Drámai óvintézkedések:

80 ezer sertés levágása és politikai feszültség kíséri az ország első afrikai sertéspestis-kitörését 31 év után.

Spanyolországban több mint három évtized után újra felütötte a fejét az afrikai sertéspestis (ASF), és a helyzet súlyosságát az is jelzi, hogy a hatóságok a teljes sertéshús-ágazatot fenyegető válságról beszélnek.

A járvány kitörése önmagában is aggodalomra ad okot, ám a történet az első vizsgálatok után váratlan és nyugtalanító fordulatot vett: a vírustörzs eredete ugyanis nem egyezik az Európában jelenlévő variánsokkal. A legújabb elemzések arra utalnak, hogy akár egy kutatólaboratóriumi baleset is állhat a fertőzések hátterében, ami az ország mezőgazdasági politikájától kezdve a nemzetközi sertéshús-kereskedelemig sok mindent felkavart.

Váratlan visszatérés: 1994 óta először igazoltak esetet Spanyolországban

A hatóságok november végén jelentették be, hogy Barcelona közelében, Bellaterra térségében két elhullott vaddisznónál kimutatták az afrikai sertéspestis vírusát. Ez volt az első igazolt fertőzés Spanyolországban 1994 óta. A hír villámcsapásként érte a sertéstenyésztőket és az exportpiacot, hiszen az ország a világ egyik legnagyobb sertéshús-exportőre. A kezdeti két eset után alig néhány nap alatt 13-ra nőtt a fertőzött vaddisznók száma, mind ugyanabban a hat kilométer átmérőjű körzetben.

Azonnal életbe léptek a korlátozások: lezárták az erdős területeket, megtiltották a vadászok és kirándulók belépését, valamint egy 20 kilométeres minden házi sertés mozgatását. A járványügyi zóna körül több mint ezer fős mentő- és védelmi egység dolgozik, a fertőtlenítő pontok felállításától a hangtompítós vadászcsoportok bevetéséig.

A helyzetet valamelyest megnyugtatóvá teszi, hogy a járványzónán belül lévő 39 sertéstelep mindegyikében negatív eredményt mutattak a tesztek. A vadon élő állatok körében azonban bizonytalan a helyzet, ezért indult meg a fertőzött terület teljes bekerítése és megtisztítása.

Rejtélyes vírus: egyik európai törzshöz sem hasonlít

A járvány eredetének vizsgálata során meglepő adat látott napvilágot. A katalóniai vaddisznókban kimutatott vírus nem az Európában keringő 2-es genotípusú változatok közé tartozik, hanem egy ritka, úgynevezett 29-es genetikai csoportba sorolható. Ez a típus az 1-es csoporthoz áll közel, amely a 2007-es grúziai kitörés során jelent meg – és amelyet azóta világszerte kutatólaboratóriumok használnak kísérleti fertőzésekhez és vakcinatesztekhez.

A génszekvencia eredményei tehát arra mutatnak, hogy a mostani spanyol vírus nem illeszkedik az európai járványvonalhoz, ami komoly kérdéseket vet fel. Hogyan kerülhetett az országba egy olyan vírustörzs, amely a kontinensen sehol máshol nem fordul elő? Szakértők szerint két lehetőség marad: vagy emberi közvetítéssel jutott be az országba – például szennyezett élelmiszer útján –, vagy pedig egy laboratóriumi baleset történt.

Az első magyarázat: egy eldobott szendvics miatt fertőződtek meg a vaddisznók?

A járvány első napjaiban a mezőgazdasági minisztérium még azt feltételezte, hogy a fertőzés élelmiszerrel került a vaddisznókba – talán egy gondatlanul eldobott sertéshúsos szendvics vagy importált húskészítmény maradványa miatt. Ez nem lenne példátlan: Európában több alkalommal fordult már elő, hogy a vaddisznók emberi élelemből fertőződtek meg.

Amint azonban megérkeztek a genetikai vizsgálatok, ez a magyarázat háttérbe szorult. A talált vírustörzs ugyanis kísérleti körülmények között is gyakran használt referencia-változat, amelyet több európai és helyi laboratórium is alkalmaz állatkísérletekben és vakcinatesztelésekben.

