Két éve, 2021-ben jegyezték be Kolozsváron a Pro Agricultura Egyesületet, amely 2022 márciusától foglalkozik a magyar Agrárminisztérium Kárpát-medencei falugazdászprogramjának Belső-Erdélyt és Bánságot lefedő részével.

Az egyesület tevékenysége hét romániai megyére terjed ki, Kolozs, Beszterce-Naszód, Fehér, Szeben, Hunyad, Temes és Arad megyékre, ahol 12 falugazdász ad szakmai tanácsokat és szervezi a gazdaközösséget.

Elsődleges feladatuk, hogy naprakész információkkal lássák el a gazdákat, és hogy nyilvántartsák őket.

Antal Gézával, az egyesület elnökével többek között arról beszélgettünk, hogy miként tudják összefogni a gazdákat a szórványmegyékben, miként tartják össze a területileg is igen elszórt közösséget.

– Ha falugazdászaink tevékenységét területi leosztásban vizsgáljuk, valóban kevesen vagyunk, de kitartóak. A kapcsolattartáson, a szakmai képzéseken, tapasztalatcseréken túlmenően feltett szándékunk abban segíteni a mezőgazdászokat, hogy a hazai piacon könnyebben boldoguljanak, nehézségeikre hatékony megoldást találjanak. Igyekszünk, hogy minél jobban átadjuk nekik az aktuális mezőgazdasági ismereteket, hogy versenyképesek maradjanak. Munkánk jóval nagyobb ráfordítást igényel, mint a Székelyföldön, ahol három megyében több, mint 30 falugazdász tevékenykedik. Mindezek ellenére állíthatom, hogy a falugazdászaink hatékonyak. A legjobban bevált stratégia különböző szakmai fórumok, tájékoztató karavánok szervezése, amikre meghívjuk a gazdákat. Eddig nagy létszámmal sikerült megtartani az ilyen jellegű eseményeinket. A falugazdászok havonta-kéthavonta különböző tematikájú rendezvényt szerveznek, annak függvényében, hogy milyen a képesítésük, illetve milyen aktuálitása van a mezőgazdasági-gazdasági-adminisztratív helyzetnek. Odafigyelünk a gazdák visszajelzései alapján, hogy mit tűzünk az ilyen beszélgetések napirendjére. Falugazdászaink minden héten felkeresik a gazdákat. A fórumokon és a személyes találkozókon egyértelmű jelzést kaptunk arra, hogy több terepmunkára van szükség. Ideális lenne, ha három-négy havonta az összes gazdához eljutna egy falugazdász – viszont ehhez jóval nagyobb létszámra lenne szükségünk. Megértjük, hogy az erőforrások végesek, nem kérhetünk több támogatást, ezért hazai pályázati kiírásokra is jelentkezünk, hogy bővíthessük a falugazdászaink számát, hiszen közel 6 ezer gazdával és mezőgazdasági vállalkozóval vagyunk valamilyen formában kapcsolatban.

Jelenleg mi foglalkoztatja leginkább az önökhöz forduló mezőgazdászokat?

– Nehezen indult be a 2023-2027-es új mezőgazdasági stratégia pályázati kiírási rendszere. Azon dolgozunk, hogy minden információ eljusson a gazdáinkhoz, hogy felkészüljenek az új pályázati feltételekre. Azonkívül a belső-erdélyi gazdákat igen érzékenyen érintette az orosz–ukrán háború. Ukrajna Európa egyik legnagyobb mezőgazdasági szereplője. Nemcsak a nagy gabonatermesztőket érintette a háború miatt kialakult gazdasági helyzet, hanem a pár száz hektáron gazdálkodókat, a baromfitartókat és a takarmány-előállítókat, és gondot okozott a zöldség- és a gyümölcstermesztőknek is, hogy Ukrajnából nagyon sok olcsó termék árasztotta el a piacot. A behozatalt időnként korlátozták, aztán feloldották az uniós és a hazai kormányintézkedéseket, amik sokszor nem voltak egyértelműek. Emiatt ingataggá vált a mezőgazdasági belpiac. Folyamatosan alkalmazkodniuk kellett a helyzethez a gazdáknak, ami elbizonytalanította őket. Nem tudtak vagy mertek hosszú távra tervezni. Ismert az üzemanyag- és a műtrágyaár változása, utóbbi esetében beszerzési gondok is voltak. Nemcsak a növénytermesztőket érintették a gondok, hanem az állattenyésztésre, a takarmányozási igénnyel rendelkező szektorra is negatívan hatott. Mindemellett a sajátos kisebbségi helyzetben, különösen itt a szórványban, kevés magyar szakember dolgozik a romániai mezőgazdasági hivatalokban. Vannak megyéink, ahol egyáltalán nincs magyar alkalmazott. Gondolok itt a megyei intervenciós és kifizetési ügynökségekre, vagy akár a vidékfejlesztési ügynökségekre és a megyei mezőgazdasági igazgatóságokra. Ez nem jelent adminisztratív akadályt, de a kisebbségi létben már megtapasztaltuk, hogy nem árt, ha van egy magyar szakember is, akivel szóba lehet állni egy-egy intézményben. Ahol vannak szakembereink, ott folyamatosabb az információáramlás, zökkenőmentesebb az ügyintézés, hiszen a saját anyanyelvén mindenki tisztábban, érthetőbben el tudja mondani a gondját, és az orvoslását is jobban megérti.

