Alacsonyak a felvásárlási árak – panaszolják a méhészek, akik emiatt nehéz évet zártak. A nagyáruházak olcsó és gyenge minőségű mézválasztékában tetten érhető a masszív import, ezért a méhészek mindinkább a kistermelői értékesítés mellett döntenek.

A 2023-as esztendő nem sok jót hozott a romániai mezőgazdaságnak. Az ukrajnai mezőgazdasági termékek tömeges, vámmentes exportja az európai uniós – többek között a romániai – piacra nehéz helyzetbe hozta a hazai gazdatársadalmat. A korábbi évekhez képest csökkenő felvásárlási árakat legjobban a gabonatermelők sínylették meg, de több más mezőgazdasági ágazat mellett a méztermelés is nehéz helyzetben van. A nagybani kereskedők által kínált mézfelvásárlási árak 2023 őszén alacsonyabbak voltak, mint 2022-ben. A vegyes méz kilójáért 8 lejt, a repcemézért 9 lejt, a hárs- és akácmézért 12 lejt fizettek a hordószámra mézet vásároló kereskedők, akik elsősorban külföldre szállítják a romániai mézet. A méhészek szerint a nagybani felvásárlási árak a jelentősen megnövekedett költségek miatt annyira alacsonyak, hogy a termelőnek nem éri meg kereskedőknek értékesíteni a mézet. Alternatív értékesítési lehetőségként felpörögtek a helyi piacok, a háztól történő mézeladás. Se szeri, se száma az internetes fórumokon kínált méhészeti termékeknek. A méhészek többsége a kis kiszerelésű értékesítés mellett dönt. Valamennyien azt a növekvő, de még mindig szűk hazai fogyasztói tábort célozzák meg, amely a nagyáruházi kínálattal szemben kistermelőktől vásárol mézet.

A házi értékesítés leginkább azoknak kedvez, akik kiépített törzsvásárlói körrel rendelkeznek, és ezt lassan, de biztosan növelni tudják. A szovátai Ács család is ilyen, a kronikaonline kérésére érdekes adalékokkal szolgáltak. Elmondásuk szerint a kereskedőcég idén sokkal kisebb árat ígért a kiváló minőségű biomézért, azonban nem voltak hajlandóak olcsón értékesíteni. ,,Mindenben úgy járunk el mint eddig – a laboreredmények változatlanul jók –, mégsem kapjuk meg a normális árat az exportra szánt mézért sem. Idén a teljes mézmennyiséget az üzletünkből, háztól értékesítettük. Nyáron főleg turisták vásárolnak, télen zömében helyiek. Azt látjuk, hogy töretlen az érdeklődés a kiskereskedelem iránt” – magyarázta Ács József, aki megerősítette, hogy a kiskereskedelemben is nyomottak az árak. Hiába termelnek bevizsgált biomézet, mert nem tudnak érte többet kérni mint a konvencionális mézért. A vásárlók megnézik a pár lejes árkülönbséget is. Igazából kevés olyan vevő akad, aki számára kiemelten fontos az, hogy a termék biominőségű legyen, a többség inkább az árat nézi.

Örvendetes, hogy az elmúlt években kialakult egy olyan vásárlóközönség, amely tisztában van azzal, hogyha minőségi mézet akar fogyasztani, azt nagyáruházból nem tudja megvásárolni. Ez a kistermelő méhészek szerencséje, mert sokkal többen vásárolnak tőlük méhészeti termékeket mint például zöldséget vagy gyümölcsöt őstermelőktől.

A méhszek szerint az időjárás miatt egyre kevesebb a korábban jó pénzt hozó akácméz. Minden évben más-más meglepetést tartogatnak a méhészek számára a méhlegelők és a szeszélyes időjárás. Állításuk szerint a siker titka a több lábon állás. Csak mézből nem lehet megélni. Méhcsaládokat, anyaméhet, virágport és minden mást értékesíteni kell, amire van kereslet.

Forrás: kronikaonline.ro