Magasabb terméshozamokat érhetnek el a gazdálkodók, ha nem csak a növények, hanem a talaj egészségére is odafigyelnek. A szervestrágyák – beleértve a feldolgozott formákat is – felhasználásával sokat javulhat a talaj szerkezete, vízmegkötő képessége, ami amellett, hogy kedvezőbb feltételeket teremt a növények számára, a termelési költségeket is csökkenti. Összeségében a szervestrágya gazdaságos és környezetkímélő technológia, a jövőben jó lenne, ha minél több gazdálkodó használná.

A talajoknak égető szükségük van szerves anyagokra, ugyanis a földek szerkezetessége és a talaj egészsége az elmúlt évtizedekben sokat romlott. Talajaink szervesanyagkészlete világviszonylatban is nagyon lecsökkent, aminek hátterében főként a dominánsan alkalmazott agrotechnikák állnak. Egyik ilyen agrotechnikai elem a szervesanyagok visszapótlásának hiánya. A növények táplálásán túl egyre nyilvánvalóbb, hogy elsődlegesen nem a növényt, hanem a talajunkat kell táplálni ahhoz, hogy egészségesebb, ellenállóbb növények teremhessenek rajta. Az egészségesebb növények pedig a kártevőkkel és az időjárási szélsőségekkel szemben is ellenállóbbak. A talaj egyik legfontosabb tulajdonsága a szerkezetessége, mely alapvetően a vázalkotókból, a talajban lévő szervesanyagból, élőlények sokaságából tevődik össze.

A talajok megfelelő szerkezetessége segíti a megfelelő tápanyag és vízgazdálkodást, nagyobb ellenállást tud tanúsítani az eróziós hatásokkal szemben, s nem utolsó sorban hozzájárul a légköri széndioxid megkötéséhez.

A szervestrágya, valamint a szerves eredetű termésnövelő anyagok – de a zöldtrágyanövény és a mulcs is – növelik a talaj humusztartalmát, hosszú távon javítják a talaj szerkezetét, tápanyag- és vízgazdálkodását, táperejét. Emellett javítják a növényi maradványok és a nitrogén műtrágya hasznosulását is, ezáltal csökkenteni lehet a kijuttatott nitrogén alapú műtrágya mennyiségét. A szerkezetes, nem tömörödött talajon a munkagépek vonóerő igénye is kisebb, ami ugyancsak csökkenti a termelési költségeket. A jó szerkezetességű talaj jobban tud alkalmazkodni a klímaváltozáshoz, kevésbé aszályérzékeny, egészségesebb növények teremnek meg benne, kevésbé szükséges a növényvédelem. A szerves eredetű trágyázószerek, a szervestrágya összességében tehát gazdaságos és környezetkímélő technológia.

A változó klíma is rávilágított arra, hogy változtatnunk kell a megszokottt talajművelési gyakorlatokon. A jó talaj olyan, mint egy szivacs, amely magába szívja a nedvességet is, s azt mindaddig tárolja, amíg a rajta növekvő növényzetnek nincs rá szüksége, ekkor átadja.

A szervesanyagban gazdag, jó szerkezetességű, nem tömörödött talaj csaknem az egész évi csapadékot el tudná tárolni, különösen akkor, ha a talajt fedjük, takarjuk, csökkentve a kipárolgás mértékét is. Ennek ellenére máig viszonylag kis területen használnak szerves trágyát a növénytermesztéssel foglalkozó gazdálkodók. A feldolgozatlan szervestrágya felhasználás az állattartó telepek környezetében jellemző leginkább, hiszen a szállítási költségek, illetve a szállítással, tárolással kapcsolatos nehézségek miatt inkább a műtrágya felhasználás jellemzőbb a gazdák körében.

Kétségtelen, hogy az utóbbi években javult a helyzet, a szervestrágya-használatot illetően, elsősorban a magas műtrágyaárak miatt. A növekvő érdeklődést serkenti a tudatformálás is: a gazdálkodók is érzékelik, hogy talajaik „éhesek”, kevésbé tudják leküzdeni az aszályos periódusok sokkhatásait, a szervesanyaghiány miatt a víz és tápanyagszolgáltató képesség is gyengül.

Az ideális, vagy ahhoz közeli talajállapot kialakítása egy már leromlott szerkezetű talajban nem egy év alatt alakul ki, hanem kitartó munka eredménye. Azonban egyre többen észlelik azt, hogy a talajainknak már segítségre van szüksége, ahhoz, hogy a gazdálkodójának nagyobb termésbiztonságot produkálhasson.

(A talajegészség fontosságáról a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által készített kisfilm: https://www.youtube.com/watch?v=YYvhLzKzBxY&t=41s)

Forrás: https://magyarmezogazdasag.hu