Felmerül a laboreredet gyanúja

A járvány epicentrumától nem messze működik egy állami kutatólaboratórium, amelyről köztudott, hogy afrikai sertéspestissel kapcsolatos kutatásokat végez. A minisztérium ezért vizsgálatot rendelt el: átvilágítják a laboratórium utóbbi hónapokban folytatott tevékenységét, bio-biztonsági protokolljait, és azt, történhetett-e szabálysértés vagy mulasztás.

Hivatalosan senki nem mondja ki, hogy biztosan laboratóriumi eredetű a vírus, de az illetékesek sem rejtik véka alá: ez a forgatókönyv ma már legalább annyira valószínű, mint a „szendvicses” változat. A katalán kormány nyilatkozata szerint „minden hipotézis nyitott, és minden olyan eseményt ki kell vizsgálni, amely magyarázatot adhat a törzs megjelenésére”.

Drasztikus védekezés: 80 ezer egészséges sertés levágását tervezik

A járvány terjedésének megakadályozása érdekében a spanyol kormány történelmi léptékű óvintézkedésre készül: a védőzóna teljes sertésállományának leölésére. Ez közel 80 000 egészséges sertést jelent, amelyekben eddig nem mutatták ki a vírust — a döntés mégis megszületett, mert a hatóságok szerint csak így előzhető meg, hogy az ASF átkerüljön a háziállományba és ipari méretben okozzon károkat.

A levágott állatok húsát kizárólag belföldi felhasználásra engedélyezik, és szigorúan ellenőrzött körülmények között szállítják a vágóhidakra. Bár az összes mintavétel negatív eredményt mutat, a kormány nem kockáztat: egyetlen fertőzött telep is több százmillió eurós veszteséget okozhatna, és exporttilalmat vonhatna maga után.

A sertéstartók közül sokan felháborodással fogadták a döntést, mivel az állománykiegyenlítésért járó állami kártalanítás a legtöbb gazdának nem téríti meg a teljes jövedelemkiesést, ráadásul a járványzóna környezetében az export jó részét már felfüggesztették.

Gazdasági fenyegetés: nemzetközi korlátozások és exportstopok

Bár a járvány eddig csak egy szűk katalán térségre korlátozódik, több ország már részleges vagy teljes importtilalmat vezetett be a spanyol sertéshúsra. Ezzel nemcsak a sertéshús-export jelentős része került veszélybe, hanem a belső piac stabilitása is megingott. Spanyolország Európa legnagyobb sertéshús-exportőrei közé tartozik, ezért bármilyen tartós korlátozás komoly áremelkedést és piaci bizonytalanságot idézhet elő.

A gazdák attól tartanak, hogy a vírus még hónapokig fenntartja a kereskedelmi blokkokat, és hosszú távon a sertésállomány jelentős csökkenését, a termelés lassulását és a feldolgozóipar válságát hozhatja.

Mi következik most?

A következő hetek kulcsfontosságúak lesznek. Kiderülhet, hogy sikerül-e megállítani a vadon élő állatok körében a fertőzés további terjedését, és hogy a laboratóriumi eredet gyanúja igazolódik-e. A hatóságok közben új biztonsági előírásokat dolgoznak ki az állattartó telepek számára, és a kutatóintézetek ellenőrzését is szigorítják.

Ha bebizonyosodik, hogy valóban kutatólaborból szabadult el a vírus, az nemcsak Spanyolországban, hanem egész Európában átalakíthatja a járványügyi szabályozást és a laboratóriumi biztonsági protokollokat. Ha viszont a vadon élő állatok körében sikerül időben megfékezni a terjedést, Spanyolország esélyt kap arra, hogy néhány hónapon belül visszanyerje az exportpiacait.

Egy biztos: az afrikai sertéspestis új, spanyolországi kitörése nem csupán állategészségügyi probléma. A sertéshús-ágazat egyik legnagyobb európai szereplője most azt próbálja kideríteni, hogyan kerülhetett be az országba egy olyan vírustörzs, amelynek ott semmi keresnivalója nem lett volna. A válasz pedig akár a laboratóriumok működésének újírt szabályaitól a nemzetközi kereskedelmi rendszerig számos területre kihatással lehet.

Kun-Gazda Gergely