A szelídgesztenye tulajdonképpen a mediterrán éghajlatot kedvelő faj, termése világszerte keresett étel, nassolnivaló, térségünkben főként az ősz beköszöntével. Igaz, a szupermarketek polcain, illetve a sarki árusoknál gyakran Kínából, Olaszországból vagy Görögországból importált gesztenyével találkozhatunk, de országunkban is több helyen termesztik, sőt nálunk található Európa egyetlen természetes szelídgesztenye erdeje is.

Az olténiai Tismana város közelében, mintegy 51 hektáron terül el Európa egyetlen szelídgesztenye erdeje, itt évi 30–65 tonna gesztenye terem. Egyes fáit még a 14. században ültették (a szelídgesztenyefa akár ezer évig is képes termést adni, mezőgazdasági szempontból azonban 150 évig tartják jövedelmezőnek), ám ezek a fák európai viszonylatban nem is olyan öregek a maguk hatszáz–hétszáz évével. A kontinens legöregebb szelídgesztenyefái Szicíliában találhatóak, korukat kétezer és négyezer év közé teszik.

Romániában a szelídgesztenye két fajtája terjedt el: az egyik a Tismana, a másik a Romval, utóbbit viszonylag frissen, 2010-ben sikerült bejegyeztetnie a krajovai Mezőgazdasági és Kertészeti Egyetem szakembereinek. Ezt azért is érdemes kiemelni, mert világszerte kevés helyen kísérleteznek a szelídgesztenye-fajtákkal. Eddig csak Franciaországban, Olaszországban, Romániában, az USA-ban és Japánban végeztek elsősorban fajtakeresztezések a rezisztens fajták előállítása céljából.

A szelídgesztenye Erdélyben is megterem: Nagybánya térségében Misztótfalu és Felsőtótfalu (Giródtótfalu) között 450 hektáron termesztik. Elszórtan találunk fákat, facsoportokat Nagyváradon, Aradon, Belényesen, Lugoson, Zilahon, Szilágysomlyón és Karánsebesen is. Ezek szintén évszázados múltra visszatekintő ültetvények, de az országban néhány újabb telepítés is akad: Gorj megyében az ősi Tismanai-erdőn kívül van ültetvény Gureni, Polovragi és Habița településeken, Vâlcea megyében Horezu településen, Krassó-Szörény megyében Oravicabányán, Máramaros megyében pedig Felsőbányán is. Bár a szelídgesztenye viszonylag ellenálló a szárazsággal szemben, az olténiai gazdák nagyon érzik az időjárásváltozás hatását. Van olyan gazda, aki az előző években megszokott három tonna termés helyet idén körülbelül egy tonnát remélhet.

A szelídgesztenye termesztése sok lehetőséggel biztat – az Európai Unió vidékfejlesztési stratégiájában jelentős szerepet kapnak az úgynevezett többfunkciós növények, amelyek több szempontból is hasznosíthatóak. Ezek közé tartozik a szelídgesztenye, amelynek a fáját, termését, virágát is lehet hasznosítani, de a gesztenyeméz is értékes. A gazdák a termést gyakran interneten értékesítik vagy külföldre adják el. A szakértők szerint a hétéves korában termőre forduló szelídgesztenyefa évi 140 kilogramm gyümölcsöt terem. Egy hektárnyi területről akár tíz tonna termés is begyűjthető. A felvásárlási ár átlagosan 9–10 lej/kg.

A román szelídgesztenye legnagyobb konkurensének a görögöt tartják, a Görögországban termesztett gyümölcs nagyobb és olcsóbb is. Erdélyben a Szeben megyei Bólya községben is található egy szelídgesztenye-ültetvény, melynek fáit körülbelül kétszáz éve ültette a Bolyai-család. Az ültetvény 2015-ben bekerült a Natura2000 programba, illetve az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával gondozzák. Kedvelt turisztikai célpont is.

Forrás: https://kronikaonline.ro