A mezőgazdaságot sújtó strukturális és gazdasági nehézségek nem csupán Romániában vagy a kelet-közép-európai régióban okoznak komoly fennakadásokat, hanem az Európai Unió legnagyobb gazdaságában is. Németországban a gazdálkodók a csökkenő termelői árak és a tartósan magas inputköltségek szorításában kénytelenek feladni a termelést, ami drámai hatással van az ország agrárstruktúrájára és a vidéki foglalkoztatásra.
A csendes megszűnés és a látható csődök drámája
Németországban naponta átlagosan hét mezőgazdasági üzem fejezi be a működését, ami heti 50, havi 200 és évente mintegy 2600 gazdaság végleges bezárását jelenti. Bár ez a szám megdöbbentően magas, az egyéni vállalkozásként működő gazdaságok megszűnése ritkán kerül be a hírekbe. A termelői tevékenység feladása ugyanis a legtöbb esetben csendben zajlik: a gazda eladja az állatállományt és a gépeket, a földeket bérbe adja a túlélő vállalkozásoknak, és észrevétlenül kikerül a statisztikákból.
Ezzel szemben a hivatalos csődeljárások száma a mezőgazdaságban relatíve alacsony marad a gazdaság többi ágazatához képest, bár a növekedési tendencia itt is szembetűnő. A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2025-ben 96 üzleti csődöt regisztráltak a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban az előző évi 69 esethez képest. A fizetésképtelenségi eljárások jellemzően a nagyobb, jogi személyként – például korlátolt felelősségű társaságként (GmbH) vagy mezőgazdasági szövetkezetként – működő vállalatokat érintik. Ezek a csődök viszont súlyos társadalmi következményekkel járnak, különösen Kelet-Németországban, ahol a jogi személyek a megművelt területek 50 százalékát fedik le, és több mint 52 ezer embernek adnak munkát.
A koncentráció ára: Beállt a strukturális változás
A legfrissebb felmérések szerint Németországban mintegy 255 000 mezőgazdasági üzem működik, ami 7800-zal, azaz mintegy 3 százalékkal kevesebb a 2020-as szintnél. Míg az üzemszám folyamatosan zsugorodik, az életben maradó gazdaságok átlagos mérete a századforduló körüli 37 hektárról mára 65 hektárra növekedett. Az üzemek 85 százalékát kitevő egyéni gazdaságok visszaszorulása mellett a szektor koncentrációja a legszembetűnőbben az állattartó telepeken mutatkozik meg.
Az állattenyésztési ágazat átszerveződése drámai léptéket ért el. A német tejelőtehén-tartó gazdaságok száma mindössze három év leforgása alatt 14 százalékkal, 46 600-ra csökkent, miközben a teljes tehénállomány csak 4 százalékkal mérséklődött, jelezve az üzemméretek drasztikus növekedését. A sertésszektorban még kritikusabb a helyzet: a telepek 13 százaléka zárt be, így mindössze 27 600 sertéstartó maradt talpon, miközben az országos sertésállomány 15 százalékkal, 22,4 millió állatra esett vissza.
Ollóba zárt gazdák: Csökkenő árak és drága működési források
A német mezőgazdasági válság mélyülésének legfőbb oka a termelői árak és a működési költségek közötti olló nyílása. A 2021–2022-es és 2022–2023-as, kiemelkedően nyereséges gazdasági évek után a jövedelmi helyzet gyökeresen megfordult. A tej, a sertéshús és a gabona felvásárlási ára meredeken zuhant – 2026 májusában a mezőgazdasági termelői árak összességében 13,9 százalékkal, az állati termékeké pedig 15,9 százalékkal maradtak el az előző évi szinttől.
Ezzel párhuzamosan az olyan alapvető inputanyagok, mint a műtrágya, a gázolaj és az energia ára továbbra is rendkívül magas szinten ragadt. A gazdálkodóknak emellett törleszteniük kell a jó években elindított beruházások hiteleit, miközben a refinanszírozási költségek és a kamatok szüntelenül emelkednek. Az Allianz Trade előrejelzése szerint az általános gazdasági feszültségek miatt 2026-ban a vállalati csődök száma Németországban országszerte meghaladhatja a 24 450-et, ami jelzi, hogy a mezőgazdasági szektorban sem várható a válság gyors enyhülése.
Kun-Gazda Gergely
