Egyre több jel utal arra, hogy az Európai Unió új közös agrárpolitikája (KAP) nem tud elindulni 2028-ban. A politikai viták, a költségvetési bizonytalanság és a hosszú jogalkotási folyamat miatt a gazdák várhatóan még évekig a jelenlegi szabályok szerint kapják a támogatásokat.
Az Európai Bizottság reformtervei szerint az új agrárpolitika 2028-tól lépett volna hatályba, de a tárgyalások üteme ezt egyre kevésbé teszi reálissá. Az Európai Parlament és az EU Tanácsa ugyan már megkezdte a javaslatok elemzését, de a végleges parlamenti álláspont elfogadása csak 2027 elején várható.
Ez azt jelenti, hogy a Tanács, a Parlament és az Európai Bizottság közötti úgynevezett háromoldalú egyeztetések legkorábban 2027-ben kezdődhetnek meg, ami rendkívül szoros határidőt hagyna az új szabályok elfogadására és bevezetésére.
Komoly viták a 400 milliárd eurós agrárköltségvetés körül
A reform egyik legérzékenyebb kérdése a finanszírozás. Az Európai Unió mezőgazdasági költségvetése jelenleg mintegy 400 milliárd eurót tesz ki, de ennek elosztásáról és szerkezetéről még nincs végleges megállapodás.
Különösen nagy vitát váltott ki a vidékfejlesztési támogatásokat magában foglaló úgynevezett második pillér jövője. Ez a támogatási forma kulcsszerepet játszik a vidéki beruházások, a gazdaságmodernizáció és a környezetvédelmi intézkedések finanszírozásában, különösen a közép- és kelet-európai tagállamokban.
A reform elfogadásának további feltétele az EU új többéves költségvetésének jóváhagyása is, ami önmagában is hosszadalmas politikai folyamat.
Hosszú parlamenti menetrend, végső döntés csak 2027-ben
Az Európai Parlament belső menetrendje szerint a jogszabály elfogadásához vezető folyamat több mint egy évet vesz igénybe.
A legfontosabb mérföldkövek:
- február 25. – az első egyeztetés Norbert Lins jelentéstevő és a politikai csoportok képviselői között;
- június 12. – az első jogszabálytervezet elkészítésének határideje;
- június 29. – a parlament mezőgazdasági bizottsága megkezdi a tervezet vizsgálatát;
- július 7. – a módosító indítványok benyújtásának határideje;
- szeptember eleje – a több ezer módosító javaslat vitája a mezőgazdasági bizottságban;
- december 1. – a parlamenti szakbizottság várhatóan elfogadja az álláspontját;
- január – az Európai Parlament plenáris ülése szavaz a végleges parlamenti tárgyalási mandátumról.
Csak ezt követően kezdődhetnek meg a végső egyeztetések az uniós intézmények között.
A gazdák felkészítésére sem maradna elegendő idő
Még optimista forgatókönyv esetén is kevesebb mint egy év maradna az új rendszer bevezetésére, ami a szakértők szerint nem elegendő.
Az új agrárpolitika bevezetése ugyanis minden tagállamban komoly előkészítést igényel:
- módosítani kell a nemzeti támogatási terveket,
- fel kell készíteni a kifizető ügynökségeket,
- át kell alakítani az ellenőrzési rendszereket,
- és tájékoztatni kell több millió gazdálkodót.
Ezért egyre valószínűbb, hogy a jelenlegi agrárpolitika átmeneti meghosszabbítására lesz szükség.
Nem lenne példa nélküli a halasztás
Az előző reform esetében is hasonló történt. A jelenlegi KAP eredetileg 2021-ben indult volna, de végül csak 2023-ban lépett hatályba, kétéves átmeneti időszak után.
Szakértők szerint most is reális forgatókönyv, hogy az új rendszer csak 2029-ben vagy akár 2030-ban indul el.
A romániai gazdák számára kulcskérdés
A halasztás különösen fontos a kelet-európai gazdák számára, mivel jövedelmük jelentős része uniós támogatásokból származik. Romániában például évente mintegy 3 milliárd euró, agrártámogatást fizetnek ki.
A gazdák számára a legnagyobb kérdés, hogy az új reform:
- csökkenti vagy növeli-e a támogatásokat,
- milyen új környezetvédelmi feltételeket vezet be,
- és mennyire marad kiszámítható a támogatási rendszer.
Nő a bizonytalanság az európai mezőgazdaságban
Az agrárreform körüli késlekedés tovább növeli a bizonytalanságot egy olyan időszakban, amikor az európai mezőgazdaságot amúgy is komoly kihívások érik: alacsony felvásárlási árak, növekvő költségek, importnyomás és egyre szigorúbb környezetvédelmi előírások.
Mindezek alapján egyre valószínűbb, hogy az európai gazdák még évekig a jelenlegi agrártámogatási rendszer szerint dolgoznak tovább.
Kun-Gazda Gergely
