Minden jel arra mutat, hogy a zöld ideológia által a mezőgazdaságra eröltetett nyomás, amely elsősorban az állattartókat érinti, kezd célba érni, különösen Európa nyugati felén. Addig-addig mantrázták az állattartók felelősségét a metánkibocsátást illetően, hogy egyes nyugati államok ténylegesen megkezdték az állattaró gazdák „büntetését”, bizonyos extrailletékek kivetésével, amit az érintettek az illető ország környezetvédelmi alapjaiba kell befizessenek.
Június végén érkezett a hír, hogy Dánia az első olyan európai ország, amely 2030-tól ténylegesen bevezeti az úgynevezett „bélgázadót” (flatulence tax),az adó a szarvasmarha-, a sertés- és juhtenyésztést egyaránt érinti. Jeppe Bruus dán adóügyi miniszter ezzel kapcsolatban akkor elmondta, hogy az intézkedés célja az észak-európai országban az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 70%-os csökkentése, és a „bélgázadót” nagy lépésnek nevezte a 2045-ben kitűzött klímasemlegesség eléréséhez, majd a számok nyelvén ismertette a dán gazdákra váró „szép, új világrendet”. Ennek értelmében a dán állattenyésztők 2030-tól 300 dán koronát, azaz 40,2 eurót kötelesek fizetni minden tonna, az állataik által kibocsátott szén-dioxid után, az összeg 2035-ig 750 dán koronára, vagyis 100,5 euróra emelkedik. Persze, a dán törvényhozás is érzi ennek a döntésnek a súlyát, és különféle kedvezményekkel próbálja elfogadhatóvá tenni a gazdák számára, a tényleges szén-dioxid/tonna érték valójában 120 dán koronától (16 euró) fog kezdődni, és 2035-re 300 koronára (40,2 euró) emelkedik. (Vö.: https://www.euronews.com/my-europe/2024/06/26/denmark-cow-and-pig-burp-tax-to-be-rolled-out-in-2025)
A dán adóügyi miniszter nyilatkozatát anno azzal zárta, hogy reméli, Dánia példáját más országok is fogják majd követni. És valóban, az „egy bolond százat csinál” alapon most a finn környezetvédelmi minisztérium jelentett be hasonló intézkedéseket. Tudniillik a jövő évtől a finn állattenyésztők is kénytelenek lesznek környezetvédelmi adót fizetni. Viszont a finn klímabölcsesség színtet lépett, a szarvasmarha-, sertéstes- és juhtenyészeteken túl, ők a baromfitelepeket és a szőrmetenyészeteket is sújtják a zöld vasököllel. Ez az adó tulajdonképpen a környezeti károk büntetése. A finn környezetvédelmi minisztérium indoklása szerint az intézkedés mögött az az elképzelés áll, hogy a környezeti károkat az okozók fizessék meg, és ne az állam az adóbevételekből. (Vö.: https://www.agrarheute.com/politik/5200-euro-strafsteuer-fuer-300-milchkuehe-finnland-laesst-landwirte-zahlen-628105)
Ha megnézzük, hogy mennyi a fizetendő „bélgázsarc” a finneknél, akkor ezt látjuk: 2025-től évi 5200 eurós különadót kell fizessen minden sertéstenyésztő telep, amelynek állománya meghaladja a 2000-et, egyedenként pedig túllépi a 30 kg-ot, vagy ha több mint 750 kocát számlál. Az 5200 eurós „környezeti bünti” a 40 000-nél nagyobb létszámú baromfitelepeknek sújtja. Az összeg a szarvasmarhák esetében 300 tejelő tehén, illetve 500 húsmarha vagy 600 anyatehén után hajtandó be.
Közben megjelent egy tanulmány az oxfordi egyetem kutatóitól, amely pont arról ír, hogy a szarvasmarhák hogyan járulnak hozzá a talaj biodiverzitásának fenntartásához, és a szén-dioxidnak a talajban való megkötéséhez, de ezt minden bizonnyal sem a dánok, sem a finnek nem veszik figyelembe, mert ez nem erőltetettt ideológiákon, hanem komoly szaktudáson alapul (Vö.: https://www.theguardian.com/environment/2024/sep/28/cows-help-farms-capture-more-carbon-in-soil-study-shows).
Kun-Gazda Gergely
