A köztudatban a komlót (Humulus Luulus) a söripar hasznosítja, hiszen a sör főzése során használt toboz a kedvelt nedű tipikus ízesítője. Csakhogy a komlót az egészségügy is felhasználja, a kenderfélék családjába tartózó növény főzetét a népi gyógyászat nyugtatószerként alkalmazta, de hatásos volt étvágytalanság, gyomorpanaszok és idegi eredetű hasmenés esetén is. A népi gyógyászat tapasztalataira alapozva, a gyógyszeripar is számos készítményben hasznosítja a komlót. A söripar és a gyógyszeripar részéről jelentkező kereslet azonban még nem jelenti a komlótermesztés hazai gondtalanságát, sőt, ennek pont az ellenkezője igaz!

Az 1990-es években Romániában – jellemzően Erdélyben – mintegy 2700 hektáron termesztettek komlót, ez a terület napjainkban alig 10%-a az egykori termőfelületnek, mindössze 270 hektár. Emiatt az érdekelt iparágak főleg import komlót használnak, noha az ágazatok igényeit a hazai kolomótermesztéssel is fedezni lehetne.

Acațiu Mora, a Romániai Komlótermesztők Egyesületének elnöke szerint állami segítség nélkül nem fog menni a komlótermesztés hazai újjáélesztése, és ennek egyszerűen anyagi akadályai vannak: egyetlen hektár komlóföldbe 60 000 eurót  kell befektetni. A növény ugyanis egyrészt sajátos, és igen költséges berendezést igényel. Fémrudakra kell a növényt felfuttatni, ezek egykor megvoltak, de a privatizációt követően nagy részüket ócskavasként értékesítették. Másrészt a telepítést követő 5–6. évben kezd el csak teremni, átültetni, más helyre telepíteni pedig szinte lehetetlenség, hiszen a gyökérzete akár négy méter mélyre is benyúlik a talajba. Például Németországban vagy Csehországban, ahol évszázados hagyománya van a sörgyártásnak, olyan komlót használnak, amely bőséges termést hoz és amelyet országos védelem alá helyeztek, nem lehet onnan külföldre szállítani.  

A valós segítséget az jelentené, ha az érdekelt gazdák lehívhatnának uniós pénzeket komlóültetvények létrehozására, egyelőre azonban erre nincs lehetőség. „A mezőgazdasági minisztérium jó szándékára is szükség volna, megfelelő támogatási rendszer kell. Mi minden alkalommal javasoljuk, ígéreteket kapunk, de nem sikerült még ezeket gyakorlatba ültetni. Pénzügyi erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy 270 hektárról eljussunk 500-ra, újratelepítésekre van szükség, mint a szőlő esetében” – nyilatkozta Acațiu Mora, aki Maros megyében termeszt komlót 225 hektáron.

Az elmúlt években a termesztőknek a természettel is meg kellett küzdeniük, a komlónak ugyanis nagy a vízigénye, a szárzaság könnyen kárt tesz benne. Helyben nemesítettek egy új, Transilvania névre keresztelt fajtát, mely jól bírja a szárazságot, az eddigi eredmények biztatóak.

Forrás: https://maszol.ro