A szokásosnál valamivel korábban kezdődött az aratás Arad megyében. A korai csapadék, majd a nyáriasan meleg tavasz miatt hamarabb értek be a kalászosok, így a repcét és az árpát már vágják a kombájnok, de napokon belül a búza betakarításának is nekifognak. Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének (AMMGE) alelnöke szerint az elmúlt évek átlagának megfelelő az idei termés, viszont a felvásárlói árak alig követik az inflációt, és nemhogy nőttek volna, hanem stagnálnak, sőt némely esetben csökkentek is.

Hagyományosan Péter-Pálkor kezdődik az aratás, de idén korábban beálltak az arató-cséplőgépek a gabonatáblákba. Most is az árpa és a repce betakarításával kezdődött a munka, de hamarosan a búza is aratható lesz. „Amint lemegy a nedvességtartalma tizennégy százalék alá, már vágható, mert akkor lehet tárolni” – fejtette ki Nagy Zsolt. Az Arad megyei falugazdász a többi termelőtől kapott információ alapján „jó közepes” termést jósolt.

„Repcéből néhol kevesebbet aratnak, mert rossz volt a kelés, ezért ősszel sok gazda visszaforgatta a vetést, és más kultúrákkal próbálkozott, így a tavalyinál kevesebb lesz a repce. A gazdák két és négy tonna közötti repcetermésről, illetve öt-hat, vagy akár nyolc tonna árpáról számoltak be hektáronként. A mennyiség nagyban függ a talajtípustól és az egyes tájegységek időjárási viszonyaitól” – magyarázta az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének (AMMGE) alelnöke, aki maga is földműveléssel foglalkozik. A romániai gazdák elégedetlensége a múlt év eleje óta nőtt, idén januárban pedig már tiltakozó megmozdulásokba csapott át, amiért az Európai Unió megnyitotta az ukrajnai gabonaexport előtt a kelet-közép-európai tranzitútvonalakat, mert az orosz–ukrán háború miatt a régi szállítási útvonalak bezárultak. Az ukrajnai gabona felborította a romániai piacot is, a termelők – azon belül az erdélyi magyar gazdatársadalom tagjai – nagy hátrányba kerültek az olcsón előállított és értékesített ukrajnai gabona miatt.

Nagy Zsolt szerint a kormány ígérete és a kárpótlási intézkedések ellenére a piac korántsem stabilizálódott, a felvásárlói árakat továbbra is az unión kívüli áru „veri le”. „Két-három hete felugrottak az árak, a tőzsdén is emelkedett, a kikötőben 230 eurót adtak a búza tonnájáért, de mire megkezdtük az aratást, leesett az ár kétszáz euróra. Nálunk meg 80-85 banit kínálnak kilójáért, ami nagyon gyenge. Ez a termelési költségeket fedezi éppen, de a haszon minimális” – vázolta a helyzetet a falugazdász.

Évekkel ezelőtt az „kaszált”, aki rendelkezett tárolási lehetőséggel és kapacitással, mert a következő év elején jobb áron értékesíthette a termést, mintha „lábon” adta volna el. Az utóbbi két-három esztendőben azonban annyira átrendeződött a piac, illetve egyre több siló épült, hogy nem minden esetben éri meg raktározni. Nagy Zsolt szerint olyan alacsonyan álltak az árak, hogy gyakran a tárolási költségeket is alig fedezték, így sok gazda inkább egyenesen a földről adja el a terményt. A vevők pedig nagybani felvásárlók, akik a feldolgozóiparnak adják tovább vagy exportra, esetleg a bécsi tőzsdére viszik a gabonát, és a falugazdász megfogalmazása szerint ők húzzák a legnagyobb hasznot az üzleten. 

Forrás: kronikaonline.ro