Köztudott, hogy a magyar kormány, az Agrárminisztérium támogatja a Kárpát-medencei falugazdászprogramot. Ezen kívül miben segíti a minisztérium a Pro Agricultura Egyesületet?

– A falugazdászprogram keretében, mint említettem, ismeretterjesztő szakmai fórumokat, tanulmányutakat, gazdaközösség-építő eseményeket kell szervezni. Ennek gyakorlatilag az a célja, hogy a modernebb mezőgazdaság irányába, fenntartható – az erdélyi falura jellemző kisgazdaságok számára is fenntartható – mezőgazdasági megoldások irányába tereljük az erdélyi magyar gazdákat, például az ehhez kapcsolódó innovációs, tervezési és pályázati tanácsadással, esetenként pályázatírással. Amióta ezt a feladatot felvállaltuk, az is célunk, hogy a magyar állami támogatást kiegészítsük romániai pályázati lehetőségekkel, és hogy bővítsük, optimalizáljuk a hálózatot. Mint korábban említettem, a területi lefedettség miatt szükségünk van erre. Ennek sikerült eleget tenni. Idén több mint 300 ezer euróra pályáztunk különböző romániai intézményeknél, és továbbiakra is készen állunk. Most hirdették meg az uniós pályázatokat a vidékfejlesztési alapból. Természetesen, a falugazdász-hálózat fenntartása mellett nagyon jó az együttműködésünk a magyarországi Agrárminisztériummal. Az idei Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon (OMÉK) 120 négyzetmétert biztosított nekünk a minisztérium szervezetünk, programjaink és a hozzánk tartozó gazdák termékeinek a bemutatására. Rendszeresen meghívnak minket tapasztalatcserére, tájékoztató anyagokat kapunk a szakmai továbbképzésekről. A minisztérium Kárpát-medencei Együttműködések Főosztálya mellettünk áll, hogy elérjük a céljainkat.

Fontos a romániai román szakmai szervezetekkel is a jó viszony, hiszen rajtuk keresztül lehet nyomást gyakorolni a döntéshozókra, illetve eljuttatni az elképzeléseket, az ötleteket a törvényalkotókhoz, hogy gördülékenyebbé váljon a hazai mezőgazdálkodás.

– Falugazdászaink egyik kötelessége, hogy az adott területen a román állami intézményekkel rendszeresen konzultáljanak. Egyesületi szinten még kezdeti fázisban van a formális kapcsolatok kiépítése, mivel alig két éve működünk, míg a romániai gazda-érdekvédelmi szervezeteknek több évtizedes múltja, bejáratott rendszere van. Személyes ismeretségi alapon nyilván vannak kapcsolataink, amiket kihasználunk. A bukaresti kormányzati kapcsolattartás jóval egyszerűbb volt, amikor RMDSZ-képviselők is tisztséget viseltek a kormányban. Amióta az RMDSZ-t ellenzékbe kényszerítették, azóta akadozik ez a kommunikációs csatorna. De, természetesen, megtaláljuk a módját annak, hogy azért magasabb fórumon is hallassuk a hangunkat.

Többször elhangzott, hogy gazdafórumokat szerveznek. Most terveznek-e valamilyen különleges szakmai rendezvényt?

