(április 28 – május 4)

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2024. április 29-i ülésén a mezőgazdasági ágazat jelenlegi válsághelyzetére adandó gyors és strukturális válaszok kapcsán egyeztettek a tagállamok. Az Európai Bizottság részéről Janusz Wojciechowski mezőgazdaságért felelős biztos kiemelte, hogy az Európai Parlament plenáris ülése nagy többséggel támogatta a KAP alap jogi aktusok egyszerűsítésére vonatkozó módosítását, így az májusban hatályba léphet. Emlékeztetett az Európai Tanács április 18-i következtetéseire, amelyek kimondják, hogy a gazdáknak stabil és kiszámítható környezetre van szükségük, aminek érdekében a Bizottság további egyszerűsítési javaslatokon dolgozik. Ennek keretében júniusban várható javaslat georeferált fotók kapcsán, valamint a gazdálkodók élelmiszer-ellátási láncban elfoglalt helyzetének javítására, ideértve a termelési költségek, az árrések és az élelmiszerellátási lánc kereskedelmi gyakorlatainak megfigyelőközpontjának létrehozását és elindítását. A közös piac szervezéséről szóló rendelet célzott módosítására vonatkozó javaslatot június végén, július elején teszi közzé, míg a tisztességtelen forgalmazó magatartásokra vonatkozó irányelv határon átnyúló végrehajtásának megerősítésére vonatkozó rendeletre a harmadik negyedévben tesz majd javaslatot.

A tagállamok üdvözölték a Közös Agrárpolitika alap jogi aktusainak módosítására vonatkozó javaslat elfogadását. A tagállamok többsége további hosszútávú egyszerűsítési intézkedéseket és a gazdálkodók élelmiszerláncban elfoglalt pozíciójának megerősítését tartotta szükségesnek. Várakozással tekintenek a közös piacszervezésről szóló rendelet módosítására és a határokon átnyúló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni fellépés megerősítéséről szóló új rendeletre. A tagállamok további egyszerűsítési javaslatok között említették a de minimis támogatás növelését (lásd lentebb), a fel nem használt pénzügyi források rugalmas felhasználását, a terület monitoring rendszer egyszerűsítését, az ellenőrzések számának csökkentését vagy az n+3 pénzügyi szabály bevezetését. Néhány tagállam a KAP-ban előírt szociális kondicionalitás törlését, vagy végrehajtásának elhalasztását javasolta. Az erdőirtás-mentes ellátási láncokra vonatkozó rendelet végrehajtásával kapcsolatos aggályok, különösen az adminisztratív teher miatt Lettország, Ausztria, Svédország, Szlovákia, Bulgária, Románia, Lengyelország, Szlovénia, Magyarország, Észtország, Írország és Ciprus kérte a végrehajtás határidejének elhalasztását (lásd lentebb). A tagállamok fontosnak tartották az adminisztratív terhek csökkentését, a versenyképesség erősítését, a mezőgazdasági termelés és a környezetvédelemi célkitűzések közötti egyensúly megteremtését. Többen hangsúlyozták a stratégiai tervek módosításával összefüggésben a rugalmas és gyors bizottsági elfogadás fontosságát. Néhány tagállam az ideiglenes válságkeret meghosszabbítása mellett érvelt. Sok tagállam üdvözölte a termelési költségek, az árrések és az élelmiszer-ellátási lánc kereskedelmi gyakorlatainak nyomon követését célzó megfigyelő-központ létrehozását, amely fontos eszköz a piac transzparenciájának javítására, valamint a gazdálkodók élelmiszer-láncban lévő helyzetének erősítésére. Hangsúlyozták, hogy az adatoknak összehasonlíthatóknak kell lenniük, már rendelkezésre álló adatokat kell felhasználni, és az adminisztratív terhek növekedését el kell kerülni. Több tagállam a halászati politika egyszerűsítét sürgette és utaltak Virginijus Sinkevičius környezetért, óceánokért és halászatért felelős biztosnak ebben a témában küldött közös levelükre. Görögország a nemzeti KAP forrás 2 százalékából egy krízis keret létrehozását javasolta a rendkívüli időjárási események okozta károk kompenzálására.

