(május 30 – június 9)
Május 30-án a Bizottság közleményben tisztázta azokat a rendkívüli körülményeket (vis maior), amelyek esetén a mezőgazdasági termelők mentesülnek a KAP támogatások alapkövetelményeinek teljesítése alól. Ez a lépés egyike a Bizottság februári vállalásainak, amelyek célja, hogy csökkentsék az uniós politikák által a mezőgazdasági termelőkre rótt adminisztratív terheket. A közlemény mindössze néhány nappal azután érkezett, hogy május 25-én hatályba lépett a Bizottság „egyszerűsítési csomagja”, amely a KAP egyes környezetvédelmi követelményeit enyhíti. A vis maiort eseti alapon és az érintett mezőgazdasági termelő kérésére alkalmazzák, a csütörtöki közlemény lényege, hogy teljes egészében a tagországokhoz utalja a döntést a vis maiorról. A közlemény alapjául szolgáló rendelet szerint amennyiben egy súlyos természeti katasztrófa vagy súlyos meteorológiai esemény egy jól meghatározható területet sújt jelentős mértékben, az érintett tagállam az egész szóban forgó területet az adott katasztrófa vagy esemény által jelentős mértékben érintettnek tekintheti. Az ezzel a lehetőséggel élő tagállamok dönthetnek úgy, hogy amennyiben egyértelmű, hogy a terület mezőgazdasági termelőit olyan rendkívüli esemény érinti, amelynek következményeit kellő gondossággal nem lehetett megelőzni, akkor e mezőgazdasági termelőkre vis maior vonatkozik anélkül, hogy egyéni kérelmekre vagy a vis maior feltételeinek egyéni teljesülésére vonatkozó ellenőrzésre szükség lenne. Ebben az esetben a tagállamoknak először meg kell erősíteniük a súlyos természeti katasztrófa vagy súlyos meteorológiai esemény bekövetkeztét, és körül kell határolniuk az esemény által jelentős mértékben érintett földrajzi területet. E körülhatárolás során a tagállamok támaszkodhatnak például az érintett területre vonatkozó műholdas adatokra vagy más, azonos értékű adatokra anélkül, hogy az egyes üzemek szintjén értelmezhető műholdas adatokat használnának.
A KAP adminisztratív terheivel kapcsolatos elégedetlenség enyhítése érdekében a Bizottság június 5-én további változtatásokat fog javasolni a georeferált fényképek használatára. A végrehajtási rendelet szerint 2027-ig az uniós országoknak az ellenőrzés bizonyos százalékát kizárólag ilyen fényképek felhasználásával kell majd elvégezniük. A szöveg azt is lehetővé teszi a nemzeti közigazgatásoknak, hogy eldöntsék, mely feltételeket ellenőrzik kizárólag ilyen fényképek felhasználásával.
Május 24-én közzétett, a Bizottság felkérésére készített tanulmányban arra a következtetésre jutottak, hogy az olajos magvak termelésének uniós szintű támogatásával, valamint a köz- és magánszféra közös kutatási erőfeszítéseivel lehetne növelni az EU-ban előállított, állati takarmányozásra szánt fehérjék kínálatát. Mivel az EU a fehérjeellátás tekintetében egyre inkább függ a harmadik országoktól, a Bizottság diverzifikációra összpontosító stratégiát dolgozott ki. Ez a stratégia az Európai Parlament Kutatószolgálata (EPRS) által 2023 júliusában közzétett kezdeti uniós fehérjestratégiát követi, amelyet az Európai Parlament 2023. október 19-i állásfoglalása követett. Különösen a sertés és a baromfi ágazat függ a harmadik országokból származó fehérjeimporttól. A tanulmány szerint ezen ágazatok takarmányszükségletének csupán 29%-a származik az EU-n belülről. A közzétett adatok szerint az olajos magvak 23%-át és a szójapogácsák 3%-át Európában állítják elő, a többit a hagyományos ágazat esetében nagyrészt Amerikából, a bio ágazat esetében pedig Afrikából vagy Ázsiából importálják. A bio ágazat ugyanakkor kevésbé függ az importtól. A tanulmány rámutat az Európában termesztett fehérjenövények (szója, napraforgó, repce és hüvelyesek) versenyképességének hiányára, mint a harmadik országoktól való függőség csökkentésének fő akadályára, mind az importált szójával, mind a vetésforgóban a növényi fehérjékkel versengő gabonafélékkel kapcsolatban. Az olajos magvakra vonatkozó termeléstől függő jövedelemtámogatás növelésével is az ágazat versenyképességét kívánták javítani, ami még tovább növelhető. A termeléshez kötött támogatás jelenleg egymillió hektárra terjed ki, és 7,8 millió hektárra bővíthető. A 7,8 millió hektárnyi potenciál teljes kihasználásával az EU a jelenlegi behozatal nagyjából felének megfelelő területet tudna támogatni, ami már jelentős előrelépést jelentene. A dokumentum kiemeli, hogy a fehérjenövények termelésének fellendítésére a termeléshez kötött támogatások megfelelő politikai eszköz lenne és javasolja a KAP-támogatás növelését. A stratégia javasolja a fehérjében gazdag növények, például a szója, a napraforgó, a repce és a hüvelyesek termelésének ösztönzését az EU-ban. A diverzifikáció érdekében azonban azt javasolják, hogy a szóját, az EU-ban termesztett, magas fehérjetartalmú napraforgóból vagy repcéből (HiPro), vagy hüvelyesekből, például babból készült lisztekkel helyettesítsék. Mindezt az állattenyésztésben alkalmazott fajták változásának is kísérnie kell. Olyan fajták szükségesek, amelyek alkalmazkodtak a változatosabb táplálkozáshoz. Hosszabb távon a Bizottság a termesztett fehérjéket kiegészítő alternatív fehérjék – például rovarok és algák – kifejlesztését szorgalmazza. Mindezeknek az intézkedéseknek egy jelentős, az állami és a magánkutatást összekapcsoló kutatási terv részét kell képezniük a fehérjenövények hozamának növelése és innovatív nyersanyagok kifejlesztése érdekében – áll a tanulmányban. A dokumentum ajánlásai között szerepel, hogy a fehérjeforrások diverzifikációjához az egész ágazatot, a begyűjtőktől a feldolgozókig, hozzá kell igazítani. A kutatás szerzői a szállítási infrastruktúrák – például a vonatok, csatornák és folyami létesítmények – fejlesztését szorgalmazzák a költségek csökkentése érdekében. Ugyanis az ipari állattenyésztés jelenleg Európa nagy kikötői körül összpontosul, ami az importált fehérjeforrásoknak versenyelőnyt biztosít az EU-ban a hazai termeléssel szemben. Elismerik, hogy még erős politikai akarat mellett is szükségszerűen évtizedekig tartana a fehérjedús termékek importjának teljes elhagyása. A tanulmány javasolja ezért a fehérjeforrások diverzifikálását és biztosítását „közeli partnerekkel”, például Ukrajnával, a beszállítók diverzifikálása és a nemzetközi szállítási zavarok elleni védelem érdekében.
Forrás: Uniós Agrárhírek/217
