Az Agrárminisztérium Kárpát-medencei Együttműködések Főosztálya második alkalommal rendezte meg a Kárpát-medencei Falugazdász Konferenciát, amelyen a Kárpát-medencei gazdaszervezetek falugazdászai vettek részt. A külhoni falugazdász hálózat elsődleges fontosággal bír a Kárpát-medencei magyarság szempontjából, ugyanis szakmai munkájával, kiváló eredményeivel ösztönzi a határon túli magyar gazdálkodókat a fejlődésre, a szülőföldön történő boldogulásra. A Tokajban megrendezett konferencia nemcsak érdekfeszítő szakmai programokat tartalmazott, hanem lehetőséget teremtett a kapcsolatépítésre, a lelkes, aktív és eredményes munka folytatására is.
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke, az Országgyűlés alelnöke köszöntőjében kiemelte, hogy most Tokajban gyűlt egybe a Kárpát-medence. Elmondta, hogy a sikeres falugazdász hálózatért a magyar kormány és a határon túli gazdaszervezetek vezetői mindent megtesznek. „Versenyképességünk növelésének elsőszámú ismérve a szoros együttműködés, a szakmai támogatás, a tudásátadás, amely közkincs, a gazdák sikerességének zálogja” – emelte ki az Országgyűlés alelnöke, hozzátéve, hogy ez a tudás átadható határon innen és túl is. A MAGOSZ elnöke szerint kiemelten fontos a gazdatársadalom érdekképviselete a hazánkban és Brüsszelben is, a magyar kormány ugyanis egyértelművé teszi mennyire fontos neki a vidék, a Kárpát-medence gazdatársadalma. „Most van a legnagyobb szükség az összefogásra” – zárta ünnepi köszöntőjét.
Farkas Sándor az Agrárminisztérium miniszterhelyettese köszöntőjében elmondta: „bár falugazdász nem voltam, de évtizedeken át gazdálkodtam – az ilyen munka során folyamatosan értéket teremtünk.” A miniszterhelyettes kiemelte, hogy vannak kihívások az agrárium előtt, hozzáfűzve, hogy hatalmas feladat a falugazdász hálózat üzemeltetése, ugyanakkor az eredményessége megkérdőjelezhetetlen. Ezen siker a szülőföldhöz köti a külhoni magyar mezőgazdászokat, ugyanis hatékonyabban lehívhatók a források, fejlődtek a gazdák közötti kapcsolatok, gyarapodnak a régiók, csökkennek az adminisztrációs tervek. „A bővítés folyamatos, a falugazdász hálózat lefedettsége nő, Csángóföld a legújabb terület” – zárta beszédjét.
Horváth Vivien, a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program projektvezetője köszöntőjében kiemelte, hogy a Magyarok Kenyere immáron 14 éves, erős alapjai vannak és feszegeti a határait, hiszen ösztöndíjprogram is indult az elmúlt években! „A gazdatársadalmat támogatni kell, mert akkor van sikerünk, ha van termésünk” – emelte ki, megosztva, hogy a búzagyűjtés évről-évre kiemelkedően sikerül, hiszen együtt építjük a társadalmat.
A köszöntőket szakmai előadások követték.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke előadást tartott a gazdatüntetési hullám és európai parlamenti választások kapcsolatáról. „Gazdatüntetések, Közös Agrárpolitika, jövő – ezek a kérdések, amelyek mindenkit érintenek” – kezdte előadását a NAK elnöke, kiemelve, hogy nem csak az EU tagállamokra, hanem a kárpátaljai és délvidéki gazdálkodókra is hatással vannak az európai uniós folyamatok. Győrffy Balázs felidézte, hogy nehéz évek vannak a gazdatársadalom mögött, a Covid19 pandémia, az aszály és a háború az input anyagok költségét az egekbe emelte, mindezt pedig az ukrán gabonadömping súlyosbította.
