A támogatások növelése, az öntözőrendszer fejlesztése, a finanszírozáshoz való hozzáférés és a bérleti törvény módosítása jelentik a romániai gazdák legfőbb problémáit – derül ki a Romániai Kis- és Középvállalkozások Országos Tanácsa által megjelentetett Carta Albă a Agriculturii 2024 című dokumentumból. A könyv bemutatja és értékeli a hazai mezőgazdaság jelenlegi helyzetét, továbbá azonosítja a következő évek fő kihívásait és lehetőségeit.

A kiadvány érdeklődésének középpontjában a mezőgazdasági kkv-k helyzete áll, különös tekintettel a fejlesztési stratégiák, a finanszírozáshoz való hozzáférés, az emberi erőforrások és a piaci dinamika kérdésére. A kutatásban az ország nyolc gazdaságfejlesztési régiójából 560 mezőgazdasági vállalkozó vett részt, akik szerint a legfőbb gondot a következők jelentik: a mezőgazdasági területek töredezettsége, a társulás hiánya, a rossz vidéki infrastruktúra, a korlátozott piacrajutási lehetőség, az elégtelen finanszírozás, a nehéz hitelhez jutás, illetve  az éghajlatváltozás hatása a termelésre.

A megkérdezett gazdálkodók 38%-a szerint növelni kell a mezőgazdaságnak nyújtott támogatásokat, 26,5% tartja szükségesnek az öntözőrendszerek fejlesztését, 24,75% a bérleti törvény megváltoztatását sürgeti, 24,25%-ukat aggasztja a földterületek, a mezőgazdasági üzemek összevonása. Az összevonáshoz kapcsolódóan a megkérdezettek mindössze 13,75%-a hiányolta a társulási formákat.

A Carta Albă a Agriculturii 2024 adatai alapján Romániában a mezőgazdaság legfájóbb pontja a kis- és közepes gazdálkodók finanszírozásának hiánya, illetve alulfinanszírozottsága, ezért a válaszadók több mint 55%-a az önfinanszirozást választja. A gazdák 61,25%-a gondolja, hogy szükséges beruházni gépekbe, berendezésekbe, 33,5%-uk a gazdaság adminisztrációjához igényelne támogatást. 15,75%-nak pedig azért igényel pénzügyi támogatást, hogy a gazdasága egyáltalán fennmaradjon. Ami a mezőgazdaság digitalizálását és a kutatás-innováció által történő korszerűsítését illeti, a gazdálkodók mindössze 28,5%-a szeretne beruházni a vállalkozás digitalizálásába, és alig 11% igényel forrást a kutatás-innovációra.

A finanszírozás azért is szükséges, mert az elmúlt években a gazdálkodók termelését jelentős mértékben érintették a globális klímaváltozás hatásai. A kutatásban résztvevők 74,75%-a véli úgy, hogy az aszály, 42%-uk szerint a jégeső, 25,5%-uk szerint pedig az árvizek jelentik a fő éghajlati kockázatot.

Emellett a gazdálkodók 76,5%-ának problémái vannak a munkaerő megtartásához szükséges költségek fedezésével, 81%-uk számára az épületek és egyéb létesítmények költségei jelentenek gondot, 85%-uk a vidéki közlekedési infrastruktúra, valamint a szükséges felszerelések, berendezések hiányára panaszkodik. 

A következő 3 évre vonatkozó célokat tekintve a gazdák 32,5%-a szeretne olyan tevékenységekbe fektetni, amelyek közvetlenül hozzájárulnak a profit növekedéséhez, 25,5%-uk a beruházások növelésére kíván összpontosítani, 17,25% pedig az elért méretben kívánja fenntartani vállalkozását.

Az agrárszektorban fizetett bérek általában pozitív tendenciát jeleznek az elmúlt 2 évben: a válaszadók 50%-a 1–10% közötti, 15%-a 11–20% közötti béremelést jelzett, míg a válaszadók 21%-a számolt be a bérek stagnálásáról.

Kun-Gazda Gergely