A tartós szárazság miatt a szarvasmarha- és tejtermelő gazdák kénytelenek csökkenteni állatállományukat. A vízhiány miatt eltűnt a legelők fűhozama, a szilázskorcs gyenge minőségű, és a téli takarmánytartalékok is rohamosan fogynak. Németország egyes vidékein május vége óta nem hullott érdemi csapadék, így sok gazdaságban már most a télre félretett takarmányt kénytelenek felélni.
Az elhúzódó aszály egyre nagyobb nyomást gyakorol az európai – különösen a németországi – állattartókra. A legelők alig képesek újra sarjadni, a takarmánykukorica esetében pedig drasztikus hozam- és minőségromlástól tartanak.
Drámai a helyzet a németországi marhatartóknál
Jürgen Vogelsang, a Rajna-Pfalz Déli Gazdaszövetség képviselője rendkívül drámainak írta le a helyzetet: számos gazdaságban hónapokkal korábban kellett elkezdeni a téli takarmánytartalékok felélését. Egyes gazdák már most elkezdték csökkenteni az állatállományt – ennek következményei azonban csak a következő hónapokban válnak majd teljes mértékben láthatóvá.
Május vége, június eleje óta alig esett eső. Ahol hullott is csapadék, az olyan hirtelen és felhőszakadás-szerűen érkezett, hogy a víz egyszerűen lefolyt a talaj felszínéről anélkül, hogy a növények hasznosíthatták volna. Rajna-Pfalz legdélibb, a Saar-vidékkel és Franciaországgal határos részein a helyzet szinte katasztrofális.
A rendkívüli hőség tovább súlyosbította a problémákat. A legfontosabb takarmánynövény, a szilázskukorica esetében jelentős a terméskiesés: egyes táblákon a normális hozam mindössze 10–15%-a betakarítható. Ráadásul a csövek hiányoznak vagy fejletlenek, így a gazdaságok mind mennyiségi, mind minőségi szempontból takarmányhiánnyal küzdenek.
Kénytelenek vásárolni a takarmányt és vágóhídra küldeni az állatokat
A Baden-Württemberg-i Gazdaszövetség (BLHV) jelentése szerint sok telepen kénytelenek kiegészíteni a legeltetést, csökkentik a legeltetési időt, vagy akár a legeltetési szezon korai lezárását tervezik, mivel a fű gyakorlatilag nem nő.
A takarmányhiány és a nehéz gazdasági helyzet miatt egyre több állatot küldenek vágóhídra. Míg a 29. naptári hétig a vágások száma átlagos volt, a 30. héten már 400-zal több tehenet vágtak le, a 31. héten pedig a heti átlagos 4500-ról 5500-ra nőtt a levágott tehenek száma, ami 1000 fős növekedés (!). Ennek okai között a takarmányhiány mellett az alacsony tejátvételi árak is szerepelnek.
A gazdák dilemmája
Jürgen Vogelsang szerint az állománycsökkentés mértéke gazdaságonként eltérő, de akár a 10–20%-ot is elérheti. Az állatkereskedők is szokatlanul nagy aktivitásról számoltak be: míg nyáron általában csendes a piac és csak ősszel nő a kereskedelem, idén a gazdák sokkal korábban kénytelenek eladni az állatokat.
Az állatok értékesítése rövid távon ugyan csökkenti a takarmányszükségletet és azonnali pénzhez juttatja a gazdát, azonban a kieső tehenek miatt télen kevesebb tej keletkezik, ami tartósan csökkenti a termelési kapacitást és az bevételeket. Ez általános tejtermelés-csökkenéshez és a téli időszakban a tejtermékek drágulásához vezethet.
A legnagyobb aggodalom a közelgő tél és tavasz miatt van
A hesseni gazdaszövetség figyelmeztet: ha nem érkezik bőséges, áztató eső, a helyzet tovább romlik. A szárazság ráadásul csak egy része a problémának, mivel az állattartóknak a magas energia- és működési költségekkel is meg kell küzdeniük.
Vogelsang a saját gazdaságának példáján szemléltette a terheket: mindössze három hónap alatt közel 20 000 euró pluszköltségük keletkezett csak a gázolajárak miatt. Ez a pénz hiányzik a sürgős takarmányvásárlásokból. A növekvő költségek, az aszály és a takarmányhiány kombinációja finanszírozhatatlan helyzetbe hozhat több gazdaságot.
Rövid távon a gazdák csendes, áztató esőben reménykednek (10–15 liter/m²), amely képes beszívódni a talajba. Addig is a legszükségesebbekre fókuszálnak: az állatok megfelelő ellátására, a téli takarmány biztosítására és az időjárás fordulópontjára.
Kun-Gazda Gergely
