A globális felmelegedés, illetve a külföldről behurcolt növényi betegségek és kártevők hatására újabb kihívások elé néz a romániai mezőgazdaság, elsősorban a kisgazdaságok növénytermesztése. Az egyre szerteágazóbb növényvédőszer-felhasználáshoz azonban hiányzik a megfelelő szaktudás.
Az utóbbi egy-két évtizedben a globális felmelegedés hatására átalakul a mezőgazdaság is. Megváltozik a termesztett növények tenyészideje, és ezzel párhuzamosan új gondokkal néz szembe a növényvédelem. A növényi betegségek kifutási idejének átalakulásával, illetve az új kártevők megjelenésével a növényvédelmi alapismeretekkel nem rendelkező gazdák nehezen tudják felvenni a versenyt, aminek a termés mennyisége és minősége látja a kárát. Ha a mai növénytermesztést összehasonlítjuk a 30–50 évvel ezelőtti állapotokkal, rádöbbenünk, hogy ma már sokkal hatékonyabb növényvédelemre van szükség, mint évtizedekkel ezelőtt. A legszembetűnőbb jelenség, hogy hosszabb ideig támadnak a kórokozók, illetve megjelentek az agresszív variánsok is. Például a paradicsom- és a burgonyavészt – a két közkedvelt növény egyik veszélyes betegsége – a hetvenes és a nyolcvanas években július elején jelentkezett, így pontosan be lehetett tervezni a védekezést. A növényi betegségnek a kilencvenes évektől megjelenő újabb variánsa sokkal veszélyesebb, és jóval korábban, már májusban jelentkezik. Hasonló időeltolódást észlelhetünk a moníliás fertőzések esetében is, amelyek gyümölcsrothadáshoz vezetnek. Korábban az volt a jellemző, hogyha a gazda a gyümölcsfa virágzásakor permetezett, ezzel a termés betakarításáig megóvta a gyümölcsöt. Ma kiszámíthatatlanabb lett a moníliafertőzés, ezért év közben többször is védekezni kell. De sok más hasonló példa van nemcsak a növényi betegségek, hanem a kártevők terjedésére is. Itt van az almamoly okozta gyümölcskukacosodás: míg évtizedekkel korábban az almát károsító molynak két nemzedéke fejlődött ki a vegetációs időszakban, ma a veszély szinte megduplázódott, hiszen 3,5 molynemzedék fertőzését jegyzik fel a növényvédelmi szakemberek.
Napjaink egyik nagy ellentmondása, hogy az utóbbi három évtizedben számos új növényvédelmi eljárás és új szerek láttak napvilágot, a nagy gyártócégek laboratóriumaiban hatékonyabbnál hatékonyabb gomba-, atka- vagy rovarölő szereket, illetve gyomirtókat állítanak elő, miközben a gazdák növényvédelmi szaktudása „helyben topog”. Hiányzik a hatékony képzés, az autodidakta módon, az internetről összeolvasott tanácsok pedig nem elegendőek. Ahhoz, hogy költséghatékony növényvédelmet folytasson, a gazdának el kell mélyülnie ezen a területen is, különben ablakon kidobott pénzzé válnak a permetszerekre költött összegek. A növényvédelem ugyanis nemcsak arról szól, hogy valamilyen szerrel permetezünk, hanem tudni kell a permetezés időpontját, amit találomra vett internetes forrásokból nehéz megtanulni. Szakemberek ajánlása szerint a szükséges növényvédelmi tanácsokért olyan szaküzletet kell megkeresni, ahol megfelelő szaktanácsot adó szakember áll a gazdák rendelkezésére. Nem minden növényvédőszer-forgalmazó vállalkozás ilyen, hiszen a törvényi kötelezettségeket Romániában könnyű kijátszani. A rossz tapasztalatok ellenére a megbízható szaktanácsot adó, és széles vegyszerkínálattal rendelkező üzletek is szép számmal akadnak.
