Súlyos mulasztás gyanúja merült fel a Temes megyei állategészségügyi hatóságokkal szemben a kiskérődzők pestisének (PPR) kezelésében. A betegséget két Temes megyei gazdaságban már júniusban laboratóriumi vizsgálattal igazolták, a járványkitöréseket azonban csak mintegy három héttel később jelentették hivatalosan. A késlekedés miatt az érintett területeken később léphettek életbe a járvány terjedésének megakadályozását szolgáló korlátozások.
A WAHIS, az Állategészségügyi Világszervezet hivatalos állategészségügyi információs rendszere szerint a Temes megyei eseteket 2026. június 22-én RT-PCR laboratóriumi vizsgálattal erősítették meg, a fertőzést azonban csak július 13-án jelentették a WAHIS rendszerében. A két érintett gazdaság Giulvăz és Tomnatic településen található. Giulvăzban egy 309 juhot tartó gazdaságban, Tomnaticban pedig egy 253 juhból álló állományban mutatták ki a vírust.
Miért késlekedett a hivatalos bejelentés?
A Ziare.com által idézett források szerint a Temes megyei állategészségügyi hatóságok azért nem hozták azonnal nyilvánosságra a két járványkitörést, mert egy hivatalos bejelentés kiterjedt korlátozások bevezetését vonta volna maga után Temes megyében. Ez pedig különösen érzékenyen érintette volna a romániai élőállat-export újraindítására irányuló erőfeszítéseket. A PPR megjelenése ugyanis jelentős kereskedelmi korlátozásokat eredményezhet, ezért a járvány hivatalos elismerése komoly következményekkel jár az állattenyésztők és az exportőrök számára.
A helyzet csak július 10-én került nyilvánosságra, amikor a sajtó már értesült a két esetről. Ekkor a Temes Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság hivatalosan is megerősítette a járványkitöréseket, és védő-, illetve megfigyelési övezeteket jelölt ki Giulvăz és Tomnatic körül.
A hivatalos WAHIS-bejelentésre azonban további napokat kellett várni: az adatok szerint július 13-án került be a két eset a nemzetközi rendszerbe.
Nem volt pénz az elhullasztott állatok megsemmisítésére
A történetnek azonban van egy még súlyosabb pénzügyi oldala is. A Temes Megyei Tanács augusztus 4-i ülésén kiderült, hogy a DSVSA Timiș nem rendelkezett elegendő pénzügyi forrással a fertőzött állatok megsemmisítésének költségeire.
A Radio Timișoara és a Ziare.com beszámolói szerint a Giulvăzban érintett juhtenyésztő megtagadta az állatok elégetését, arra hivatkozva, hogy az állategészségügyi hatóság nem fizette ki számára a kártalanítást. A megsemmisítés költségét mintegy 25 ezer lejre becsülték.
A probléma megoldására végül a Temes Megyei Tanácsnak kellett közbelépnie, és 50 ezer lejt hagyott jóvá a megyei tartalékalapból a Giulvăzban a PPR miatt levágott állatok elégetésére. A cél az volt, hogy a fertőzött tetemeket ellenőrzött körülmények között semmisítsék meg, és ezzel csökkentsék a vírus további terjedésének kockázatát.
„Az igazgatóságnak rendelkeznie kellene a szükséges forrásokkal”
A helyzetet élesen bírálta Alfred Simonis, a Temes Megyei Tanács elnöke is: „Járvány van egy magáncégnél, amely pénzhiány vagy egyéb okok miatt megtagadja az állatok hamvasztását. Az Egészségügyi és Állategészségügyi Igazgatóságnak rendelkeznie kellene a kormánytól rendelkezésre álló forrásokkal a hamvasztások elvégzéséhez” – idézte a politikust a Ziare.com.
Simonis szerint a hatóság pusztán felszólítások és hivatalos dokumentumok kibocsátásával nem tudja megoldani a járványhelyzetet, ha közben nincs meg a szükséges pénzügyi fedezet az intézkedések végrehajtására.
A megyei tanács által biztosított 50 ezer lej így nem csupán technikai segítséget jelentett, hanem azt is megmutatta, hogy az állategészségügyi rendszerben a járványügyi intézkedések finanszírozása is komoly problémát jelenthet.
Július végén már a leölésről és az ártalmatlanításról egyeztettek
A DSVSA Temes megyei hivatala július végén már arról számolt be, hogy a Helyi Járványvédelmi Központ (CLCB) tagjaival egyeztettek a PPR-kitörés körüli védő- és megfigyelési övezetek hivatalos jóváhagyásáról. Az intézkedési terv része volt a fertőzött állatok hatósági felügyelet mellett történő leölése, majd a veszélyes anyagnak minősülő juhtetemek engedélyezett egészségügyi és állategészségügyi egységben történő elégetéssel való megsemmisítése. Vagyis a járvány kezeléséhez szükséges intézkedések végül elindultak, de csak azt követően, hogy a fertőzés laboratóriumi megerősítése és a hivatalos bejelentés között jelentős idő telt el.
Egyre nagyobb az elégedetlenség a juhtenyésztők körében
A Temes megyei ügy újabb súlyos problémát vet fel a romániai kiskérődző-ágazatban, amelyet már eddig is komoly járványügyi korlátozások sújtottak. A juhtenyésztők szerint a PPR kezelésének módja az egész ágazat működését veszélyezteti, különösen az export szempontjából. A járványok, a korlátozások, az állatok leölése, valamint az ezekhez kapcsolódó kártalanítások és megsemmisítési költségek mind jelentős terhet rónak a gazdákra.
Az elégedetlenség már politikai szintre is eljutott: a juhtenyésztők egy része Alexandru Bociu, az ANSVSA elnökének lemondását követeli, arra hivatkozva, hogy az állategészségügyi hatóságok nem megfelelően kezelték a járványhelyzetet.
A Temes megyei ügy ugyanakkor túlmutat két konkrét járványgócon. Ha egy laboratóriumi vizsgálattal igazolt fertőzés hivatalos bejelentése heteket késik, miközben az állatok megsemmisítésére sincs azonnal rendelkezésre álló pénzügyi forrás, az nemcsak az érintett gazdaságokat, hanem az egész állattenyésztési ágazat járványvédelmi rendszerének hitelességét is próbára teszi.
A juhtenyésztők számára pedig különösen súlyos kérdés, hogy miközben tőlük azonnali bejelentést, együttműködést és a hatósági intézkedések szigorú betartását várják el, az állami intézményrendszerben éppen a járványügyi bejelentés és az intézkedések végrehajtásának finanszírozása akadozott.
Kun-Gazda Gergely
