Az európai gazdák évente 28,3 milliárd eurót veszítenek a szélsőséges időjárás miatt. Egy frissen megjelent tanulmány egyrészt bemutatja, hogy ezek a veszteségek mennyire súlyosan érintik az Európai Unió tagállamait, másrészt azt is felvázolja, hogy mit lehet tenni ellenük. A tanulmányt Anna-Maria Buchmann elemezte behatóan, az alábbi ismertető ennek alapján készült.
(A teljes szöveget lásd: https://www.agrarheute.com/management/finanzen/duerre-schlaegt-so-viel-geld-verlieren-landwirte-extremwetter-634575)
Az Európai Unió (EU) mezőgazdasága évente 28,3 milliárd eurós veszteséget szenved el a szélsőséges időjárás miatt, a veszteségek legfőbb okozója pedig az aszály – legalábbis erre az eredményre jutott az Európai Beruházási Bank (EBB) és az Európai Bizottság új elemzése. Mindjárt az elején el kell mondanunk, hogy a tanulmányt az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága rendelte meg, a munkát az EBB Advisory végezte el a Howden globális biztosításközvetítő támogatásával. Ezt azért fontos kiemelni, mert ez volt az EU mezőgazdasági biztosítási rendszerének az első elemzése. Dióhéjban az eredményről: a vizsgálat azt derítette ki, hogy a mezőgazdasági tevékenységeknek csak igen kis hányada biztosított, éppen ezért a tanulmány szerzői arra szólítják fel az EU-t, hogy tegyen többet a gazdálkodók biztosítási fedezetének érdekében.
Az EU mezőgazdaságának jelenlegi 28,3 milliárd eurós vesztesége az éves teljes növénytermesztés-állattenyésztés körülbelül 6%-ának (!) felel meg. Az átlagos éves veszteségek abszolút értékben Németországban, Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban a legmagasabbak – mintegy 2-3 milliárd eurót tesznek ki. Azonban ha százalékosan – azaz a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva – közelítjük meg a veszteségeket, akkor az időjárás által okozott kár olyan országokat érint a legsúlyosabban, mint Románia, Magyarország és Bulgária. A három országban az éves kár akár a GDP 0,5%-át is elérheti, ezzel szemben a GDP-arányos kár pl. Németországban 0,15%. Vannak továbbá ritkán előforduló, de szélsőségesen súlyos események (árvíz, fagy, nagyon hosszúra elnyúló aszály), az ezek által okozott károk Olaszországban, Spanyolországban és Franciaországban érhetik el a legmagasabb szintet – ez több mint 12 milliárd eurót jelent.
Ami a jövőt illeti, a jelentésben megfogalmazott prognozis csöppet sem derűlátó: az éghajlatváltozás erősödése miatt a veszteségek 2050-re történő 42-66%-ra való növekedését jósolja az EU-ban. Ezért az Európai Bizottság konkrétabb és határozottabb kockázatkezelés bevezetését sürgeti az európai mezőgazdaságban. Jelenleg az EU-ban az éghajlatváltozással kapcsolatos mezőgazdasági veszteségeknek csak 20-30%-a biztosított állami, magán- vagy közösségi biztosítási rendszereken keresztül.
„Tennünk kell valamit a fennmaradó veszteségek fedezésére” – nyilatkozta Christophe Hansen, az EU mezőgazdasági biztosa, aki arra szólította fel az összes tagállamot, hogy a KAP stratégiai terveik részeként vizsgálják meg és vezessenek be új finanszírozási eszközöket a mezőgazdasági ágazatot érintő éghajlati kockázatok gyorsabb és hatékonyabb kezelése érdekében.
Ami a legfontosabb: a tanulmány meggyőzően bizonyítja, hogy az államilag finanszírozott biztosítási fedezet hatékonyabb, mint az állami kárkompenzációs programok. Ebből a megállapításból származnak az alábbi fontosabb ajánlások:
– Az EU-nak kockázatátruházási intézkedéseket kell elfogadnia, beleértve a katasztrófakötvényeket és az állami-magán viszontbiztosítási megállapodásokat, a gazdálkodókat érő gazdasági sokkok korlátozása érdekében.
– Katasztrófa esetén az EU gyorsan kell segítséget nyújtson.
– A mezőgazdasági ágazatnak több, a megváltozott klímához való alkalmazkodási intézkedést kell hoznia, ezek ugyanis kulcsfontosságúak a jövőbeli éghajlati kockázatok ellensúlyozására, még a jobb biztosítási fedezet mellett is.
Kun-Gazda Gergely
