A 2028-2034 időszak pénzügyi keretéről szóló vitában a Költségvetési Bizottság ragaszkodik egy független mezőgazdasági költségvetéshez és az infláció kompenzációjához.
Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága (KB) nem támogatja az Európai Bizottságnak az önálló mezőgazdasági költségvetés eltörlésére vonatkozó elképzeléseit – A bizottság tagjai ezt nemrég világossá is tették. Így a következő többéves ciklus pénzügyi keretére vonatkozó tervek továbbra is vitatottak.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének kívánsága szerint a 2028–2034-es időszak pénzügyi keretét három nagy költségvetési blokkra kell tagolni. Az első blokkból származó források esetében a brüsszeli hatóság minden tagállam számára külön reform- és beruházási programot kíván kidolgozni, amit végre is akar hajtatni az adott országgal együttműködve. A fő hangsúly a gazdasági, társadalmi és területi kohézió előmozdításán lesz. A jelentések szerint az EU mezőgazdasági támogatásai is ebbe a költségvetési blokkba fognak tartozni. A többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatok várhatóan az év közepére készülnek el. A 2028-tól kezdődő uniós mezőgazdasági reformra vonatkozó javaslatok várhatóan hamarosan megjelennek.
A Költségvetési Bizottság ellenzi a nemzeti költségvetések gondolatát
Az Európai Parlament költségvetéssel foglalkozó politikusai határozottan elutasítják a „tagállamonként egy nemzeti terv” modelljét. Attól tartanak ugyanis, hogy ennek az lenne az eredménye, hogy a verseny tovább torzulna, több lenne a csalás és még több politikus gazdagodna meg. Ezért a bizottság tagjai olyan többéves pénzügyi keretet szorgalmaznak, „amely biztosítja az átláthatóságot és a parlamenti elszámoltathatóságot”. Általánosságban elmondható, hogy a testület ragaszkodik ahhoz, hogy a Parlamentnek a végrehajtó hatalom elszámoltathatóságában betöltött szerepét szigorú mechanizmusok létrehozásával és az uniós források végső kedvezményezettjeivel kapcsolatos teljes átláthatóság biztosításával kell védeni. Emellett a Költségvetési Bizottság a saját kezdeményezésű jelentésében (a dokumentum címe: Megújított hosszú távú költségvetés az Unió számára a változó világban) című „megfelelő” és egyben „becsülhető” támogatást tartanak szükségesnek a Közös Agrárpolitika (KAP) számára.
Inflációs kiigazításra van szükség
A KB nagyobb anyagi források mozgosítását követeli az EU költségvetésében is, ami a mezőgazdasági költségvetésre is pozitív hatással lehet. A jelentés szerint a globális környezet változásával általában véve lényegesen „ambiciózusabb” uniós költségvetésre van szükség. A Költségvetési Bizottság szerint a 27 tagállam bruttó nemzeti jövedelmének (GDP) 1%-ában meghatározott jelenlegi kiadási felső határ nem elegendő a növekvő számú válság és kihívás kezelésére.
A jelentésben az is kiemelik, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keret nyomás alá került a magas infláció miatt, ami csökkentette az uniós költségvetés reálértékét. A jövőbeli uniós költségvetésnek ezért inflációs sokkok esetén is kiigazíthatónak kell lennie.
A mezőgazdaság igencsak sebezhető.
Erősíteni kell a versenyképességet és az elenállóképességet
Az előadók szerint a mezőgazdasági ágazat különösen érzékeny az inflációs sokkokra. Az EU agrárpolitikájának jelenlegi célkitűzéseivel összhangban hangsúlyozzák, hogy a modern és egyszerűsített KAP kulcsfontosságú a termelékenység technológiai fejlődésen keresztül megvalósuló növeléséhez, a gazdálkodók tisztességes életszínvonalának biztosításához, az élelmezésbiztonság és a kiváló minőségű, megfizethető élelmiszerek előállításának garantálásához, valamint a generációs megújulás és a vidéki területek életképességének előmozdításához. Ezeket a célokat Christophe Hansen, az EU mezőgazdasági biztosa határozta meg a mezőgazdaságról szóló jövőképében.
A KB úgy véli továbbá, hogy a következő pénzügyi keretnek támogatnia kell a mezőgazdaság és a halászat versenyképességét és ellenálló képességét. Ezenkívül segíteni kell az ágazatokat az éghajlat és a biológiai sokféleség, valamint a tengerek és óceánok védelmében.
A bevált irányelveket nem szabad veszélyeztetni!
A költségvetési döntéshozók elégtelennek tartják az EB által tervezett Versenyképességi Alapot, amelynek keretében több meglévő finanszírozási programot vonnának össze. Egy új uniós alap létrehozását szorgalmazzák, amely kifejezetten a magán- és állami beruházások ösztönzésére szolgálna.
Bár a nagyobb védelmi beruházásokra szükség van, ez nem mehet a szociális és környezetvédelmi kiadások rovására, és nem vezethet a régóta fennálló uniós politikák finanszírozásának csökkentéséhez, „amelyek az idők során bizonyították értéküket” – áll a Költségvetési Bizottság álláspontjában.
Lehet, hogy amikor ezt megfogalmazták, a KAP-ra is gondoltak?
