Romániában mintegy 37 ezer méhészt tartanak nyilván, akik 2, 35 millió méhcsaláddal termelnek. Jó esztendőben Románia átlagos méztermelése 22 ezer tonna, amivel az európai országok között a 4. helyet foglalja el, jogos a megállapítás tehát, hogy méhészeti szempontból országunk nagyhatalomnak számít: méztermelése fedezi a belső szükségleteket, és exportra is jut. Eddig legalábbis így volt. Idén a méhészek feje fölött is elkezdtek gyülekezni a viharfelhők – jobban, mint a korábbi években.
És akkor vázoljuk fel a csöppet sem rózsás helyzetet.
A méz nagybani felvásárlási ára rekordalacsony: 8 lej/kg, az első osztályú méz ára sem haladja meg a 11 lej/kg-ot. Noha a 2022-es év méztermése nagyjából a fele (kb. 12 000 tonna) volt az előző év hozamának, a hazai méhészeknek még így sem sikerül értékesíteniük portékáikat. Az ok egyszerű: a fogyasztók tömege a nagyáruházakból vásáról mézet, az itt tornyosuló üvegkannák cimkéi pedig elárulják, hogy a termékek az EU tagországaiból, illetve az Európai Unión kívüli államok termelőitől származik. Elsősorban tehát az illojális konkurencia miatt nem tudják a hazai termelők értékesíteni a termékeiket – épp úgy, mint a tej, a hús, és egyéb agrártermékek esetében. A korábbi években a távol-keletről érkező mézek helyét az utóbbi esztendőben átvette a vámmentesen importált ukrajnai áru, amely jóval olcsóbb a helyben megtermelt termékeknél. Élelmiszerbiztonsági szakemberek szerint azonban nagy a rizikótényező, mert nem esik át alapos vizsgálaton, átfogó minőségellenőrzésen, amely kimutathatná a mézben található szennyező anyagokat, és főleg a méhekkel feletetett cukros szirupot. A nagy mennyiségű ukrajnai méz jelenléte a román piacon tovább fokozza a méhészek nehéz helyzetét, ami már a korábbi években megmutatkozott a hiányos agrártámogatás, az éghajlatváltozás okozta termeléscsökkenés és a növekvő méhpusztulás miatt. A hazai méhészet ma ott tart, hogy az országban megtermelt jó minőségű mézet jobbára a kiskereskedelemmel foglalkozó méhészektől lehet megvásárolni. A tudatos vásárlóközönség azonban eltörpül a multinacionális üzletláncokban élelmiszert vásárlók nagy táborához képest, így viszonylag kevesen fogyasztanak helyben megtermelt, kitűnő minőségű mézet. Az emberek nagy többsége az olcsó és gyenge minőségű termékeket keresik, ezért vált sokak számára felkapott a keverékméz, amelynek jelentős része Ukrajnából származik.
Ioan Fetea, a Romániai Méhészek Egyesületének elnöke szerint átláthatatlanná vált a romániai mézpiac. Az üzletek polcain rendszerint olyan terméket lehet vásárolni, amelyben a helyi mézet ukrajnai, Moldova köztársaságbeli és kínai mézzel vegyítik. Az EU illetékesei bejelentették, hogy az unió tagországaiba importált méz 40%-a hamisítvány.
„Mi tíz éve kérjük a piaci forgalmazásra kerülő méz tisztességes felmcimkézését, ennek ellenére a hatóságok semmit nem tettek ennek érdekében” – fogalmazott a méhészek szakegyesületének vezetője.
Miközben tavaly mintegy 4000 tonna importméz érkezett Romániába, a hazai méhészeknek szinte semmit nem sikerült exportálniuk a megtermelt 12 ezer tonna körüli mézmennyiségből. Mivel a romániai piacra kerülő importméz legnagyobb része ukrajnai eredetű, a méhészegyesület a mezőgazdasági minisztériumnak címzett beadványában azt kéri, hogy az ukrajnai mezőgazdasági termékek importjának ellensúlyozására Brüsszeltől kapott támogatásból a méhészek is részesüljenek.
Fetea szerint a Nemzeti Méhészeti Program (PNA) költségvetése a romániai méhcsaládok támogatásának 25 százalékára elegendő, emiatt a méhészek 75 százaléka semmiféle méhészeti dotációhoz nem jut hozzá. A szakember szerint az idei tél is nehéz helyzet elé állította a méhészeket: az enyhe időjárás biológiailag ártott a méhcsaládoknak – sok család elpusztult –, ami tovább nehezíti a gazdák boldogulását. ,,Tavaly méhcsaládonként 20 euró támogatást kértünk, de nem kaptuk meg. Megelégednénk családonként egy 15 eurós de minimis támogatással is, hogy át tudjuk vészelni a mostani kedvezőtlen körülményeket” – nyilatkozta a Romániai Méhészek Egyesületének elnöke.
A Krónika megszólította a témában a Szentkatolnában élő Csákány Attilát, aki szerint a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) a napokban meghirdette ugyan a méhészek számára az inputanyagok költségeinek visszatérítéséről szóló pályázatát, de ez inkább szemfényvesztés, mint reális finanszírozás. Az elmúlt években háromszor pályázott és egyszer nyert. Elsősorban kezelésekre szánt gyógyszereket, műlépbeszerzést és kaptárvásárlást térítenek meg, de a méhész szerint olyan kevés a pénzügyi keret, hogy csak pár méhész jut hozzá.
„Az a bosszantó, hogy soha nem lehet tudni, milyen szempontok szerint válogatják ki a vidékünkről beérkező 25-30 pályázó közül az öt-hat nyertest. Nagyjából a pályázatok húsz százalékára van pénz, ami nagy bosszúságot okoz a méhészek számára” – méltatlankodik Csákány. A méhcsaládok után járó támogatás szintén aprópénz: tavaly 22 lejt fizetett ki a román állam a méhészeknek.
„Az volna az egyetlen értékelhető segítség, ha a román kormány védené a piacát, a belső termelést, és helyzetbe hozná az országban a termelő gazdákat. De ennek éppen az ellenkezőjét tapasztaljuk, ezért került ennyire nehéz helyzetbe a hazai méhészet is” – foglalja össze a romániai mezőgazdaság legégetőbb gondját Csákány Attila.
Forrás:
https://agrointel.ro/256838/ajutor-de-minimis-apicultori-ioan-fetea/
https://kronikaonline.ro/belfold/az-ukrajnai-importmez-betiltasat-is-kovetelik-a-gazdak
