Kétségtelen, hogy a klímaváltozás új kihívások elé állítja a gazdákat, ugyanakkor új lehetőségeket is tartogat számukra. Tagdhatatlan, hogy az időjárás általános változékonysága mellett az utóbbi öt-tíz évben az évszakok diktálta menetrend teljesen felbolydult, már nem érvényesek a régi szakkönyvekben található vetési, betakarítási időpontokra vonatkozó ajánlások.
Napjaink jellemzői a hosszabb, melegebb őszök, a hóharmat hiánya, a tavaszok egyszerűen kiszámíthatatlanok, nagyon korán és nagyon későn is kezdődhetnek, a havazás pedig áprilisban sem ritka. Előfordulhat tehát, hogy egyik évben az idő már februárban kedvez a vetésnek, míg más esztendőben csak májusban lehet a földekre menni. Mindennek ellenére nagyobb eséllyel beérnek a hosszabb tenyészidejű növényfajták is, amelyek eddig jellemzően a déli országrészben uralták a földeket: a repce, a kukorica, a napraforgó, illetve a szója.
A felmelegedés és a nagyobb termés ígérete miatt egyre több gazda vállalja be a hosszabb tenyészidejű fajtákat is. Ezek egyike, amely kiválóan beilleszthető a betésforgóba, a szója, ráadásul támogatás is jár utána a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségtől (APIA). A szója ugyancsak melegigényes növény, azonban a talaj szerkezetét, összetételét is javítja. Az állattartással foglalkozók a lucernát is termeszthetik hasonló céllal. A támogatás ellenére ezeket a növényeket sokan mellőzik. Szakemberek szerint a burgonyatermesztés azért nem annyira népszerű most a gazdák körében, mert a tavaszi, nyári csapadékhiány gyengébb termést eredményez, és a burgonya ára is nagyon ingadozó. Az öntözési rendszerek széleskörű kiterjesztésére a közeljövőben nincs reális esély, raktározási problémák is vannak, de a fő gond mégis az, hogy nem tervezhető a haszon.
Napraforgóval nagyobb területet vetettek be, mint korábban, viszont a kukoricának nem kedvezett az elmúlt év, ősszel sok ott maradt a földeken, mert még éretlen volt. De az is megtörténhet, hogy a gazdák nem választottak jó hibridet, ezért nem érett be őszig a kukorica. A gazdák életét továbbra is folyamatosan megkeserítik a vadkárok, a medve, a szarvas, a vaddisznó, a rágcsálók mellett a csókák inváziója is hatalmas veszteségeket okoz számukra.
Mindent összevetve, a mezőgazdaság mindig is kiszámíthatatlan marad, az új növénykultúrák termesztését pedig folyamatos taulással kell elsajátítania minden termelőnek – vélekednek a szakemberek.
Fontos tudni, hogy felhőszakadás, jégverés, egyéb természeti csapás okozta károkat a biztosítottaknak a társaságok megtérítik – ezért sem a biztosítási díjon kell spórolni, annál is inkább, mivel az összeg 70 %-át visszatéríti a Vidéki Beruházások Országos Ügynöksége (AFIR).
(Forrás: https://szekelyhon.ro)
