A gazdák sorra adják fel a küzdelmet: a drasztikusan megugrott költségek miatt idén a termőföldek akár 30 százalékát is érintheti a kényszerű üzemszünet. Az Intelligens Energia Szövetség (AEI) elemzése szerint nem a szaktudás hiányzik, hanem a matek nem jön ki: a 10 lejt meghaladó gázolajár mellett a szántás már nem befektetés, hanem biztos ráfizetés.

A romániai mezőgazdaságban csendes, de annál drámaibb folyamat zajlik. Miközben a boltok polcai még roskadoznak és a piacokon sem látni pánikot, a szántóföldeken egy korszak érhet véget. Dumitru Chişăliţă, az AEI elnöke az Agerpres hírügynökségnek rámutatott: a gazdák tudatosan döntenek a munka beszüntetése mellett. Ha egy hektár megművelése 1300–1800 lejbe kerül, de a termés piaci ára ezt nem fedezi, a traktorok az udvaron maradnak.

Kifutnak az időből

A tavaszi munkálatok optimális időszaka a március és az április első fele. A szakértői becslések szerint idén a tervezett munkák alig háromnegyede készül el március végéig, és mindössze 5 százalékuk marad április közepére. Április 15. után ugyanis a vetés már agronómiai szempontból kockázatos, a hónap végére pedig gazdaságilag totálisan értelmetlenné válik.

Az elemzés rávilágít, hogy a gázolaj árának emelkedése és a likviditáshiány miatt a termőterületek 10–30 százaléka idén megműveletlen maradhat. Ez nem csupán a szántás elmaradását jelenti: sok helyen a teljes technológiai lánc megszakad, elmarad a boronálás, a vegyszeres kezelés vagy maga a vetés is. „A szántás, amely évtizedekig a román mezőgazdaság alapvető reflexe volt, 2026-ban luxuscikké vált” – olvasható az AEI dokumentumában.

Törékeny egyensúly és „rejtett” költségek

A szakértők szerint a mezőgazdaság nem összeomlik, hanem „kompromisszumos üzemmódba” kapcsol. Ez azonban veszélyes játék az időjárással: a minimálisra csökkentett földmunka miatt a növények sokkal kiszolgáltatottabbak lesznek az aszálynak. Míg normál körülmények között a terméskiesés csupán pár százalékos, egy szárazabb időszakban a veszteség a 15 százalékot is meghaladhatja.

A román paradoxon: van étel, csak nem lehet megfizetni

A valódi veszély nem az élelmiszerhiány, hanem az árak elszabadulása. Dumitru Chişăliţă szerint egy sajátos paradoxon tanúi vagyunk: bár elvileg elegendő élelmiszert termelünk, a gázolaj, a szállítás és az energia drágulása miatt az árak a csillagos égbe szöknek. Várható drágulások a piacon:

• Étolaj: 20–40%
• Zöldségek: 15–35%
• Húsáru: 15–30%
• Pékáru: 10–25%

Az AEI elnöke szerint nem fizikai hiányról, hanem az „élelmiszerhez való hozzáférés válságáról” kell beszélnünk. A földek feladása tehát nem csak a gazdák magánügye, hanem a fogyasztók pénztárcáját közvetlenül érintő társadalmi probléma.

Kun-Gazda Gergely