Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület kezdeményezésére 11 uniós tagország 14 méhészeti szervezete nyújtott be közös antidömping panaszt az ázsiai műmézek behozatali korlátozására. A román szakminisztérium által is aláírt kezdeményezés a mesterségesen előállított olcsó kínai mézek veszélyére hívja fel a figyelmet.

Egyre nehezebb helyzetbe kerül az európai mézpiac a Kínából importált műmézek miatt. A mesterséges eljárással, ipari méretekben előállított ázsiai termék olyan tökéletes utánzata a méhek által termelt természetes méznek, hogy csak laboratóriumi vizsgálattal lehet megkülönböztetni őket. A kínai mézek európai térhódítása akkora méreteket öltött, ami a tagországok méhészeteinek talpon maradását veszélyezteti. A Nagy István agrárminiszter vezette budapesti Agrárminisztérium kezdeményezésére a legnagyobb méztermelő uniós országok – Románia, Lengyelország, Franciaország, Olaszország és Németország – szaktárcavezetői látták el kézjegyükkel a Brüsszelhez intézett beadványt a kínai műmézek importjának leállításáról. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) által kezdeményezett antidömping panaszt 11 uniós tagország 14 méhészeti szervezete – többek között a romániai – is aláírta.

A magyar méhészeti szervezet által megkongatott vészharang arra hívja fel az európai döntéshozók figyelmét, hogy az alacsony áron előállított ázsiai műmézeknek Európában piacleszorító és árletörő hatása van, ami a méztermelők fennmaradását veszélyezteti. Romániában a nagybani mézfelvásárlók jóval 10 lej alatti árat kínálnak a hordós mézért, ami mélyen alatta van a méz önköltségi árának, így a méztermelők arra kényszerülnek, hogy kis kiszerelésben árulják termékeiket, a piaci konkurencia azonban óriási. Az áruházak polcain jobbára csak kevert mézet lehet lehet vásárolni – a helyi mézet kínai, ukrán, vagy más EU-n kívüli országokból származó importmézzel vegyítik –, amit viszont kötelezően fel kell tüntetni a mézes üvegkannák címkéin.

A legnagyobb méztermelő uniós ország, Spanyolország viszont nem írta alá az antidömping beadványt, szakemberek szerint azért, mert az Ibériai-félszigetre érkezik hajón a legtöbb ázsiai származású méz, amit spanyol nagyvállalatok kevernek európai mézzel, és terítenek tovább az uniós piacokon. A magyarországi méhészet az uniós tagországok között az egyik legjobban támogatott mezőgazdasági ágazat. Az Agrárminisztérium sajtóosztályának tájékoztatója szerint a magyar méhészek teljes adómentességet élveznek, és az ágazat a 2023 és 2027 közötti időszakban hazai forrással együtt mintegy 42,7 millió euró célzott ágazati támogatásban részesül. Az EU-ban először Magyarország vezetett be állatjóléti támogatást a méhészek számára – méhcsaládonként évente 15 eurónak megfelelő összeget –, ezzel is segítve az egészséges méhállományok fenntartását és a méhészágazatot. Mindezen túlmenően magyar siker, hogy Budapest kezdeményezésére változnak az uniós mézjelölési szabályok. Magyarország tett javaslatot a mézirányelv módosítására, ami a származásjelölés szigorítására vonatkozott.

Forrás: kronikaonline.ro