Súlyos vádakat fogalmazott meg Daniel Buda európai parlamenti képviselő a román hatóságokkal szemben. A politikus szerint a Romániából Brüsszelbe továbbított, a tej felvásárlási árára vonatkozó adatok nem tükrözik a valós piaci helyzetet, ennek következtében pedig az Európai Bizottság elutasította a román tejtermelők számára kért rendkívüli pénzügyi támogatást.
Buda úgy véli, hogy a román tejágazat súlyos válságban van, miközben a hivatalos jelentések azt a képet mutatják, mintha a termelők kedvező piaci körülmények között dolgoznának. Szerinte a valóság és a Brüsszelbe küldött statisztikák között akkora az eltérés, hogy az már közvetlenül veszélyezteti a gazdák megélhetését.
A képviselő szerint a tejtermelők egy része a szabadpiacon, szerződés nélküli értékesítés során – az úgynevezett „spot tej” kategóriában – mindössze 70–80 baniért tud eladni egy liter tejét. Ez jelentősen elmarad az önköltségi ártól, amely számításai szerint 1,7–2 lej között mozog literenként. Vagyis számos gazdaság minden egyes eladott liter tej után veszteséget termel.
Ennek következménye elsősorban a kisebb és közepes családi gazdaságokat érinti. Azok a termelők, akik 70–80 tehenet tartanak, egyre nehezebben képesek fedezni költségeiket, ezért sokan a gazdaság felszámolása mellett döntenek. Buda szerint még azok a modern technológiával felszerelt telepek is a túlélésért küzdenek, amelyek automatizált fejőrendszerekkel és korszerű berendezésekkel működnek.
Az európai parlamenti képviselő elmondása szerint a kialakult helyzet miatt levelet intézett Christophe Hansen mezőgazdasági biztoshoz, amelyben azt kérte, hogy Románia részesüljön az Európai Unió mezőgazdasági válságtartalékából nyújtható rendkívüli támogatásból. A válasz azonban megdöbbentő volt.
Az Európai Bizottság ugyanis a Tejpiaci Megfigyelőközpont adataira hivatkozva azt közölte, hogy Romániában a tej felvásárlási ára átlagosan 2,4 lej literenként, ráadásul emelkedő tendenciát mutat. Egy ilyen statisztikai kép alapján Brüsszel szemszögéből nem indokolható rendkívüli pénzügyi beavatkozás.
Buda szerint azonban nem az Európai Bizottság hibázott, hanem azok a román intézmények, amelyek a hivatalos adatokat szolgáltatják. A politikus élesen fogalmazva kijelentette, hogy miközben a gazdák a terepen egészen más árakkal és körülményekkel szembesülnek, a hivatalos jelentések túlzottan kedvező képet festenek az ágazatról.
A képviselő szerint ez nem először fordul elő. Felidézte az ukrán gabonaimport okozta piaci válságot, amikor állítása szerint az uniós döntéshozók azt jelezték neki, hogy nem rendelkeznek megfelelő romániai adatokkal a helyzet valós hatásairól. Bár Románia akkor több millió eurós támogatásban részesült, a problémák pontos felmérését szerinte megnehezítette a hiányos vagy pontatlan adatszolgáltatás.
Buda bírálta a szakmai szervezeteket és az állami intézményeket is. Véleménye szerint évtizedek alatt sem sikerült olyan együttműködési rendszert kialakítani a Mezőgazdasági Minisztérium, a Gazdasági Minisztérium, a Nemzeti Statisztikai Intézet és az Európai Bizottság között, amely valós időben és hitelesen közvetítené a piaci folyamatokat. Ennek következtében az európai döntések gyakran nem a tényleges helyzet alapján születnek meg.
A politikus azt is kifogásolta, hogy Románia sok esetben túl kedvező termelési adatokat közöl, miközben a gazdálkodók jelentős része komoly pénzügyi nehézségekkel küzd. Szerinte ez a gyakorlat emlékeztet arra az időszakra, amikor a hivatalos statisztikák nem tükrözték a valós gazdasági helyzetet.
Nyilatkozatának végén Daniel Buda hangsúlyozta, hogy az Európai Uniót gyakran éri indokolatlan kritika a szigorú szabályozások miatt, miközben a problémák gyökere sok esetben a nemzeti intézményrendszer működésében keresendő. Álláspontja szerint a gazdák csak akkor számíthatnak megfelelő európai segítségre, ha a román hatóságok pontos és hiteles adatokat szolgáltatnak a piaci viszonyokról.
Ha a jelenlegi helyzet nem változik, a román tejágazatban tovább folytatódhat a kisebb gazdaságok megszűnése és az állomány csökkenése, ami hosszabb távon az ország tejtermelésére és élelmiszer-önellátására is kedvezőtlen hatással lehet.
Kun-Gazda Gergely
