A Humane Society International Europe (HSI/Európa) állatvédő szervezet véleménye szerint az EU-ban jelenleg hatályos sertésirányelv súlyosan elavult és egy szintre kellene hozni az állatjóléti tudomány jelenlegi ismereteivel.

Az egyik fő problémájuk a jelenlegi szabályozás végrehajtásával, hogy a legtöbb tagállam – Svédország és Finnország kivételével – nem hajtotta végre a rutinszerű farokkurtítás megszüntetését. Bár az irányelv szerint a farkakat érintetlenül kell hagyni, a gazdák eltávolíthatják, ha minden más intézkedés kipróbálása után problémájuk adódik a farokharapással. Úgy gondolják, hogy ezt lehetőséget használják ki a gazdák.

A HSI a szabályozás javítása érdekében további elemként behozná a szelektív tenyésztést, a kényelmes almot és a táplálékkereső területeket, a családi csoportrendszereket, a koca szoptatási képességéhez igazított alomméretet, a természetesebb elválasztási kornak megfelelő későbbi elválasztási szakaszt, a stressz csökkentését, valamint az optimális egészségi állapotot és az alacsony elhullási arányt.

Dr. Antoni Dalmau Bueno, egy spanyolországi állatorvos és jóléti kutató a sertések „pozitív jóléti” mutatóit vizsgálja. „Van-e például egy baktériumcsoport az állatok bélrendszerében, amely miatt ez az állat agresszívabb vagy rosszabb hangulatú, mint más állatok?” – mondja, és azt kérdezi, hogy a bélbaktériumok megváltozása hozzáadhat-e a sertés „pozitív jólétéhez”.

Annechien Ten Have Mellema, egy holland gazdálkodó a sertések jólétének szószólója, aki számos fórumon és bizottságban vesz részt, többek között a sertések sebészeti kasztrálásának alternatíváival foglalkozó uniós szakértői csoport tagjaként. Az évek során számos változtatást hajtott végre az egykor „hagyományos” sertéstelepen. Első lépése az volt, hogy 2000-ben bevezette a kocák csoportos elhelyezését és azóta a sertések jóléti normáit a Hollandiában a sertéshústermékekre alkalmazott Better Life címke előírásainak megfelelően alakította át. A jobb állatjóléti előírások nem vezettek a szupermarketekben történő jobb értékesítéshez. „Szerintem nem arról van szó, hogy a fogyasztók nem akarják megvenni, de nehéz felkelteni a figyelmüket a boltban” – magyarázza. „Nincs kapcsolat aközött, hogy mire gondolnak és mit vásárolnak”.

A sertéságazatban jelentős probléma az ivari szag – az érett, nem kasztrált hímivarú sertések feldolgozott húsának erős szaga vagy íze. Ennek megelőzésére a sertéstenyésztésben több megoldás létezik, az érzéstelenítő alkalmazásával végzett kasztrálásos ivartalanítás mellett hormonális vakcinák alkalmazhatók, a biogazdálkodásban azonban az altatással (narkózissal) történő ivartalanítás a megoldás. A jövőbeni kasztrálások megelőzése érdekében Liên Romeyns, a BioForum projektkoordinátora egy alternatív megoldásokat kereső projekten dolgozik. „Különböző stratégiákat futtatunk – ép kanok megtartása, a kockázat csökkentése a takarmányozással és a menedzsmenttel” – mondja. A projekt azt is meg fogja határozni, hogy a sertéseket korábban is le lehet-e vágni. A jelenlegi állás szerint a biosertés befejező súlya nagyobb, mint a hagyományos tenyésztésű sertéseké.

***

Állatjóléti okokra hivatkozva a nagy fejlődési erejű brojlercsirkék betiltását szorgalmazza az Eurogroup for Animals nevű állatvédő civil szervezet (továbbiakban NGO). Az NGO először május 3-án közzétett, majd 29-én újraindított fehér könyvében felszólítja a politikai döntéshozókat, hogy fokozatosan hagyják ki ezeket a fajtákat és helyette a lassabban növő fajtáknak adjanak elsőbbséget az európai jogalkotásban.

A civilek és egyes tudósok már régóta bírálják ezeket a gyakorlatokat, vélekedésük szerint egészségügyi problémákat okoznak az állatoknak, például járási nehézségeket, agresszivitást és magasabb elhullást. A tenyésztési gyakorlatot szabályozó 2007-es európai irányelv nem tiltja a gyorsan növő fajtákat. Az NGO szerint azonban a következő mandátumban az uniós intézményeknek ezt a kérdéskört az állatjóléti jogszabályok nagyszabású felülvizsgálatának részeként kellene szabályozniuk. Az NGO azt javasolja, hogy az EU határozza meg az engedélyezett lassú növekedésű fajták listáját. Legfeljebb napi 50 grammos növekedési korlát bevezetését kéri, ahogyan azt az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság is ajánlja.

Az AVEC, az európai baromfitenyésztők szakszervezete által nemrégiben megrendelt hatástanulmány szerint az európai csirkehúsra vonatkozó kötelezettségvállalás végrehajtása 37,5%-os többletköltséget eredményezne a hús kilogrammonkénti árában. Környezetvédelmi szempontból ez 35,4%-kal növelné a vízfogyasztást és 24,4%-kal az üvegházhatású gázok kibocsátását az előállított hús kilogrammjára vetítve. A tanulmány szerint a gyakorlatban bekövetkező változások összességében a termelés visszaeséséhez vezetnének, ami az Európai Unióban 9692 új baromfiistálló építését tenné szükségessé, 8,24 milliárd euró becsült költséggel, a jelenlegi termelési szint fenntartása érdekében. Végül a magasabb árak a fogyasztók nagy részét kizárhatják a csirkehús fogyasztásából, és növelhetik a harmadik országokból származó húsimportot.

Az Eurogroup for Animals számára azonban a brojlercsirkék jólétének egyes uniós tagállamokban (pl. Hollandia, Dánia) elért javulása bizonyítja, hogy az átállás lehetséges és a civil szervezet felszólította az EU-t, hogy az új állatjóléti jogszabályaiban ezekből merítsen ihletet. Svédországban és Norvégiában is készülnek jogalkotási intézkedések.

Forrás: Élelmiszerlánc Hírlevél, 2024/75