Május 8-án az Európai Parlament első olvasatban készül elfogadni az Európai Bizottság javaslatát, amely az Ukrajnával kötött vámmentes kereskedelem 2028-ig történő meghosszabbítását irányozza elő, további hároméves automatikus meghosszabbítási lehetőséggel. A változás szinte minden árucikkre vonatkozik, beleértve a mezőgazdasági termékeket is – annak ellenére, hogy a mezőgazdaságot a hivatalos dokumentumok nem említik kifejezetten. A döntést mindenféle hatásvizsgálat és nyilvános konzultáció nélkül hozták meg.

Politikai döntés hatásvizsgálat nélkül

2025 márciusában az Európai Bizottság benyújtotta a COM(2025)0107 számú rendelettervezetet, amely Ukrajnára nézve felfüggeszti az uniós kereskedelmi jog (2015/478 rendelet) kulcsfontosságú rendelkezéseinek alkalmazását 2025. június 6. és 2028. június 5. között, további három évvel történő automatikus meghosszabbítás lehetőségével.

A dokumentumból hiányzik a döntés gazdasági hatásának bármilyen értékelése: sem a mezőgazdaságra, sem más ágazatokra nézve nem született hatástanulmány. A Bizottság ezt azzal magyarázza, hogy sürgősen biztosítani kell Ukrajna gazdasági stabilitását a háborús körülmények között és a Fekete-tengeren átvezető bizonytalan exportútvonalak adottsága mellett. A konzultációkról és hatásvizsgálatokról szóló részben ez áll: nem alkalmazható.

Ukrajna: a hatás számít, nem a forma

A teljes liberalizációra irányuló javaslat tulajdonképpen egyfajta válasz Ukrajna elvárásaira. Denys Shmyhal miniszterelnök és a kormány képviselői a jelenlegi, 2025. június 5-ig érvényes kereskedelmi kedvezmények meghosszabbítására kérték az EU-t még ha a kifutó rendelkezések egy módosított képlet szerint is működtek.

 „Számunkra nem igazán számít, hogy milyen ruhába öltöztetik az Ukrajna és az EU közötti jövőbeli kereskedelmi rendszert. Minket az elvi alapokon nyugvó eredmény érdekel, nem a forma” – jegyezte meg az egyik, neve elhallgatását kérő ukrán tárgyaló.

A gazdaságpolitikát illetően Danilo Hetmantsev, a Verhovna Rada pénzügyi bizottságának elnöke is arra utalt, hogy Ukrajna számára a konkrét eredmények, nem pedig a formális mechanizmusok a kulcsfontosságúak.

Mezőgazdaság: a liberalizáció elhallgatott része

Bár az EB javaslata közvetlenül nem vonatkozik a mezőgazdasági termékekre, hatásai mégis elsősorban a mezőgazdaságban lesznek érezhetők. A javaslat felfüggeszti a vámok, kvóták és védintézkedések bevezetését lehetővé tevő rendelkezések alkalmazását azon mezőgazdasági termékek esetében is, amelyek nem tartoznak a közös agrárpolitika különös rendeleteinek hatálya alá.

Az Ukrajnával folytatott kereskedelem liberalizációjáról szóló korábbi rendeletek (2022/870, 2023/1077, 2024/1392) már tartalmazták az Európai Unió Működési Szerződése 1. számú mellékletében említett gabonaféléket, ez pedig a gyakorlatban azt jelenti, hogy a liberalizáció a mezőgazdaságra is kiterjed – immár a megelőző védelmi mechanizmusok nélkül.

Európai Parlament: ellenállás az automatizmussal szemben

Az EB javaslatát első olvasatban kell elfogadni. Az A10-0059/2025 számú állásfoglalás-tervezet, amelyről az EP szavazni készül, azonban tartalmaz egy fontos módosítást – ellenzi a liberalizáció háromévenkénti automatikus meghosszabbítását. Az európai parlamenti képviselők csak 2028-ig szeretnék fenntartani az időkeretet, a további változtatásokat eseti alapon hagynák jóvá.

A tervezet előadója Karen Karlsbro a Renew Europe csoportból, a dokumentumot pedig a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság vezeti fel.

Az EU gazdaképviseletei: tiltakozás és figyelmeztetés

A Copa-Cogeca már 2025 áprilisában arra figyelmeztetett, hogy az Ukrajnával folytatott kereskedelem hatékony biztosítékok nélküli liberalizációja veszélyezteti az EU mezőgazdaságát. Rámutattak, hogy az ukrán mezőgazdasági ágazat „hihetetlen kapacitással” rendelkezik az export gyors növelésére, ami destabilizálhatja az EU belső piacát. A kérdésről kiadott közleményük szerint az érzékeny termékeket védő küszöbértékek túl magasak, és a leginkább veszélyeztetett termények közül néhány – például a búza és az árpa – egyáltalán nem is tartozik a hatályuk alá.

A Copa-Cogeca a vámkontingensekhez hasonló védőmechanizmusok fenntartását, valamint a tervezett liberalizáció teljes körű hatásvizsgálatát szorgalmazza, többek között más uniós kereskedelmi megállapodások összefüggésében is.

Bár az Európai Bizottság hangsúlyozza Ukrajna támogatásának fontosságát a nehéz geopolitikai helyzetében, a kérelem feldolgozásának módja kérdéseket vet fel az átláthatósággal, az uniós gazdálkodók érdekeinek védelmével és a társadalommal folytatott párbeszéd hiányával kapcsolatban.

A dokumentum nem tartalmaz sem a mezőgazdaságra vonatkozó utalásokat, sem az uniós piacra gyakorolt ​​hatástanulmányokat. Ugyanakkor a liberalizáció kiterjesztése – a gyakorlatban a mezőgazdasági ágazatban is – olyan ténnyé vált, amely számos tagállamban súlyosbíthatja a már meglévő gabonapiaci válságot.

Kun-Gazda Gergely