, mint a magasabb életszínvonalat biztosító nyugati országokban. A ZF a Carrefour árait hasonlította össze, mert ez az áruházlánc van jelen a legfontosabb európai piacokon, és a cég saját márkaneve alatt forgalmazott, 3,5% zsírtartalmú tej litere nálunk 1.45 euróba kerül, ez bizony közel a duplája a lengyelországi árnak.
A napokban az erdélyi tejtermelők szövetségének (BOVICOOP) több mint száz tagja demonstrált Járaszurdukon (Szilágy megye), mert nincs vevő a termékükre. Egy tartálykocsi tejet öntöttek emésztőgödörbe, így tiltakozva az ellen, hogy áprilistól egyetlen feldolgozó cég sem akarja felvásárolni az általuk termelt tejet. A szövetség elnöke, Daniel Frei szerint 48 000 liter tejet termelnek naponta, és nincs kinek eladni, ezért kénytelenek elajándékozni, hogy meg ne romoljon. Frei elmondása szerint a gazdák mindössze 1,4 lejt kérnek egy liter tejért, ami alig fedezi költségeiket, de még így sem tudják eladni. Eközben a romániai üzletekben literenként 5 és 15 lej közötti áron lehet tejet vásárolni. Nagyon sok esetben a szarvasmarhatenyésztők ki sem tudnak lépni a veszteséges vállalkozásból, mert farmjaikat uniós finanszírozásból hozták létre vagy fejlesztették.
Tehát: a tej az üzletekben drága, de az itthon megtermelt tejet a felvásárló/feldolgozó cégek érdeklődése híján nem lehet értékesíteni. Hogyan állhat elő ez a helyzet?
Az egyik ok az, hogy a tejtermelés szempontjából Románia uniós szinten az utolsó helyen van (Eurostat). A tejtermelés hatékonysága nagyon alacsony, ami növeli a költségeket, s ezáltal a végtermék árát. Egy itthoni szarvasmarha átlagban 3,5 liternél kevesebb tejet ad (pontosabban 3362 kg-ot), ami a legalacsonyabb érték az Európai Unióban, Bulgáriában is 3,6 liter (3628 kg) fölött van – a legnagyobb hatékonysággal Dániában és Észtországban működik az ágazat, ahol egy tehén átlagban 10 liternél több tejet ad (10 097, illetve 10 020 kg).
Egy másik ok, hogy január 1-jétől a gyártók javára változtak a kiskereskedelemre vonatkozó árképzési szabályok, ami miatt a kereskedők, hogy a nyereségük változatlan maradjon, növelték az árrést, ez pedig magasan tartja az árakat. Természetesen a tej magas hazai árához az is hozzájárul, hogy Romániában az infláció magasabb volt az elmúlt hónapokban, mint a nyugati EU-tagállamok zömében.
Viszont a szakma szerint a fő ok az, hogy a román kormány kevésbé támogatja a gazdákat, mint más európai uniós országok. A román szarvasmarha-tenyésztők évi 73 eurós támogatást kapnak egy állat után, Bulgáriában ez az összeg 189, Magyarországon pedig 700 (!) euró – vagyis a magyar gazdák csaknem tízszer nagyobb összeget kapnak támogatásként.
Romániában 2015 és 2020 között közel 10%-al nőtt a tejfogyasztás, ezért is szorul az ország nagymértékben importra. Hazánk az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint tavaly szinte egész Európából vásárolt tejet. A legtöbbet Magyarországról (több mint 65 millió euró értékben), de Lengyelországból is (közel 12 millió euró értékben) érkezett tej hozzánk. Jelentős mennyiséget vásárolunk Csehországból, Németországból és Görögországból is. Az import folyamatosan növekszik – az elmúlt 30 évben mintegy 1800%-al (!) nőtt a behozatal.
Daniel Frei szerint a kormánynak sürgősen megoldást kell találnia a lehetetlen helyzetre: megtöbbszörözni a támogatás összegét, közvetíteni a tejtermelők és -feldolgozók között, és kialakítani egy alaposan átgondolt, hosszú távú stratégiát az ágazat működtetésére.
Kun Gazda Gergely - falugazdász
Forrás: https://www.zf.ro, https://www.agerpres.ro, https://maszol.ro
