A Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 661. számában megjelent az új Területrendezési, Városrendezési és Építési Törvénykönyv (169/2026. számú törvény). A jogszabály a kihirdetésétől számított 15 naptári napon belül lép hatályba. Az új törvénykönyv jelentős változásokat hoz az ingatlantulajdonosok, valamint a gazdálkodók számára, akik bizonyos munkálatokat a megszokott engedélyezési eljárások nélkül kívánnak elvégezni.
A Fejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint az új jogszabály az elmúlt évek egyik legátfogóbb reformját jelenti a városrendezés és az építészet területén, fő célja pedig az alacsony környezeti hatású munkálatok eljárásainak egyszerűsítése.
Kevesebb bürokrácia a 20 négyzetmétert meg nem haladó melléképületeknél
Az egyik legfontosabb módosítás a polgárok és a városházák közötti ügyintézés egyszerűsítését célozza. Bizonyos típusú fejlesztési, építési vagy ingatlan-beavatkozások esetében három egyszerűsített eljárást vezetnek be:
- Engedélyezési eljárás nélkül elvégezhető munkálatok;
- Helyszínrajz (plan de amplasament) alapján elvégezhető munkálatok;
- Olyan munkálatok, amelyek esetében elegendő a helyi önkormányzat bejelentése (értesítése).
Milyen építményekhez nem kell semmilyen engedélyezési eljárás?
A törvény értelmében engedélyezési eljárás nélkül elvégezhető építési munkák a következők:
(…) c) új, családi házakhoz kapcsolódó, vidéki területeken épült toldalék jellegű építmények, mint például: fedett teraszok, pergolák, nyári konyhák, kioszkok/pavilonok, fészerek, WC-k és hasonlók, amelyek összesített területe nem haladja meg a 20 négyzetmétert, legfeljebb 2,5 m magasak, alapozás nélkül épültek, ideiglenes jellegűek, lebonthatók, fa- vagy fémszerkezetre épültek, és megfelelnek az általános városrendezési tervnek, a település helyi városrendezési szabályzatának, valamint a 287/2009. számú (újraközölt) törvénynek (Polgári Törvénykönyv).
Felelősség, bejelentés és adózás
Bár az engedélyezési követelményektől mentesülnek ezek az építkezések, a vonatkozó városrendezési, építésminőségi és műszaki előírások, a környezetvédelmi és örökségvédelmi jogszabályok, valamint az ágazati normák betartása továbbra is kötelező. A rendelkezések megszegéséért a beruházó (tulajdonos) a tervezőkkel és a kivitelezőkkel közösen felelős.
- Bejelentés és adózás: A törvény 299. cikk (2) bekezdésének c) pontja alapján épült új melléképületeket önbevallás alapján kell bejelenteni a városházán, és a 227/2015. számú törvény (Adótörvénykönyv) alapján adóztatják őket.
- Törlés a nyilvántartásból: Mivel ideiglenes építményekről van szó, a nyilvántartásból való törlésük a városházán szintén a tulajdonos önbevallása alapján történik.
Hogyan határozza meg a törvény a melléképületeket?
A törvény különbséget tesz a lakóingatlanok háztartási melléképületei és a mezőgazdasági üzemek melléképületei között:
- Háztartási melléképületek: Az egyes háztartások udvarán elhelyezkedő állandó vagy ideiglenes építmények, amelyek a lakhatást kiegészítő tevékenységeket szolgálják. Vidéken ebbe a kategóriába tartoznak többek között: nyári konyhák, nagyállat-istállók, pajták/górék, fészerek, raktárak, garázsok, üvegházak, fóliasátrak, úszómedencék és egyéb kiegészítő építmények.
- Mezőgazdasági üzemek melléképületei: Külterületen (a beépített területen kívül), elszigetelt övezetekben elhelyezkedő, legfeljebb 200 négyzetméter alapterületű, földszintes, ideiglenes épületek, amelyeket mezőgazdasági munkások használnak. Ezek mezőgazdasági gépek, berendezések, kisebb műhelyek, szerszámok, egyéb javak és állatok elhelyezésére szolgálnak. Vidéken a mezőgazdasági kampányok idején ideiglenes szálláshelyként is funkcionálhatnak.
Kun-Gazda Gergely
