Álljon itt mindjárt az elején egy megdöbbentő adat: a mezőgazdasági területeken élő madárpopuláció 30%-al csökkent Romániában. És a madárpopuláció csökkenéséről szóló információ nem puszta „vészmadárkodás”, hanem egy igazán nagyszabású, 37 éven át tartó és 28 európai országot érintő madártani kutatás eredménye, amelyben részt vett a Román Madártani Egyesület és a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület is. A csökkenés fő oka a rovarirtók és a műtrágya használata. Nyugat-Európában még rosszabb a helyzet, ott 1980 és 2016 között átlagban 60%-al csökkent a mezőgazdasági területeken élő madárállomány, Kelet-Európában a csökkenés ez 33%.

Románia esetében 2010 jelentette a választóvonalat. Eddig ugyanis enyhe növekedés volt tapasztalható a madarak számát illetően, a Milvus Csoport 2010 óta számolt 30–33%-os csökkenést. Szabó D. Zoltán ornitológus, a Milvus Csoport munkatársa elmondta, hgoy Kelet-Európa országai jobban állnak, de már itt is elkezdődött a nyugat-európai tendencia. „Lehet olyan illúziónk Erdélyben, hogy nálunk az országban nincs annyira intenzív mezőgazdaság, de ha Olténia, Bărăgan, Bánság térségeit nézzük, ott hatalmas kiterjedésű szója-, repce- és kukoricaföldek vannak, amiket méretük miatt már repülőből vegyszereznek. Ezeken a vidékeken élnek nagy tömegben azok a fajok is, amelyek így veszélybe kerültek.”  

„A mezei pacsirta az egyik legszomorúbb példa – monfja Szabó D. Zoltán –, hisz míg régen, ha az ember megállt április-májusban a mezőn, négyet-ötöt is lehetett hallani, ma már csak egy vagy egynek se hallatszik az éneke”. Ráadásul vonuló madárról beszélünk, amit vadásznak, elsősorban olasz vendégvadászok, ennek oka a laza romániai törvénykezés. Romániában a törvény megengedi a vadászatukat, az itteni vadászoknak pedig a pacsirtára vágyó vendég bevételt jelent. A Milvus Egyesület más madárvédő szervezetekkel együtt többször tiltakozott is ez ellen – mindeddig sikertelenül. „Azzal érvelnek, hogy vonulás közben vadásszák, és akkor ezek nem is a romániai pacsirták, ami ugyan igaz, de sovány vigasz, hisz mi sem örülünk, amikor a fecskéinket, gólyáinkat fogyasztják ott, ahová vándoroltak a téli időszakra” – monda az ornitológus.  

A mezőgazdaságban használt intenzív vegyszerezés miatt a veszélyeztetetté vált fajok közé került a kalandra pacsirta is, mely az ország délkeleti felében gyakori, valamint a kis őrgébics. A fő ok a műtrágya, a rovarirtószerek használata, ami a rovarok csökkenéséhez vezetett, így csak azok a fajok maradnak meg, amelyek generalisták, nem csak rovarral táplálkoznak – magyarázta Szabó.  

A problémára a kistermelők jelenthetnék a megoldást, de ehhez országos, sőt európai szintű döntés kellene ezek támogatására. Jelenleg az uniós közös agrárpolitika (KAP) is a nagytermelőknek kedvez – mondta el Szabó D. Zoltán. Emellett fontos lenne a nagytermelőket rávenni, hogy ne használjanak ilyen nagy mértékben rovarirtószereket. „Vannak alternatív módszerek vegyszerek használata nélkül, biológiai védekezési módok. Madárbarátként is sokat tehetünk: olyan növényeket lehet ültetni a kertben, ami búvóhely lehet a madaraknak. Emellett, ha lehetséges, hosszabbra hagyni a füvet a kertben, itatókat, odúkat kihelyezni.” A Milvus Csoport jelenleg is lobbizik a kistermelők támogatásáért a madárfajok megvédése érdekében.

„Az ország déli részén, ahol intenzív mezőgazdaság folyik nagy kiterjedésű területeken, ott visszatérni a kistermelős rendszerre utópisztikus, úgy gondolom” – mondta Tánzcos Barna környezetvédelmi miniszter, aki szerint dombvidéken, hegyvidéken viszont adottak a körülmények és támogatások is léteznek kifejezetten a kisméretű gazdaságok számára. A miniszter a vegyszerezés kérdésében a tudás hiányát látja problémának, ami miatt nem megfelelő adagokban használják a műtrágyákat, rovarirtókat a kisgazdák. Ennek megoldására a Világbankkal közösen nemrég írtak alá finanszírozási szerződést egy Tudásalapú gazdálkodás című programra, számolt be Tánczos. Hozzátette, a parlamentnek kell még elfogadnia, és ősszel indulhat a program. Ezen keresztül több ezer gazdának tudnak tudásalapú precíziós mezőgazdálkodást tanítani. A gazdaszerveteken keresztül jutnak majd el a kistermelőkhöz, magyarázta a tárcavezető. Tudomása szerint a nagytermelők megengedhetik maguknak szakemberek alkalmazását, akik nem pazarolják a vegyszereket.

Az egyes madárfajok állományának csökkenése vagy esetleges eltűnésük nemcsak annyit jelent, hogy néhány fajjal szegényebbek lettünk. A műtrágyázás és vegyszerezés miatt kevesebb lett a rovar, emiatt az ott élő madaraknak kevesebb lett az ennivalójuk. „A laikus azt gondolhatja, mit számít, ha egy faj eltűnik egy adott térségből, hiszen van még máshol, csakhogy minden madárfajnak megvan a maga szerepe, és ott, ahonnan eltűnt, már nem tölti be a szerepét a természetben, ahol minden összefügg” – magyarázta Papp Tamás ornitológus, a Milvus Csoport elnöke. Majd hozzátette: „Nem tudjuk, meddig tart el a Föld minket, ha a biodiverzitás csökken. A természet szövetét egy kutató sem látja át, de azt tudja, hogy ha a működő természet egy-egy darabját mindegyre kikapjuk, akkor hosszú távon összeomlik a rendszer”.

(Forrás: https://maszol.ro)