A kémiai úton előállított növényvédő szerek egyre kevésbé elfogadottak Európában, miközben a biológiai növényvédő készítményeket sokan a fenntartható mezőgazdaság jövőjeként emlegetik. Ennek ellenére továbbra is csak kevés új biológiai termék jut el ténylegesen a piacra. A kutatók szerint ennek hátterében elsősorban gazdasági és szabályozási akadályok állnak.
A FiBL (Research Institute for Bio Agriculture) Focus Podcast 118. epizódjában Hanna Heidt, a luxemburgi Biogazdálkodási és Agroökológiai Intézet (IBLA) munkatársa, Barbara Thürig, a FiBL növényvédelmi csoportjának társelnöke, valamint Stéphanie Zimmer, az IBLA igazgatója beszéltek a biológiai növényvédő szerek kutatásáról, fejlesztéséről és engedélyeztetéséről.
Egyre nagyobb az igény a biológiai növényvédelemre
A biológiai növényvédő készítmények lehetnek növényi kivonatok, élő mikroorganizmusok vagy mikroorganizmusok természetes anyagcseretermékei. Az ilyen megoldások iránt mind a hagyományos, mind az ökológiai gazdálkodásban folyamatosan növekszik az érdeklődés, mivel a megelőző védekezési módszerek önmagukban sok esetben már nem elegendőek a kórokozók elleni fellépéshez.
A szakértők szerint különösen nagy az igény a réztartalmú készítmények alternatíváira. Bár a réz továbbra is fontos szerepet játszik az ökológiai szőlőtermesztésben, használatát egyre többen bírálják, mert a fém felhalmozódik a talajban.
Hüvelyes növényekből készülhetnek új biológiai gombaölők
A podcastban az IBLA kutatói ismertették a „Tassili” projektet is, amelyben hüvelyes növényekből származó szaponinokat vizsgálnak. A kutatók különböző növényfajtákat és termesztési helyszíneket elemeznek, mivel ezek jelentősen befolyásolják az anyagok összetételét és hatékonyságát.
A laboratóriumi vizsgálatok során a növények másodlagos anyagcseretermékei ígéretes gombaellenes tulajdonságokat mutattak. Többek között a következő betegségek ellen tesztelték őket:
- szürkerothadás szőlőben,
- fuzáriumos kalászfertőzés búzában,
- valamint árpacsíkosság ellen.
A kutatók a következő időszakban üvegházi kísérletekben vizsgálják tovább a szaponinok hatását, majd pozitív eredmények esetén szabadföldi tesztek is következhetnek.
Nem minden hatékony anyagból lesz piacképes készítmény
A szakértők szerint csak azok az anyagok alkalmasak biológiai növényvédő szerként való felhasználásra, amelyek megfelelnek bizonyos gazdasági, környezetvédelmi és technológiai feltételeknek.
A nyersanyagoknak elegendő mennyiségben kell rendelkezésre állniuk, előállításuknak fenntarthatónak kell lennie, és nem használhatnak fel olyan alapanyagokat, amelyek élelmiszerként vagy takarmányként is fontosak lehetnek. Emellett az adott készítménynek biztonságosnak kell lennie az emberi egészségre és a környezetre nézve, valamint alkalmasnak kell lennie permetezőgépes kijuttatásra.
A szakértők szerint a legígéretesebb biológiai megoldások közé tartoznak:
- a növényi kivonatok,
- az élő mikroorganizmusok,
- a mikroorganizmusok másodlagos anyagcseretermékei,
- valamint egyes ásványi anyagok, például az agyagok és a kőzetlisztek.
Sok ígéretes projekt gazdasági okokból bukik el
A podcast egyik példája alapján a kutatók egy vörösfenyőkéreg-kivonatot vizsgáló projektben hatékony gombaellenes tulajdonságokat találtak, a fejlesztést mégis leállították, mert a készítmény előállítása túl drágának bizonyult.
Stéphanie Zimmer szerint a növényi kivonatok gyártása általában rendkívül költséges, ezért az ilyen termékeket elsősorban magas jövedelmezőségű kultúrákban – például paradicsom- vagy uborkatermesztésben – lehetne gazdaságosan alkalmazni .
Az engedélyeztetés jelenti a legnagyobb akadályt
A szakértők szerint az új biológiai növényvédő szerek piacra jutásának legnagyobb akadálya az európai engedélyezési rendszer. A kutatás, a toxikológiai és környezetvédelmi vizsgálatok, valamint a hatékonysági tesztek rendkívül költségesek. A fejlesztési költségek az eljárástól függően több százezer eurótól akár 300 millió euróig is terjedhetnek.
További problémát jelent, hogy az európai engedélyezési rendszert eredetileg kémiailag előállított hatóanyagok értékelésére alakították ki. A biológiai készítmények ezzel szemben gyakran összetett anyagkeverékekből vagy élő szervezetekből állnak, amelyekre a hagyományos tesztelési módszerek sok esetben nem alkalmazhatók megfelelően. Ez hosszadalmas engedélyezési folyamatokat, magas költségeket és azt eredményezi, hogy számos ígéretes hatóanyag soha nem jut el a forgalmazásig.
Brazília gyorsabban engedélyezi a biológiai készítményeket
Miközben Európában a biológiai készítményeket többnyire ugyanazon szabályok alapján vizsgálják, mint a kémiai növényvédő szereket, Brazília külön engedélyezési rendszert alakított ki az úgynevezett biokontroll termékek számára.
A dél-amerikai országban speciális hatóságok értékelik a készítményeket azok tényleges kockázata és biológiai hatásmechanizmusa alapján. Ennek köszönhetően jóval több új mikroorganizmus, növényi kivonat és más biológiai készítmény jut el a piacra, mint Európában.
A kutatók szerint az európai mezőgazdaság számára is kulcsfontosságú lenne az engedélyezési rendszerek egyszerűsítése, különben a gazdák továbbra is nehezen jutnak hozzá a vegyszereket kiváltó, hatékony biológiai alternatívákhoz.
Kun-Gazda Gergely