Németország mellett Ausztria is nyomást gyakorol a Bizottságra az erdőírtás ellenes uniós rendelet (EUDR) miatt. Az osztrák mezőgazdasági és gazdasági miniszterek a hét elején elküldött levélben sürgették Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy halassza az EUDR 2025 januárjára tervezett végrehajtását. mivel az „leküzdhetetlen kihívások elé állítja” az érintett nemzeti hatóságokat és az érintett vállalkozásokat. Az erdőirtásról szóló uniós rendelet, amely 2025. január 1-jétől lép hatályba, megakadályozza bizonyos termékek – köztük a kakaó, a szója és a szarvasmarha – behozatalát az EU-ba, ha azok erdőirtással kapcsolatosak. A rendelet azt is előírja majd az uniós mezőgazdasági termelők számára, hogy igazolják, hogy szarvasmarháikat nem erdőirtott földeken nevelték, és hogy az állatok takarmánya nem járul hozzá a külföldi erdőirtáshoz. Ausztria az elmúlt hetekben fokozta a jogszabály elleni támadását, azzal érvelve, hogy a jogszabály hátrányosan érintené a blokk erősen erdősült országainak gazdáit, mivel fennáll annak a veszélye, hogy úgy tekintik őket, mint akik hozzájárulnak az erdőirtáshoz. Az ország tisztviselői szerint a kockázat nagyobb a biogazdálkodók számára, akiknek több földterületre van szükségük az állataik takarmányozásához. Véleményük szerint szükségtelen bürokratikus akadályokkal kellene az uniós országoknak szembenézniük, ha a szabályokat anélkül hajtanák végre, hogy az országokat vagy régiókat az erdőirtás kockázata alapján három különböző kategóriába (magas, közepes és alacsony) sorolnák. Az új szabályok értelmében a magasabb kockázatú területekről érkező szállítmányokat szigorúbb ellenőrzéseknek vetik alá, míg az alacsony kockázatú régiókból származó termékeket beszerző vevőkre vonatkozó követelmények egyszerűsödnek. Ugyanakkor – mint megjegyezték – 2025-ben minden ország – beleértve az uniós tagállamokat is – a normál kockázati kategóriába kerülne, mivel a Bizottság utalt arra, hogy a kezdeti besorolást jövőre elhalasztják. Az osztrák képviselők azt írták: „Annak a hiánya, hogy a Bizottság nem készítette el az alacsony kockázatú országok besorolását, nagyobb ellenőrzési erőfeszítéseket és fokozott átvilágítási kötelezettségeket jelent minden piaci szereplő számára”. Az EU-n kívüli országokban nagymértékű erdőirtás történik, miközben az EU-ban az erdőterületek „évtizedek óta növekednek”. Kihangsúlyozták, hogy javaslatukat a Tanács múlt havi ülésén 22 uniós ország – köztük Finnország, Olaszország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia és Svédország – támogatta. Cem Özdemir (zöld párti) német mezőgazdasági miniszter is felvetette, hogy szükség lehet a halasztásra. „A végrehajtás során a Bizottságnak sürgősen bizonyítania kell, hogy nem a rossz embereket veszik célba. Ha a Bizottság nem tudja ezt sínen tartani, akkor itt halasztásra van szükség”- mondta. A szabályok végrehajtásával kapcsolatos aggályok azonban leginkább az uniós országok mezőgazdasági ágazatából és a kapcsolódó minisztériumoktól érkeztek. A környezetvédelmi miniszterek, akik a jogszabály elfogadásáért felelősek voltak, közel sem fogalmaztak meg ilyen kritikus véleményt. Márciusban Leonore Gewessler osztrák környezetvédelmi miniszter a Bizottsághoz intézett levelében védelmébe vette a szabályokat. Ragaszkodott ahhoz, hogy az új szabályozás „jó eszköz” az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez és a biológiai sokféleség védelméhez, és sürgette a Bizottságot, hogy „maradjon a pályán”. Hozzátette, hogy az országa mezőgazdasági minisztériuma által kifejtett nézetek „nem képezik a hivatalos osztrák álláspontot”.