– Állandósult a gazdakaravánunk, aminek két fő idénye van: január közepétől március közepéig, illetve október közepétől december közepéig igyekszünk eljutni minél több helységbe. Jelenleg ezeket a találkozókat készítjük elő. Fontosak ezek a rendezvények, mert itt tájékoztatják a falugazdászaink az érdeklődő gazdákat az aktuális kérdésekről. Azonkívül készülünk a román-magyar precíziós mezőgazdasági konferenciára, ahol a korszerű mezőgazdálkodásról lesz szó. Százhúsz szakértőt, gazdát és mezőgazdasági vállalkozót várunk a rendezvényre Erdély minden tájáról. Az Erdélyi Magyar Borászok Egyesületével regionális borversenyeket szervezünk. Idén az Aranyos völgye környékén, jövőre pedig Nagyenyed és Beszterce környéki borászoknak szervezünk előválogatót. Folyamatosan keressük a lehetőséget, hogy különböző vásárokon mutatkozzanak be a termelőink. Falugazdászaink részt vesznek az uniós agrárpolitikáról szóló brüsszeli továbbképzésen. A kommunikációs csatornáinkon keresztül igyekszünk folyamatosan tájékoztatni mind a falugazdászainkat, mind a gazdákat a törvénykezési és a technológiai újdonságokról.

Említette, hogy kiemelt céljuk új technológia bevezetése és meghonosítása a tájainkon. Ehhez szükség van a számítógép-vezérlésű mezőgazdasági gépekről megfelelő szaktudással rendelkező mezőgazdász-nemzedékre. Vannak-e fiatalok, akik a mezőgazdaságra megélhetésként tekintenek, és ennek érdekében hajlandóak korszerű technológia alkalmazásával gazdálkodni?

– Határozottan állítom, hogy egyre több fiatal érdeklődik a mezőgazdálkodás iránt, és hogy hajlandóak elsajátítani a korszerű technológiát. A mezőgazdaság most válik igazán divatossá a fiatalok körében, mert a legkorszerűbb digitális eszközökkel és megoldásokkal lehet dolgozni ezen a területen. Az új technológia nem helyettesítheti teljes mértékben az emberi jelenlétet, továbbra is 24 órás szolgálatot jelent e munka. De aki eredményt akar elérni, az digitális és precíziós megoldások nélkül már nem tudja elérni őket. Ez a kulcsa annak, hogy egyre több fiatal érdeklődjön a mezőgazdálkodás iránt. Persze, a jövőt nem úgy kell elképzelni, hogy a gyártósoron robot állítja elő a tojást, vagy akár – amint nemrég borzolták a közhangulatot – laboratóriumban a húst. Nem ezt az irányt népszerűsítjük, hanem azt, hogy digitális eszközökkel csökkenthető az időigény és az erőforrásigény. Ezzel együtt a munka maximális odafigyelést és szakértelmet igényel. Megmaradnak az előállítási folyamatok, viszont az erőforrások tekintetében fontosnak tartom, hogy minél hamarabb korszerű technológiát alkalmazzunk, mert csak azzal lehet elérni például, hogy a talaj a következő évtizedekben és évszázadokban is egészséges tápanyagot biztosítson a növényeknek és ezáltal az állatoknak, és a megélhetést, állatnak-embernek egyaránt.

A föld nemcsak élelemforrás, hanem nálunk, a kisebbségi létben a megmaradás záloga lehet. A rendszerváltás óta eltelt 33 évben, sajnos, azt tapasztaltuk, hogy az elöregedett, elszegényedett magyarok lakta falvakban a tulajdonosok másoknak eladják a földjüket, megélhetőség nélkül hagyva talán pont azokat a fiatalokat, akik a nemzedékváltás után a szülőföldjükön szeretnének gazdálkodni. Miként lehetne megfékezni ezt a folyamatot?

– Falugazdászaink kiemelkedő célja az erdélyi magyar falu megmaradása. Bemutatóinkon felhívjuk rá a fiatalok figyelmét, hogy van itthon érték és megélhetési lehetőség a mezőgazdaságban, és hogy a rendelkezésükre álló földterületen próbáljanak jövőt teremteni maguknak. Valóban, néhány évvel ezelőtt a generációváltás volt a legnagyobb gond a mezőgazdaságban. Most már az új technológiák alkalmazásával úgy lehet megművelni a földet, hogy a fiataloknak is megéri ezzel foglalkozni. Ha arra gondolok, hogy milyen fiatal falugazdászaink vannak és hogy hány fiatal gazda van egyesületünkben, akkor igazolva látom, hogy az új nemzedék tagjait érdekli a földművelés. S ha megdolgozzák a földjüket, akkor mellette is maradnak. Ha ebben a kapcsolatban nézzük a kérdést, akkor remélhetjük, hogy nem lesznek elhanyagolt településeink elkótyavetyélt földterületekkel, hanem inkább kis falvaink lesznek, nagy földterülettel magyar kézben. Ezért is dolgozunk…

Forrás: magyarmezogazdasag.hu