„A mi dolgunk, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara dolga, hogy felerősítse a tiltakozó hangokat, tiltakozzon minden eszközzel és fórumon, szövetségeseket keressen a közös fellépés érdekében. És mindeközben segítse tagjainak megtalálni a lehető legjobb válaszokat a kihívásokra – és itt már el is jutottunk a falugazdászokhoz, akikre nagy mértékben támaszkodunk ebben a tekintetben is, mint annyi másban.” – emelte ki, megjegyezve, hogy a KAP komoly változásokat hozott, megjelentek a zöld célok, a magyar stratégiai terv pedig 1500 oldal lett, miközben a szabályozások egyre komplikáltabbá váltak, ezért a gazdálkodóknak is alkalmazkodniuk kellett. „Őket támogatja a falugazdász hálózat” – foglalta össze, bejelentve, hogy „170 új falugazdász állt csatasorba idén tavasszal”, akik segítik a gazdálkodókat a támogatások lehívásában, az adminisztratív terhek csökkentésében, a külhoni falugazdászok pedig mindennapi tevekénységükkel segítenek, hogy a külhoni magyar gazdálkodók boldoguljanak szülőföldjükön. „A világ körülöttünk az ukrán háború, és arra adott hibás, átgondolatlan uniós válaszok hatására két év alatt megváltozott. Minden magyar kormányzati segítség mellett is meg kell tanulnunk együtt élni az ukrán és egyéb olcsó import okozta piaci problémákkal. Már nem lehet a megszokott módon gazdálkodni. Hogyan tudjuk felvenni a harcot a ránk zúdított nehézségekkel?” – tette fel a kérdést a NAK elnöke, aki szerint a megoldások a differenciált termelésben, piaci rések megtalálásában, a termésbiztonság javításában, a tudás fejlesztésében, agrárdigitalizációban, szövetkezésben és együttműködésben rejlenek. Hozzáfűzte, hogy továbbá fel kell használni a vidékfejlesztési forrásokat, gondolkodásban és piacban is nyitni kell és több lábon kell állni, ugyanis 2027-ig 2900 milliárd forint jut a magyar vidékfejlesztésbe. „Olyan támogatást kapunk a kormánytól, amilyenről a nyugati gazdatársak csak álmodnak” – összegezte.
„Kiemelten fontos az idei esztendő, ugyanis június 9-én arról döntünk, hogy a jövőben kik képviseljék a magyar nemzeti érdekeket – köztük az agrárérdekeket Európában. Az Európaszerte kirobbant gazdatüntetések jól mutatják: az uniós agrárpolitika egy zsákutca. Gyökeres fordulatra van szükség!” – emelte ki a NAK elnöke, példaként említve, hogy az EU-ban úgy vezetik ki a növényvédőszereket, hogy nem biztosítanak alternatívát. Győrffy Balázs szerint magas adminisztratív terhek is sújtják a gazdálkodókat, nem véletlen, hogy az EU-s gazdatüntetések egyik kiemelt témája a terület. Eközben az ukrán termékek dömpingje esetében az EU a gazdálkodókat cserben hagyta. Mindezeket a kihívásokat jelezte megmozdulások formájában a gazdatársadalom, amelyre reagált is az EU, egyszerűsödik a KAP. Erre reagálva Győrffy Balázs elmondta: „Mindez azonban csak csepp a tengerben, amely nem elégséges a jelenlegi gazdasági és politikai környezetben. Most úgy tűnhet, hogy a gazdák és a társadalom haragjától megrettent az Európai Bizottság. De ne legyen kétségünk afelől, hogy mindez csak kampányfogás! Senki nem gondolhatja komolyan, hogy hosszú évek sötétzöld és egyéb őrültségei után egyszer csak teljesen megfordul a brüsszeli gondolkodás.” A NAK elnöke szerint a gazdálkodók hangjának meg kell jelennie az EU-s döntéshozatalban, az uniós agrárpolitikának pedig vissza kell térnie a normalitás talajára, miközben a magyar nemzeti érdek kiemelten jelenik meg Brüsszelben.
Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója Költségek és ártrendek az állattenyésztésben c. előadásában kiemelte, hogy a világ takarmányipara jelenleg 1,2 milliárd tonna termény, azonban ez a szám nem növekszik az elmúlt években. „Teljesen átalakul a takarmányipar, Európa pedig nem jó irányba indult el, mivel a nagyüzemi állattenyésztés folyamatosan tolódik nyugatról kelet felé” – mutatott rá Kulik, hozzátéve, hogy ez Magyarországnak lehetőség, ugyanis a kisüzemi fenntartható mezőgazdaságnak köszönhetően szinten tarthat és akár fejlődhet is. A takarmányipar függ a globális változásoktól is, ezzel kapcsolatban a Vitafort vezérigazgatója elmondta, hogy folyamatos globális változás tapasztalható, mivel 2050 körül Afrika népességében lehagyja Ázsiát, amely hatalmas nyomást helyez a mezőgazdaságra, hiszen a migrációt megkerülve, a helyszínen kell megtermelni a takarmányt, megetetni az embereket.
