Nálunk is gyakran hallani a gazdatársadalom elöregedéséről, és arról, hogy a fiatalok kevésbé érdeklődnek a mezőgazdaság iránt. De hogyan áll ez a kérdés például Németországban? Az elmúlt évek statisztikái szerint ott is hasonló kihívásokkal küzdenek a gazdák, ugyanakkor akadnak biztató jelek is: bár a fiatalok számára a gazdálkodás komoly fizikai és gazdasági kihívásokkal jár, egyre több fiatal tervez tudatosan csatlakozni szülei gazdaságához vagy saját gazdaságot indítani. (Jelen cikk az alábbi elemzés alapján készült: https://www.agrarheute.com/management/betriebsfuehrung/landwirt-bauernhof-aufgeben-junglandwirt-hat-einfach-keine-lust-landwirtschaft-640072)
Nehéz körülmények, kemény munka
Sok fiatal gazdát elriasztanak a nehéz körülmények. A mezőgazdaságban dolgozókra komoly gazdasági és társadalmi nyomás nehezedik, és még a tapasztalt gazdák is gyakran elégedetlenek a helyzettel. Úgy érzik, hogy munkájukat – az élelmiszer-termelést – a társadalom nem értékeli kellőképpen. Egy gazdaság vezetése ma már nem csupán növénytermesztést vagy állattartást jelent: a gazdáknak üzleti, pénzügyi és marketingismeretekkel is rendelkezniük kell, és naponta akár hétvégén is dolgozniuk kell.
Mindezek miatt nem meglepő, hogy a fiatalok közül egyre kevesebben vállalják a szüleik gazdaságának átvételét, vagy alapítanak saját gazdaságot.
Utódlás – lassú javulás, de még mindig kihívásokkal
A legfrissebb mezőgazdasági összeírás szerint a német gazdaságok 37 százalékában már intézkedtek az utódlásról, ami 10 évvel ezelőtt csak 31 százalék volt. Ez javulás ugyan, de a gazdaságok és az egyéni vállalkozások száma a vizsgált időszak alatt drasztikusan, mintegy 40 százalékkal csökkent.
Teljes munkaidős gazdaságokban az utódlás tervezése gyakoribb: 41 százalékuk már biztosította a jövőt, míg a részmunkaidős gazdaságoknak csak 33 százaléka rendelkezik utóddal. Érdekesség, hogy a részmunkaidős gazdaságok aránya folyamatosan nő, ami segíti a gazdák és gyermekeik eltérő életstílusának összeegyeztetését, valamint a farmok gazdasági életképességének fenntartását.
Területi és ágazati különbségek
Az utódlás mértéke tartományonként is eltérő. Bajorországban található a legtöbb olyan gazdaság, amely már biztosította utódját (44%), Észak-Rajna-Vesztfáliában pedig 40% ez az arány. A keleti tartományokban a helyzet vegyesebb: Brandenburgban az utódot biztosító gazdaságok aránya 28%, Szász-Anhaltban 34%.
Ágazati bontásban az állattenyésztő gazdaságok a legjobban szervezettek: itt az utódot biztosító gazdaságok aránya 53%, szemben a 10 évvel ezelőtti 42%-kal. A vegyes gazdaságok 49%-a rendelkezik már utóddal, míg a kertészeti és állandó növénytermesztő gazdaságokban csupán 23-24%. A takarmánynövény-termelő/tejgazdaságok esetében az arány 38%, ami szintén javulás az előző 32%-hoz képest, bár a gazdaságok abszolút száma jelentősen csökkent az elmúlt évtizedben.
A gazdaság jövője a fiatalokon múlik
Összességében Németországban, hasonlóan más európai országokhoz, a mezőgazdaságban dolgozni akaró fiatalok szerepe kulcsfontosságú a gazdaságok jövője szempontjából. Bár az utódlás tervezésében javulás figyelhető meg, a fiatalok motivációja és a farmok gazdasági életképessége továbbra is döntő tényező a mezőgazdasági szektor fenntarthatóságában.
Kun-Gazda Gergely
