Az Európai Unió rendkívüli támogatási intézkedéseket jelent be május 20-án annak érdekében, hogy segítse a gazdálkodókat a drasztikusan megemelkedett műtrágyaárak okozta válság kezelésében. A helyzetet tovább súlyosbította a közel-keleti konfliktus, amely újabb bizonytalanságot idézett elő a globális ellátási láncokban.
A Copa-Cogeca, amely az európai mezőgazdasági szakszervezeteket képviseli, arra figyelmeztetett, hogy a gazdák rendkívül nehéz időszak elé néznek:
„A termelők komoly bizonytalanság közepette készülnek a következő műtrágya-vásárlási szezonra, nemcsak az árak, hanem a tényleges ellátás tekintetében is” – hangsúlyozta a szervezet.
Az egekbe szöktek az árak
A műtrágyapiacot különösen érzékenyen érintette a közel-keleti háború, mivel a világ műtrágyakereskedelmének mintegy 30 százaléka a Hormuzi-szoroson keresztül zajlik. Az ellátási kockázatok miatt Európában február vége óta meredeken emelkednek az árak.
A nitrogénalapú műtrágyák tonnánkénti ára jelenleg megközelíti az 500 eurót, miközben tavaly télen még körülbelül 380 euró körül mozgott. A gazdák terheit tovább növeli az üzemanyagárak emelkedése is, különösen a mezőgazdasági gépekhez szükséges gázolaj drágulása.
Több európai ország már nemzeti támogatásokkal próbálja enyhíteni a termelőkre nehezedő nyomást, miközben Brüsszelre is egyre nagyobb politikai nyomás nehezedik.
Mezőgazdasági tartalékból segítene az EU
Az Európai Bizottság rövid távon az úgynevezett mezőgazdasági válságtartalék mozgósításával segítené az ágazatot. Erre a célra 2026-ban mintegy 200 millió eurós keretet különítenének el.
A helyzet különösen súlyos a gabonatermelők számára, akik a magas inputköltségek mellett alacsony felvásárlási árakkal is szembesülnek. Franciaországban például a búza ára tonnánként 200 euró alá csökkent, miközben a műtrágyaköltségek rekordmagasságba emelkedtek.
Az EU csökkentené importfüggőségét
Brüsszel hosszabb távon az európai műtrágyagyártás megerősítését és az importfüggőség csökkentését tekinti prioritásnak. Jelenleg az Európai Unió a felhasznált műtrágyák mintegy 60 százalékát importálja.
Az Európai Bizottság azt is fontolgatja, hogy enyhíti a nitrátszabályozást, lehetővé téve a gazdák számára a fermentlé – a biogázüzemekből származó melléktermék – szélesebb körű felhasználását műtrágya-helyettesítőként.
A terv ugyanakkor aggodalmat váltott ki környezetvédő szervezetek körében, amelyek attól tartanak, hogy a lazább szabályozás fokozhatja a vízszennyezést.
Nem enyhítenek az orosz műtrágyákra kivetett terheken
Az Európai Bizottság jelezte: nem kívánja felfüggeszteni a január 1-jétől hatályos CBAM-rendszert (szén-dioxid-határkiegyenlítő mechanizmus), amely a műtrágyaszektorra is vonatkozik. A cél az európai termelés dekarbonizációjának ösztönzése és az uniós gyártók védelme.
Brüsszel ugyan ideiglenesen eltörölte bizonyos műtrágyák importvámját, de ez nem vonatkozik az Oroszországból és Fehéroroszországból érkező termékekre. Az ezekre kivetett adókat az EU fokozatosan tovább emelné annak érdekében, hogy csökkentse Moszkva háborús bevételeit.
A zöld műtrágya továbbra is drága
Az egyik legnagyobb kihívás továbbra is az alternatív, alacsony szén-dioxid-kibocsátású műtrágyák fejlesztése. Bár Európa hosszú távon ebbe az irányba mozdulna el, a magas energiaárak miatt számos projekt gazdaságtalanná vált. A kudarcba fulladt kezdeményezések között említik az osztrák „Green Ammonia Linz” projektet is, amelyet végül a túl magas költségek miatt állítottak le.
Kun-Gazda Gergely
