A múlt hónap végén jelentek meg a májusban elfogadott, sertéstartásra és értékesítésre vonatkozó törvénytervezet alkamazási normái. Mint az várható volt, a szigorított rendelkezések országos felháborodást váltottak ki. Kérdés: lehet-e egyáltalán tisztán látni a gyakran egymásnak ellentmondó hatósági nyilatkozatok útvesztőjében? Az alábbiakban a Székelyhon hírportálon megjelent, eligazító jellegű cikk kivonatát olvashatják, amelyben István Róbert, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (ANSVSA) vezetője mondja el, hogy az érintettek mihez tartsák magukat.

A mezőgazdasági miniszter a gazdák reakciója miatt ígéretet tett ugyan a háztáji sertéshús-értékesítést szigorító törvény enyhítésére, a rendelet azóta sem lépett érvénybe. Ez azt jelenti, hogy mindaddig, amíg az enyhítéseket előíró miniszteri rendelet nem jelenik meg, azok, akik értékesítésre nevelnek disznókat a szigorított feltételeknek kell megfeleljenek. A Hargita megyei állategészségügyi szakhatóság vezetője azt is elmondta, hogy ez háztáji körülmények között miként végezhető el törvényesen, de arra is választ adott, hogy mennyi időbe telik az e célra történő engedélyeztetés, továbbá, hogy a hagyományos téli disznóvágásokat milyen feltételek betartásával lehet megtartani.

A sertéstartást szabályozó törvényt az állam a sertéspestis terjedésének megfékezése céljával szigorította, ám a gazdák egy jelentős részének felzúdulása miatt két hete a frissen szigorított törvény enyhítésére tett ígéretet Florin Barbu mezőgazdasági miniszter. A gyors változások zavart keltettek az érintettek körében, sokak számára nem világos már az sem, hogy milyen feltételek betartásával vághatják le saját fogyasztásra szánt disznójukat.

Enyhítés még nincs, szigorítás már van

A mezőgazdasági miniszter által bejelentett enyhítés még várat magára, azaz a tervezett módosítás továbbra is csak rendelet-tervezet formájában létezik, tehát nem lépett érvénybe. Valószínűleg azért késik az intézkedés véglegesítése, mert az ünnepi időszak utánra is kiterjesztenék azt, ám az enyhítésnek meg kell felelnie a sertéspestis visszaszorítását célzó 594-es EU-s szabályozásnak, és valószínűleg ennek a módját keresik még a mezőgazdasági tárcánál – mondta István Róbert. Ez egyben azt is jelenti, hogy egyelőre a sertéstartásra vonatkozó szigorított előírás van érvényben, és az abban meghatározott feltételeknek kell eleget tegyen az, aki eladásra nevel disznót. Vagyis csak azok végezhetnek ilyen tevékenységet, akik megfelelnek a 2023. évi 122. számú törvény 130-as és 132-es alkalmazási normái által előírtaknak.

Feltételek

A kisgazdaságok meg kell feleljenek néhány minimális követelménynek, hogy megkapják a szakhatósági jóváhagyást a sertések értékesítésére. A sertésólban csak disznót tarthatnak, az udvarrész be kell legyen kerítve, hogy más állatok ne juthassanak oda be. Lennie  kell egy helyiségnek, ahová be van vezetve a víz, és ami télen, nyáron működik, hogy ott a gazda kezet tudjon mosni, a lábbelijét tudja letisztítani, köpenyét, védőruháját tudja tárolni. Ott, ahol belép az udvarba, lennie kell egy fertőtlenítő tálcának, hogy azon keresztül lépjen az udvarba. Ezt improvizálni is lehet, nincs erre semmilyen előírás, a fertőtlenítő akár egy régi zuhanytálca is lehet. A disznók fülszámozottak kell legyenek, a gazdának szerződést kell kötnie egy állatorvossal, és amint ezek mind megvannak az ANSVSA szakemberei kiszállnak a helyszínre és felmérik a gazdaságot. A bejegyzést, aminek a birtokában a gazda már eladhatja sertéseit, a kérés leadásától számított 24–48 órán belül megkapja a szakhatóságtól.

„Az a legfontosabb, hogy ami az istállóban van, az az állatorvos nyilvántartásában is úgy szerepeljen. Ha nem, akkor azt helyre kell hoznia a gazdának, de az is csak egy-két napba telik. Ha az állatok rendben vannak, akkor már csak az iratokat kell beküldenie, például a személyigazolvány-másolatot, akár beszkennelve is. Bárki, aki szeretné bejegyeztetni a gazdaságát, keresse fel a körzeti állatorvost, és beszéljen vele. Saját fogyasztásra bárki levághatja a sertéseit – oszlatta el a témában felmerült kételyeket az igazgatóság vezetője. E tekintetben nem azokkal az idős szülőkkel van a baj, akik karácsonyra a gyerekeik számára is levágnak egy disznót, hanem azokkal a kupecekkel, akik ellenőrizetlen forrásból származó húst vagy húskészítményeket értékesítenek, alkalmanként az interneten vagy a kocsi csomagtartójából. Az állatgyógyszertárak forgalma hatalmas, de a feketepiac is élénk az országban, sajnos nem lehet ellenőrzés alatt tartani a készítmények felhasználását. Ezért az állategészségügy is felelős, de olyan szűkös az igazgatóságok személyzete, hogy nagyon nehezen tudják ellenőrzés alatt tartani a helyzetet.'' – magyarázta István Róbert

A háztáji disznóvágásokra és az új szabályozásokra visszatérve elmondta, nem igazak az olyan hangzatos hírek, amelyek arról szólnak, hogy valaki levágta a disznóját, és ezért megbüntette őket a szakhatóság.

„Senki nem lesz megbüntetve azért, mert levágja a disznóját. Azért kaphat büntetést, mert levágta, és elfelejtette az állatorvosnál kiíratni a nyilvántartásból. Aki ezt nem teszi meg 72 órán belül, meg lehet bírságolni. De nyugodjon meg mindenki, levághatják a disznót, nyugodtan menjenek el az állatorvoshoz, a Trichinella-vizsgálatot feltétlenül végeztessék el, mert ha ezt elmulasztják, abból nagy baj is lehet. Saját fogyasztásra bármikor bárki vághat disznót, csak az a kérésem, nézessék meg a húst” – nyugtatta meg a hagyományos téli disznóvágásra készülőket István Róbert.

Forrás: https://szekelyhon.ro