Magyarország esetében kiemelte, hogy a magyar mezőgazdaság nagyon fontos makrogazdasági tényezőktől függ: a zuhanó kereslet, az energiasokk elmúlása, a vásárlóerő csökkenése letörte az inflációt, ebből pedig adódik a kérdés, hogy mit várhatunk 2024-ben? „A reálkeresetek lassan nőnek, azonban a forint sérülékenysége gondot okozhat a költségek tekintetében. Ugyanakkor jelenleg a költségek kalkulálhatóak, ezt 2-3 nehéz év után már biztosan elmondhatjuk” – mondta, hozzátéve, hogy a támogatott hitelkamatok ösztönzik a beruházásokat. Kulik szerint alapanyaghiány nem lesz, ugyanakkor a háború, az embargó adott, az árfolyam ingadozás, a logisztikai kihívások és az aszály veszélye pedig folyamatosan lebeg a fejünk felett.
Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke A hazai gyümölcságazat helyzetének és kihívásainak bemutatása c. előadásában a gyümölcságazat számos kihívását és nehéz helyzetét tárta a plénum elé. Elmondta: a magyar termésbiztonság nagyon rossz, amely a tavaszi fagykároknak és a korszerűtlen technológiának köszönhető. Ebből kifolyólag a magyar gyümölcs termőfelület 50%-a korszerűtlen, potenciálisan versenyképtelen, miközben a termelés színvonala és hatékonysága nagyon alacsony. „Országos átlagban a termelési színvonalunk az 1980-as évek szintjén sincs” – összegezte Apáti, kiemelve, hogy ugyanakkor vannak versenyképes, profi vállalkozásaink is, amelyek európai mércével is fejlettek. A piaci helyzet azonban nem egyszerű: akkora túltermelést értek el a lengyelek az elmúlt 10 évben, hogy a gyümölcsök tekintetében túlkínálat van, nagy a minőségi és mennyiségi verseny az EU-ban. „Minden siker a precíziós gazdálkodásban rejlik” – mondta FruitVeb elnöke, aki szerint azt kell termelni, ami gazdaságos, hiszen az irány az adott gyümölcsfaj genetikai hozamának a maximalizálása. „Friss piaci gyümölcsöt a jövőben csak öntözött, fagyvédett, jégvédett területen tudunk termelni – mindezt a tőke, tudás, munkaerő egészíti ki” – összegezte előadását.
Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum ügyvezető-helyettese a Válaszút előtt: beruházási és exportkényszerben az élelmiszeripar? c. előadásában a nemzetközi lehetőségek tárházába avatta be a jelenlévőket. Elmondta, hogy az Agrármarketing Centrum a magyar élelmiszeripari szereplők hazai és nemzetközi fejlődését segíti, kiemelt figyelmet szentelve az exporttevékenységre. „A magyar élelmiszeripar helyzete heterogén” – kezdte előadását, rámutatva, hogy míg a globális élelmiszerkereslet növekszik, Európában alacsonyak a növekedési kilátások, miközben a magyar élelmiszerexport 95%-a Európába irányul. Giczi szerint új piacokra és erős koordinált promóciókra van szükség mivel mennyiségi és minőségi többlet jellemzi a magyar élelmiszertermelést, ezzel pedig lehet új piacokat találni.
A rendkívül értékes szakmai panelt kiegészítette a Patricius Borháznál megszervezett birtokbemutató és borkóstoló, továbbá a Szerencsi Mezőgazdasági Zrt. meglátogatása. Természetesen a szórakozás sem maradt el, ezt szolgálta az Orpheum Madams zenekar koncerteje, illetve a rendezvénynek helyt adó Minaro Hotel konferenciatermében megtartott Retro disco.
A kiváló, figyelmes szervezésért illesse köszönet az Agrárminisztérium Kárpát-medencei Együttműködések Főosztálya munkatársait!