A Mezőgazdasági Tanács hétfői ülésén, annak soros elnöke, David Clarinval belga miniszter nyilatkozata szerint több, mint egy tucat tagállam támogatta az EUDR végrehajtásának elhalasztását. Eközben Janusz Wojciechowski uniós mezőgazdasági biztos kijelentette, hogy a Bizottságon belül támogatni fogja a szabályok végrehajtásának további egy évvel történő elhalasztását.

15 uniós tagállamból álló koalíció a mezőgazdasági ágazatnak nyújtott „de minimis” állami támogatások növelését követelte a hétfői (április 29-i) miniszteri találkozón. Az országok képviselői a de minimis felső határ gazdaságonként 50 000 euróra történő emelését szorgalmazzák (három évre). Jelenleg a mezőgazdasági és a halászati ágazatban egyegy egyéni vállalkozásnak nyújtható kistérségi támogatás maximális összege hároméves időszakra 20 000 euróban, illetve 30 000 euróban van maximálva. A kezdeményezést Németország vezetésével, a francia, osztrák, horvát, román, magyar, ciprusi, szlovén, lett, luxemburgi, máltai, szlovák, észt, lengyel, és bolgár delegáció támogatásával terjesztették elő. A de minimis rendelet lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy kis összegű állami támogatásokat juttassanak egy vállalatnak anélkül, hogy hivatalosan értesítenék vagy előzetes jóváhagyást kérnének a Bizottságtól, mivel ezek a mennyiségek nem tekinthetők piactorzítónak. Ugyanakkor a tagállamok eltérő fizetőképessége jelentős egyenlőtlenségeket okozhat, mivel lehetőséget biztosít a KAP források nemzeti költségvetésből való kiegészítésére. Még az év elején, a Tanács február 26-i ülésén Olaszország feljegyzést nyújtott be, amelyben felszólította a Bizottságot, hogy fogadjon el ideiglenes keretet a mezőgazdasági ágazat válságának kezelésére, biztosítson európai moratóriumot a mezőgazdasági termelők adósságaira a különböző tagállamokban, és emelje 50 000 euróra a mezőgazdasági ágazatban nyújtott „de minimis” támogatást. Enrico Letta volt olasz miniszterelnöknek az EU egységes piacáról nemrégiben készített jelentése már akkor figyelmeztetett arra, hogy az állami támogatási szabályok enyhítése a közelmúlt válságára válaszul az uniós országok közötti verseny torzulását eredményezte az eltérő kiadási kapacitásuk miatt. Ugyanis a de minimis mellett jelentős kiskaput biztosított az ideiglenes válság- és átmeneti keretrendszer (TCTF), amely az EU állami támogatási szabályainak ideiglenes enyhítésével segített a vállalkozásoknak megbirkózni az ukrajnai orosz háború hatásaival. A Bizottság még április 11-én közölte, hogy konzultációt folytat az uniós tagállamokkal az ideiglenes válság- és átmeneti keretrendszer meghosszabbításáról, hogy a kormányok „a tartós piaci zavarokra tekintettel” továbbra is enyhíthessék a mezőgazdasági termelők pénzügyi terheit. Az Európai Unió tagállamai az intézkedés keretében az elmúlt két évben több milliárd eurót költöttek a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazat támogatására.

A TCTF értelmében a tagállamok 2024. június 30-ig legfeljebb 280 000 euró, illetve 335 000 euró összegű támogatást nyújthatnak a mezőgazdasági és halászati ágazatban működő egyéni vállalkozásoknak. A Bizottság részben eleget téve a tagállami kérésnek május 2-án 6 hónappal meghosszabbította az átmeneti állami támogatási szabályokat (TCTF) és elindította a de minimis szabályok felülvizsgálatát.

Forrás: Uniós Agrárhírek, 2024/213.

Szólj hozzá!