Több kelet- és közép-európai mezőgazdasági érdekképviselet közös tiltakozást indított az Európai Bizottság 2027 utáni Közös Agrárpolitikai (KAP) javaslatai ellen. A régió gazdáinak képviselői szerint a tervezett költségvetési csökkentések súlyosan veszélyeztetik a mezőgazdasági termelés fenntarthatóságát, a gazdák jövedelmi biztonságát és az európai élelmiszer-ellátás stabilitását.

A kezdeményezésben magyar, lengyel, román, bolgár, cseh, szlovák, horvát, valamint lett, litván és észt szervezetek vesznek részt. A közös nyilatkozatot 23 agrár- és élelmiszeripari érdekképviselet írta alá, köztük a magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a román UNCSV (Uniunea Naţională de Ramură a Cooperativelor din Sectorul Vegetal). A résztvevők célja, hogy egységes fellépéssel kényszerítsék ki a brüsszeli tervek újratárgyalását és a források igazságosabb elosztását.

Drasztikus forráscsökkentés: 22% nominálisan, akár 45% reálértékben

A tiltakozó szervezetek legfőbb kifogása az, hogy az Európai Bizottság a Közös Agrárpolitika költségvetését 22 százalékkal csökkentené a 2027 utáni időszakban. Az infláció és a növekvő termelési költségek miatt ez a csökkenés reálértéken akár 45 százalékos támogatásvesztést is jelenthet a gazdák számára.

A kelet-európai szervezetek szerint ez a mértékű forrásmegvonás súlyos következményekkel járna a versenyképességre, a vidéki foglalkoztatásra és az élelmiszerbiztonságra. A NAK közleménye kiemeli, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben, amikor a termelők már most is jelentős adminisztratív, piaci és környezeti terhekkel küzdenek, a támogatások csökkentése „katasztrofális hatású” lenne az agrárium egészére nézve.

A közleményben hangsúlyozzák: a tervezett reform ellentétes az Európai Unió saját célkitűzéseivel is, hiszen gyengíti az élelmiszer-önrendelkezést és aláássa a zöld átállás megvalósítását.

A külső konvergencia megszüntetése – igazságtalan lépés a keleti tagállamokkal szemben

A kelet-európai gazdaszervezetek másik fontos kifogása az úgynevezett „külső konvergencia” mechanizmusának megszüntetése. Ez a rendszer eddig lehetőséget biztosított arra, hogy az újabb, főként keleti tagállamok mezőgazdasági támogatásai fokozatosan közelítsenek a nyugat-európai szintekhez.

A mechanizmus eltörlése azt eredményezné, hogy a keleti tagállamok továbbra is jelentősen kevesebb támogatást kapnának hektáronként, mint nyugati versenytársaik. Ez a döntés a szervezetek szerint sérti az uniós szolidaritás elvét és torzítja a versenyt az egységes piacon belül.

Az UNCSV vezetője, Florentin Bercu hangsúlyozta: a javaslat nemcsak Romániát, hanem a régió valamennyi országát hátrányosan érintené. Hasonló véleményt fogalmazott meg a magyar NAK elnöksége is, amely szerint a Bizottság figyelmen kívül hagyja azokat a strukturális különbségeket, amelyek miatt a kelet-európai mezőgazdaság eleve sérülékenyebb.

Közös tiltakozás és brüsszeli demonstráció készül

A tiltakozó országok gazdaszervezetei közösen terveznek ősszel Brüsszelben demonstrációt, amelyhez több nyugat-európai szervezet is csatlakozhat. A cél, hogy felhívják a figyelmet az agrárforrások csökkentésének várható következményeire, és közvetlenül a döntéshozókhoz juttassák el követeléseiket.

A szervezetek tárgyalásokat folytatnak az európai COPA–COGECA ernyőszervezettel is a közös érdekképviselet erősítése érdekében. A demonstráció tervezett formája és mérete még egyeztetés alatt áll, de több ország már jelezte, hogy gazdáik traktorokkal is készek Brüsszelbe vonulni, ha a Bizottság nem hajlandó kompromisszumra.

A tiltakozások szervezői ugyanakkor kiemelték: a cél nem a konfrontáció, hanem az érdemi párbeszéd elérése. A demonstrációk szimbolikus eszközei annak, hogy a kelet-európai mezőgazdaság súlyos helyzetét végre politikai szinten is komolyan vegyék.

Az ukrán import és a keleti termelők versenyhátránya

A közös tiltakozásban részt vevő szervezetek egyhangúlag rámutatnak az ukrán mezőgazdasági export problémájára is. Az ukrán termékek vámmentes bejutása az uniós piacra – különösen a gabona és az olajos magvak esetében – súlyos piaci torzulásokat okoz, és további versenyhátrányba hozza a kelet-európai gazdákat.

A keleti tagállamok termelői ugyanis sokkal szigorúbb környezetvédelmi és állatjóléti előírások mellett dolgoznak, miközben az ukrán importtermékek gyakran olcsóbbak, de nem felelnek meg a minőségi követelményeknek. A gazdaszervezetek szerint az uniós agrárpolitika csak akkor lehet igazságos, ha az importpolitika is a belső termelők érdekeit védi.

Diplomáciai tárgyalások és szakmai egyeztetés szükséges

A tiltakozó országok képviselői egyetértenek abban, hogy a KAP javaslat jelenlegi formája elfogadhatatlan, ugyanakkor a cél nem csupán a tiltakozás, hanem a tárgyalás is. Az érdekképviseletek a következő hónapokban közös szakmai anyagokat és pénzügyi elemzéseket kívánnak benyújtani az Európai Bizottsághoz, hogy alátámasszák: a tervezett forráscsökkentés hosszú távon nemcsak a kelet-európai országokat, hanem az egész uniós agráriumot gyengítené.

Több ország agrárkamarája és minisztériuma is jelezte, hogy támogatja a közös fellépést. A cél egy olyan kompromisszum elérése, amely biztosítja a források fenntartását, és figyelembe veszi az eltérő gazdasági fejlettségi szinteket az Unió tagállamai között.

Egységben az agrárium jövőjéért

A kelet- és közép-európai gazdaszervezetek közös fellépése történelmi jelentőségűnek tekinthető: ritkán fordul elő, hogy ennyi ország agrárérdekképviselete egységesen szólaljon fel Brüsszel döntéseivel szemben. A tiltakozás üzenete egyértelmű: a mezőgazdaság támogatása nem csupán nemzeti ügy, hanem az európai élelmiszerbiztonság záloga is. A gazdák attól tartanak, hogy a mostani forráselvonások évtizedes fejlődést tehetnek semmissé, miközben az unió a saját stratégiai önállóságát is veszélyezteti.

A következő hónapok döntőek lesznek: amennyiben a Bizottság nem hajlandó változtatni, a kelet-európai gazdák egységesen, közös demonstrációval készülnek Brüsszelbe – jelezve, hogy az agrárium jövője egész Európát érinti, és nem tűr további halasztást.

Kun-Gazda Gergely