November 10-én zajlott Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa és a Pro Agricultura Egyesület által szervezett Magyar-Román Precíziós Mezőgazdasági Konferencia Kolozsváron. A rendezvény feltérképezte a magyar-román digitális és precíziós mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vízgazdálkodás és dróntechnológia jelenlegi helyzetét, továbbá bemutatta a precíziós és digitális megoldások hatékonyságjavító megoldásait, eszközeit, adatalapú döntéshozatalát az agráriumban. A rendezvény célja a két ország szakemberei számára a fenti területeket érintő aktuális szakmai információinak átadása, a magyar-román szakemberek közötti innovatív párbeszéd elindítása, új technológiák bemutatása, partnerkapcsolatok kiépítésének támogatása, céges bemutatkozási lehetőség biztosítása volt, míg külgazdasági célkitűzése a román-magyar precíziós mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vízgazdálkodás és dróntechnológia területén mutatkozó együttműködési lehetőségek feltérképezése és a szakmai kapcsolatok további szélesítése.

Miklós Ervin, a csíkszeredai LGT Proiect ügyvezető igazgatója, előadásában mindenekelőtt bemutatta az általa képviselt céget. Az LGT Proiect Romániában a legnagyobb agrárinformatikai tanácsadó cég és a digitális transzformáció hazai piacvezetője. 2016-ban kezdték működésüket, hét éve foglalkoznak tehát a digitális átállással az agráriumban. A csapat informatikai-, menedzsment- és agrártudást ötvöz és arra fektetnek hangsúlyt, hogy az agrárdigitalizációt gyakorlatba ültessék.

Kezdésként a digitalizáció gyakorlatban ültetését az előadó egy valós történettel szemléltette: egyik ügyfelük egy 65 éves gazda, aki egész életét azzal töltötte, hogy felépítse mára igen számottevő méretű farmját, viszont egy idő után belefáradt a gazdálkodás nehézségeibe. A szóban forgó gazdának van egy fia, aki középvezető az egyik bankban, és igen kényelmesen elvan a nagyvárosban. Az idős gazdálkodó apa azon tűnődött, hogy miképpen tudná a bankár fiát maga mellé vonzani, hogy halála egyben ne jelentse a gazdaság végét is. Ennek következtében elkezd informatikai rendszereket bevezetni a gazdálkodás folyamatába és ekkor kéri a fia segítségét, hiszen bizonyos digitális rendszerekkel nem tud boldogulni. A fia elkezd segíteni, az informatikai rendszereken keresztül kezdi átlátni a farmot és eljutnak odáig, hogy a fiú átveszi a farm vezetését. A példa alapján elmondható, hogy ez egy sikeres generációváltás: biztosítva van a gazdaság jövője.

Digitalizáció a mezőgazdaságban: nagyon sokat lehet manapság erről hallani, viszont félő, hogy a kifejezés mára túlságosan is felhígult. Sokat beszélnek róla, és mindenki mást gondol a témáról, annak függvényében, hogy épp mivel foglalkozik: ha drónokkal, akkor a digitalizáció a a drónokról szól, ha vetőgépek forgalmazásával, akkor a precíziós vetésről és arról, hogy a digitalizáció területén az eszközök, a gépek mit tudnak nyújtani. Abban az esetben, ha egy adatfeldogozó vagy adatalapú szolgáltatásban érdekelt cég közelíti meg a témát, akkor a digitalizáció az adatokról szól.

