Noha Romániában működik az uniós tagországok farmjainak 33%-a, az EU mezőgazdasági össztermelésének mindössze a 3,4 százalékát adja. Ez pedig arra utal, hogy európai szinten a román mezőgazdaság teljesít a leggyengébben. A legnagyobb romániai mezőgazdasági érdekvédelmi szervezet, a LAPAR elnöke, Nicu Vasile, a Krónikának úgy nyilatkozott, hogy százhektáros méretű farmok kialakításával lehetne gyökeresen átalakítani és jövedelmezővé tenni a romániai agrárágazatot.
A dél-romániai gabonatermesztő agrárvállalkozó, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületei Ligájának elnöke lehangolónak látja a romániai mezőgazdaság helyzetét. A tavaszi országos gazdatüntetés főszervezője az interjúban elmondta, hogy a romániai agrárágazat rossz irányba halad, amit uniós statisztikák bizonyítanak: ,,Elgondolkoztató adat, hogy az Európai Unió 27 tagországa közül Romániában található az EU területén működő mezőgazdasági farmok 33 százaléka, ezzel szemben Románia az uniós mezőgazdasági termelés mindössze 3,4 százalékát adja”. Az uniós statisztikai adatokból az is kiderül, hogy a gazdaságok számát tekintve 13,38 százalékkal a második helyen álló Lengyelország részesedése az Unió mezőgazdasági össztermelésből közel 7%. Magyarország az EU területén működő mezőgazdasági farmok 4,11 százalékával az uniós össztermelés közel 2%-át adja. Az európai mezőgazdaság leghatékonyabb három országának statisztikai adatai: Hollandia 0,53/6,3, Németország 2,64/13,5 és Franciaország, amely az európai farmok 4,36 százalékával az uniós agrártermékek 16,8 százalékát állítja elő.
Nicu Vasile szerint a statisztikai adatok a romániai mezőgazdaság súlyos helyzetét mutatják. Meglátása szerint a baj valódi oka az, hogy a hivatalosan nyilvántartott romániai ,,farmok” 93%-a önellátó gazdaság, amelyek termékei alig jelennek meg a piaci forgalomban.
,,A román mezőgazdaság hatékonysága szempontjából az is sokatmondó adat, hogy az Európai Unió szintjén Románia rendelkezik az egy főre számolt legmagasabb, 0,7 hektár szántóterülettel. Ezt a hatalmas potenciált azért nem tudjuk kihasználni, mert a gazdaságok háromnegyede kevesebb, mint két hektár területtel rendelkezik” – mutatott rá a bajok fő okára a LAPAR elnöke. Nicu Vasile a mezőgazdaság termelés hatékonyságát hátráltató tényezők közül a kis méretű birtokviszonyok mellett a Romániának járó alacsony uniós területalapú támogatást emeli ki. A hektáronkénti átlagosan 191 eurós támogatással Románia a 27 tagország között az utolsó előtti helyen található Lettország mögött. A statisztikák szerint a legtöbb pénzt – hektáronként 1526 eurót – a máltai mezőgazdasági termelők kapják, utánuk következik Görögország 709 euróval, míg Magyarország 450 euróval a középmezőnyben található.
A LAPAR elnöke úgy véli, a román mezőgazdaság válaszút előtt áll. ,,Jól hangzik, hogy meg kell védenünk a kis családi gazdaságokat, de ezen az úton nem jutunk el sehova, mert a pár hektáros, önálló kisgazdaságok nem biztosítják a gazdák megélhetését. A szakmai szervezet szakemberei kidolgoztak egy olyan programot, amelynek megvalósítása néhány éven belül garanciát jelentene a romániai agrárágazat felzárkóztatásához. A program szerint három éven belül el kell jutnunk a 110 hektáros átlagos farmnagyságig, ami jó alapot biztosít a hatékony és jövedelmező gazdálkodáshoz. A román mezőgazdaság számára a földek gyors tagosítása jelentheti az áttörést” – érvelt a mezőgazdasági szakember.
Nicu Vasile szerint létfontosságú a gazdákat átfogó szövetkezeti háló kiépítése, ami jelentősen megkönnyítené a romániai mezőgazdasági termékek piacra jutását. ,,Kiemelném az úgynevezett regionális termékek jelentőségét. Az ország különböző részeiben különböző mezőgazdasági termékek teljesítenek jól, és ezek termesztésével éri meg foglalkozni. Fel kell értékelni ugyanakkor az állattenyésztés szerepét, ami az utóbbi évtizedekben háttérbe szorult. Románia az állattenyésztés szempontjából is kiemelkedően jó zónája az Európai Uniónak” – foglalta össze a LAPAR mezőgazdasági stratégiáját az országos gazdaszervezet vezetője.
A gyengén teljesítő román mezőgazdaság és élelmiszeripar legfontosabb ismérve, hogy évről évre rekordokat dönt az élelmiszerimport. „Az elmúlt években a legtöbb élelmet Lengyelországból és Magyarországról hoztuk be az országba, a teljes élelmiszerimportunk kétharmadát. De sok élelmiszer érkezik Hollandiából, Németországból és Belgiumból is. Az importált élelmiszerek többségét jól teljesítő mezőgazdasággal Románia is meg tudná termelni. Sőt, az Európai Unió jelentős élelmiszerexportőr országává válnánk, ha átalakítanánk a mezőgazdaság szerkezetét” – fogalmazott a Krónikának Nicu Vasile.
A LAPAR elnöke szerint a mezőgazdaság mai állapota önbecsapás, mert azt a látszatot kelti, hogy az uniós források felhasználásával jó irányba tart az agrárágazat. Ezzel szemben nem csökken az élelmiszerimport, és az évek óta alacsony mezőgazdasági kivitel sem nő.
