Nicușor Dan román államfő alkotmányossági vizsgálatra küldte a Romániában nagy vitát kiváltó úgynevezett „medvetörvényt”, amely jelentősen megemelte volna a kilőhető barnamedvék számát. Az elnök szerint a parlament által elfogadott jogszabály több ponton is sértheti az alkotmányt, valamint az európai uniós természetvédelmi szabályozást. 

Az RMDSZ által benyújtott törvényt a román parlament megszavazta és 2026. május 4-én kihirdetésre küldte meg az államfőnek. A jogszabály azonnali beavatkozási és megelőzési intézkedéseket tett lehetővé a barnamedvék által okozott károk és embereket ért támadások visszaszorítására. A tervezet értelmében 2026-ra országos szinten 859 barnamedve került volna a „megelőzési kvótába”, további 110 példány pedig az „intervenciós kvótába”. Ez gyakorlatilag megduplázta volna a korábbi években engedélyezett kilövési számokat.  

Az államfő szerint sérülhet az uniós természetvédelmi jog

Az elnöki hivatal beadványa szerint a jogszabály nem biztosít kellő tudományos megalapozottságot a kvóták meghatározásához. A kifogás egyik központi eleme, hogy a törvény nem támasztja alá megfelelő populációs felmérésekkel és ökológiai értékelésekkel, hogy valóban indokolt-e ilyen mértékű állománycsökkentés. 

A román Elnöki Hivatal szerint a szabályozás sértheti az Európai Unió Élőhelyvédelmi Irányelvét (92/43/EGK), amely a barnamedvét fokozottan védett fajként kezeli. Az uniós szabályozás csak kivételes és szigorúan indokolt esetekben teszi lehetővé a védett egyedek eltávolítását, ráadásul kizárólag akkor, ha nincs más kielégítő megoldás. 

Az alkotmánybíróságra eljuttatott elnöki beadvány szerint a román törvény „rendszerszintű, előre tervezett éves vadászati mechanizmussá” alakíthatná át azt az eljárást, amelynek az uniós jog alapján kivételes és ideiglenes derogációnak kellene maradnia. 

A hatalmi ágak szétválasztása is vita tárgya

Nicușor Dan alkotmányossági kifogása nemcsak természetvédelmi, hanem intézményi kérdéseket is érint. Az elnöki álláspont szerint a parlament túlléphette jogalkotói hatáskörét azzal, hogy konkrét kilövési kvótákat rögzített törvényi szinten.

A beadvány szerint az ilyen típusú kvótameghatározás inkább végrehajtó hatósági, adminisztratív feladat lenne, amelyet a szaktárcának vagy más illetékes állami szervnek kellene tudományos elemzések alapján meghoznia. Az elnökség ezért úgy véli, hogy sérülhetett a hatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos elve is. 

Egyre élesebb konfliktus a medvekérdés körül

A medveállomány kezelése évek óta az egyik legérzékenyebb agrár- és környezetpolitikai kérdés Romániában. A hegyvidéki térségekben élő gazdák, állattartók és önkormányzatok szerint a barnamedvék számának növekedése súlyos károkat és egyre gyakoribb ember–állat konfliktusokat okoz.

A román vadásztársaságok és több agrárszervezet régóta szorgalmazza a kilövési kvóták emelését, arra hivatkozva, hogy az ország barnamedve-állománya Európa egyik legnagyobb populációja. A környezetvédő szervezetek ugyanakkor rendszeresen vitatják a hivatalos állománybecsléseket, és túlzottnak tartják a kilövési igényeket. 

Az utóbbi években Romániában több súlyos medvetámadás történt, amelyek politikailag is kiemelt üggyé tették a kérdést. A román közvélemény jelentős része támogatja a szigorúbb állománykezelést, különösen a vidéki és hegyvidéki térségekben. Ugyanakkor az Európai Bizottság és több nemzetközi természetvédelmi szervezet fokozott figyelemmel követi a romániai szabályozási változásokat. 

Az Alkotmánybíróság döntése precedensértékű lehet

A román Alkotmánybíróság döntése nemcsak a 2026-os kilövési kvóták sorsát határozhatja meg, hanem hosszabb távon a romániai nagyvadgazdálkodás jogi kereteire is jelentős hatással lehet.

Amennyiben a testület helyt ad az államfő kifogásainak, a parlamentnek újra kell tárgyalnia a szabályozást, és várhatóan szorosabban kell majd igazodnia az európai természetvédelmi előírásokhoz. Ha azonban a bíróság alkotmányosnak minősíti a törvényt, az precedenst teremthet a kvótaalapú állományszabályozás szélesebb körű alkalmazására Romániában. 

Kun-Gazda Gergely