Ajánlatos kissé hátrébb lépni, így lehetőségünk lesz tágabb kontextusban értelmezni a digitalizációt. Ha megtesszük ezt a lépést, akkor látni fogjuk, hogy különböző érdeklődésű és érdekeltségű emberek beszélnek erről és mindegyik mást vár el a digitalizációtól. Kezdjük az agrármérnökkel, azzal az emberrel, aki a szántóföldeken van és része a termelésnek. Mi az ő elvárása? Az, hogy könnyebb legyen az adminisztratív munka, hiszen az agrármérnökök a terepmunka emberei, nagy többségük nem szereti az adminisztrációt és a digitalizációtól azt várja el, hogy ettől tehermentesítse. Ugyanez az agrármérnök szeretne figyelmeztetéseket kapni, szeretné a pontosabb munkavégzést, szeretné, hogy büszke legyen az egyenes, szépen zöldellő kukoricasorokra. A digitalizációtól azt is elvárja, hogy e tekintetben is segítségére legyen. Ám abban az esetben, ha egy befektetővel beszélünk, akkor őt nem érdekli a kukoricasor egyenes vonala vagy, hogy mennyire zöldell szépen a növény – őt az érdekli, hogy nő-e a farm értéke, mennyi a digitális eszközökbe befektetett összeg és, hogy ez miként térül meg. Ekkor lesz jelentős szerepe az államnak az agrárdigitalizációban. Magyarország egy nagyon jó példa erre, ugyanis kialakított egy digitális agrárstratégiát. Az állam azért kell szerepet vállaljon ebben, mert az agrárdigitalizáció, a precíziós gazdálkodás összefügg a versenyképességel, az élelmiszerbiztonsággal, a termékpályák kialakításával és felügyeletével. Végül pedig ejtsünk szót az adminisztratív személyzetről. A könyvelőkről, akik adatokat gyűjtenek, mert számukra kötelező valamiféle jelentés összeállítása. Az ő munkájuk azt jelenti, hogy nem a termelésben közvetlenül résztvevő agrármérnök gyűjti az adatokat – az ő szemszögükből az a jogos elvárás, hogy a digitalizáció az adatgyűjtést és adatelemzést, az adminisztriációs munkát támogassa.        

Az LGT Proiect menedzsment-, informatika- és agrártudást ötvöz, ezt a szemléletet próbálja meg képviselni az ügyfelekkel való kapcsolatában. Menedzselni csak azt lehet, ami mérhető. A mérések rendkívül fontosak, hiszen ezek újabb adatokkal és információkkal szolgálnak. Nagyon sok esetben látjuk azt, hogy farm szintjén nagy az eltérés aközött, hogy mi történik a való életben, a munkaterepen, a földeken és milyen információk jutnak el a döntéshozókhoz. A digitalizácó abban segít, hogy le lehessen építeni ezeket az eltéréseket és a rendszerekből érkező mérhető adatok egyenesen a döntéshozóhoz jussanak.

Ha azt vizsgáljuk meg, hogy milyen kapcsolat van az informatikai rendszerek és a farmmenedzsment, valamint a folyamatérettség között, akkor azt látjuk, hogy ahol létezik menedzsment, ott a digitalizáció használata is jellemzően könnyebb. A feladat végigvinni az ügyfeleket a minőségemelés útján, ami képzéseket, coachingot és folyamatos támogatást jelent. Az út elején a gazdaságoknál menedzsment hiányosságok tapasztalhatók: nincs mérés, adatgyűjtés, adatfeldolgozás, mondhatni az állapotok kezdetlegesek és a digitalizáció legfennebb „túlélési” szinten van jelen, azaz ha valamilyen jelentést kell összeállítani, akkor veszik csak igénybe, egyébként papíralapon dolgoznak. Amint haladunk az úton és ahogy kialakul a kompetencia menedzsment, úgy tud a digitalizáció is egyre jobban jelen lenni és ettől a ponttól kezdve lehet beszélni versenyképességről és integrált rendszerekről.

Mivel rengeteg okoseszköz van a piacon, felvetődik a kérdés, hogy ezek közül melyekkel kell kezdeni a digitális átállást – a kérdésre a válasz minden esetben az, hogy a gazda mit szeretne elérni. Kiindulópontként fel kell tennünk azt a kérdést, hogy mit szeretne a gazda? Költséghatékonyabb kíván lenni? A profitot akarja növelni? A munkahatékonyságot javítaná? Elengedhetetlen tehát a cél beazonosítása és tisztázása, hiszen majd az eszköz választás is ennek függvényében kell történjen.

Az esemény a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával valósult meg.

Kun-Gazda Gergely