Súlyos likviditási problémákkal és egyre növekvő piaci nyomással szembesülnek a romániai kis- és közepes tejtermelő gazdaságok. Az ágazat szereplői szerint a tej felvásárlási árának jelentős visszaesése, a termelési költségek drasztikus emelkedése, valamint az APIA-támogatások késedelmes kifizetése olyan válsághelyzetet idézett elő, amely az elmúlt évtizedek egyik legnehezebb időszakává teszi a jelenlegi évet.
A gazdák beszámolói szerint a nyers tej literéért jelenleg átlagosan mintegy 1,5 lejt fizetnek a felvásárlók, egyes esetekben azonban ennél is alacsonyabb áron veszik át a terméket. Ezzel párhuzamosan az elmúlt két évben jelentősen emelkedtek az üzemanyag-, energia-, takarmány-, műtrágya- és gépköltségek, ami tovább rontotta a gazdaságok jövedelmezőségét.
Az ágazati szereplők szerint a helyzetet tovább nehezíti az olcsó importtej jelenléte a román piacon. Az importált tej literenként hozzávetőleg egy lejért érkezik, ami komoly versenyhátrányt jelent a hazai termelők számára.
A gazdák arra figyelmeztetnek, hogy a válság hatásai már most érzékelhetők a napi működésben: egyre több kisebb gazdaság küzd pénzforgalmi problémákkal, és sok esetben a napi kiadások fedezése is nehézséget okoz. Különösen sérülékenyek a kis- és közepes családi gazdaságok, amelyek korlátozott pénzügyi tartalékokkal rendelkeznek.
Horvát Mihály, a Szamos–Aranyos Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke a ZF Agropower műsorában úgy fogalmazott: pályafutása során nem tapasztalt még hasonlóan összetett válsághelyzetet az ágazatban. Véleménye szerint a jelenlegi nehézségek hátterében egyszerre áll a tejárak drasztikus csökkenése és a termelési költségek robbanásszerű növekedése.
„Európában jelentős tejfelesleg alakult ki, miközben a fogyasztás folyamatosan csökken. Számos kis- és közepes gazdaság számára már az is problémát jelent, hogy értékesítési csatornát találjon a tejének. Gyakorlatilag teljes bizonytalanság uralkodik a tejpiacon” – hangsúlyozta a szakember.
A termelők szerint az APIA-támogatások késedelmes folyósítása tovább súlyosbítja a helyzetet, mivel a gazdaságok likviditása jelentősen csökkent az elmúlt hónapokban. Több gazda olyan időszakban hajtott végre beruházásokat és vett fel hiteleket, amikor a tej felvásárlási ára még elérte a literenkénti 2,8 lejt. A jelenlegi piaci környezetben azonban elsősorban a veszteségek minimalizálására és a költségek csökkentésére koncentrálnak.
Az állattenyésztők egy része szerint hosszabb távon a túlélés kulcsa a termelés integrációja és a saját feldolgozókapacitás kialakítása lehet. Azok a gazdaságok, amelyek közvetlenül állítanak elő és értékesítenek tejtermékeket – például joghurtot, sajtot vagy más feldolgozott készítményeket –, kevésbé kiszolgáltatottak a nyers tej piaci ármozgásainak.
A szakmai szervezetek ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy az európai tejpiac problémáit tovább mélyíti több fontos exportpiac elvesztése. Oroszország, Ukrajna, illetve egyes közel-keleti és ázsiai országok kiesése miatt az európai tejfelesleg a belső piacon marad, ami tartós nyomást gyakorol az árakra és tovább szűkíti a termelők mozgásterét.
Kun-Gazda Gergely