Honnan ismerjük fel a rossz boltot? Onnan, hogy az ilyen üzletben kevés a növényvédőszer-választék, és azt a keveset is szinte minden betegség vagy kártevő ellen ajánlják. Sokan megjárták a gombaölő szerekkel. Ezeket a készítményeket célzottan növényi fajokra fejlesztik ki a gyártók. Ami a szőlő esetében jónak bizonyul, az hatástalan maradhat a burgonya vagy a paradicsom permetezésekor. Szakember tanácsára vásároljunk, különben a sokszori permetezés ellenére is odavész a termésünk.
A termelők hiányos növényvédelmi tudása miatt számos tévhit terjed a különböző vegyszerek használatáról és hatékonyságáról. Mivel egyre több ember fél a különböző kemikáliák hatásától, a védekezést csak negyedrészt vagy félig végzik el és nem a megfelelő rendszerességgel. Ennek a szertelen növényvédelemnek nincs hatékonysága. Ha a gyártó cég azt írja elő, hogy bizonyos szerekkel mondjuk tíznaponta kell permetezni a megadott hígítású permetlével, hiába döntünk úgy, hogy öt permetezés közül kettőt kihagyunk, mert ezzel a teljes növényvédelmet meghiúsítjuk, és a termés tönkremegy. A növényvédelemben nincs sok vagy kevés szer: a készítményeket előírás szerint kell alkalmazni, hogy hatékonyságuk megfelelő legyen. A termelő dönti el, hogy milyen növényvédelmet alkalmaz. Vannak igen hatékony és erős hatású szerek, amelyekkel célzottan lehet bizonyos betegségek és kártevők jelentkezésekor védekezni, de van a környezet- és egészségkímélőbb megelőző védekezés, a kímélő hatású szerek alkalmazása.
A megelőző védekezés hasonló a hosszabb ideig tartó homeopátiás kezelésekhez, amikor a szervezet számára jóval barátságosabb, növényi eredetű gyógyszerekkel igyekszünk megelőzni egy-egy betegséget. Ez a módszer a növényvédelemben egész éven át tartó, és időről időre ismétlődő védekezést jelent. Egyre többen használják a biotermesztésben meghonosított növényi leveket, főzeteket – például a csalánlét. Ezek azonban csak a megelőzést szolgálják, mert amennyiben a gombabetegség már bekerült a növény szöveteibe, használatuk eredménytelen. Vannak biológiai készítmények, amelyek a kártevők és kórokozók parazitájaként védik meg a növényt. A harmadik nagy csoportba tartoznak a réz- és a kéntartalmú szerek, amelyeknek megelőző védekezés esetén jó a hatékonyságuk. Azonban a megelőző védekezés csak akkor hatékony, ha időben és folyamatosan alkalmazza a termelő. A megjelent betegségek és kártevők ellen a sokkal erősebb vegyszerekkel lehet csak védekezni, de van, amikor már ez sem eredményes. A nyári szabadságolások idején sokan elhagyják a kiskertet, a gyümölcsöst, és amikor több hét után hazatérnek, megdöbbenve látják, hogy a tavasz óta folytatott megelőző védekezés ellenére az alma kukacos lett vagy a paradicsom tönkrement.
Egyre gyakoribb jelenség, hogy a mediterrán országokban nyaralók például érdekesnek tartott növényi résszel térnek haza, hogy itthon hajtassák és elültessék. Számos esetben megtörténik, hogy a növénnyel fertőzést hurcolnak be a portájukra, amely az egész környéket megtölti. De az Európai Unió tagországaiban szabaddá vált belső kereskedelem oldalvizein is számos új betegség és kórokozó került be hozzánk. A globális felmelegedéssel a melegebb vidékekről származó betegségek ma már nálunk is meghonosodnak, és könnyűszerrel átvészelik a teleket. Az agresszívebb betegségek és kártevők egyre súlyosabb kihívást jelentenek a hazai mezőgazdaság számára.
(Forrás: https://kronikaonline.ro)
