A népesség rohamos növekedése, a termőföld fokozatos csökkenése és az urbanizáció felgyorsulása miatt a mezőgazdaság Kínában is egyre komolyabb kihívásokkal néz szembe. A kínai döntéshozók felismerték, hogy az ágazat jövője a mezőgazdasági modernizációban rejlik, amelynek kulcsa a technológiai fejlesztés. Ez a stratégiai irányvonal kiemelt figyelmet kapott a Kínai Kommunista Párt 14. ötéves tervében is, amelynek célja a termények minőségének javítása és a fenntarthatóság előmozdítása. Kína víziója szerint magas színvonalú infrastruktúra és digitális technológiák alkalmazásával kell optimalizálni a termelékenységet, miközben csökkentik a műtrágyák és növényvédő szerek használatát. Ennek eredményeként 2020-ban a kínai intelligens mezőgazdasági ipar értéke már meghaladta a 62 milliárd jüant (kb. 39,78 milliárd RON).
A Mesterséges Intelligencia (MI) alkalmazási területei
A mesterséges intelligencia alkalmazása a kínai mezőgazdaságban alapvetően öt kategóriába sorolható: mezőgazdasági robotok, termény- és talajvizsgálat, intelligens ültetés, az állatállomány ellenőrzése, valamint a drónok használata. Az MI-technológiák nagyobb hatékonyságot és pontosabb adatokat kínálnak, mivel algoritmusok és gépi tanulás segítségével képesek az IoT-eszközökből, szenzorokból és drónokból származó adatok elemzésére. (Az IoT, vagyis az Internet of Things legelterjedtebb magyar elnevezése a Dolgok Internete.) Az automatizált rendszerek, mint az önvezető traktorok vagy robotizált betakarítók, jelentősen növelik a termelékenységet és ellensúlyozzák a munkaerőhiányt. Emellett a prediktív analitika és a gépi látás segíti a gazdákat az öntözési és növényvédelmi folyamatok optimalizálásában. Az élelmiszerbiztonság terén az intelligens rendszerek korai betegségjelzést tesznek lehetővé, míg a blokklánc és az RFID technológia biztosítja a termények útjának teljes nyomonkövethetőségét. (Az RFID, azaz a Radio Frequency IDentification magyarul rádiófrekvenciás azonosítást jelent. Ez egy olyan technológia, amely rádióhullámok segítségével teszi lehetővé tárgyak vagy élőlények automatikus azonosítását és az adatok távolsági lekérdezését.)
Gazdasági mutatók és technológiai előretörés
Kínában a mezőgazdasági folyamatok gépesítési szintje a 2012-es 57%-ról 2021-re 72% fölé emelkedett. A digitalizáció nem áll meg a termelésnél; az állam segíti a gazdákat abban is, hogy termékeiket online piactereken értékesítsék. 2022-ben a mezőgazdasági termékek online (!) kiskereskedelmi forgalma elérte az 530 milliárd jüant (340,05 milliárd RON), az összeg 2025-ben meghaladta a 800 milliárd jüant (513,29 milliárd RON). Erre a technológiai ugrásra a demográfiai változások miatt is szükség van, hiszen Kína urbanizációs rátája 2020-ban 63,9% volt, és egyes becslések szerint 2035-re elérheti a 75-80%-ot, ami kritikus munkaerőhiányhoz vezethet a vidéki területeken.
Innovatív start-upok és az „okos farmok” gyakorlata
Számos kínai start-up kínál már ma is high-tech megoldásokat: az AIForceTech például 24 órás pilóta nélküli munkavégzésre alkalmas traktorokat fejlesztett, míg az XAG drónokkal és automata szórógépekkel segíti a növényvédelmet. Az FJ Dynamics robotokat, a Nxin pedig intelligens sertéstelepeket kezelő rendszereket biztosít. A Deepberry üvegház-automatizálási megoldásai az MI-t és a big data-t integrálják a költségek csökkentése érdekében. A gyakorlatban ezek a technológiák olyan helyszíneken mutatkoznak meg, mint a Huaqiao Town-i okos farm, ahol a vízszintet IoT-vezérlők automatikusan szabályozzák. Heilongjiang tartományban a Qixing Farmon a rizspalánták termesztési idejét és a magfelhasználást is sikerült csökkenteni az MI segítségével, Anhuiban pedig a vezető nélküli betakarítógépek 10-15%-kal mérséklik a betakarítási veszteségeket. Sanghajban már olyan zöldségtermesztő egységek is működnek, ahol a munkafolyamatok mindössze 30%-át végzik emberek.
Összegzés
Kína rendkívüli mértékben támogatja a mezőgazdasági szektor digitalizációját, amelyben az MI és az IoT ötvözése jelenti a húzóerőt. Az okos farmok és az intelligens logisztikai rendszerek nemcsak a termelékenységet növelik, hanem javítják a döntéshozatalt és a fenntarthatóságot is. A technológia folyamatos fejlődése várhatóan tovább növeli a kínai mezőgazdaság nemzetközi versenyképességét
Kun-Gazda Gergely
