A modern mezőgazdaság gyors átalakuláson megy keresztül, ahol a digitális technológiák és a precíziós eszközök veszik át a hagyományos, puszta tapasztalatra alapozott „szemmel trágyázás” helyét. Az argentin INTA Reconquista intézet szakemberei által végzett kutatás – amelyet a farmer.pl mutatott be – egyértelműen igazolja, hogy a multispektrális érzékelőkkel felszerelt drónok és a mesterséges intelligenciára épülő elemzések segítségével a nitrogénműtrágya-felhasználás akár több mint a felére csökkenthető anélkül, hogy az a terméshozam rovására menne.

Így fedezik fel a drónok a növények rejtett igényeit

A kísérlet során a kutatók napraforgótáblák felett repültek multispektrális kamerákkal ellátott drónokkal. Ezek az érzékelők olyan spektrumokban rögzítenek adatokat, amelyeket az emberi szem nem képes érzékelni.

A felvételekből különböző vegetációs indexeket számítottak ki:

  • NDVI (Normalized Difference Vegetation Index): A növényzet általános életerejének és zöld tömegének mérésére.
  • GNDVI (Green NDVI): A klorofilltartalom iránt érzékenyebb mutató, amely a nitrogénellátottságot jelzi.
  • NDRE (Normalized Difference Red Edge): A sűrűbb állományok és a növényi stressz korai fázisainak elemzésére szolgál.

Az elemzés kimutatta, hogy a táblákon belüli növényfejlődés rendkívül egyenetlen. Míg egyes részeken az erőteljes növények nitrogénigénye alacsony volt, más területeken a tápanyaghiány miatti stressz jelei mutatkoztak. A hagyományos, uniformizált trágyázás során ezek a különbségek elvesznek, ami egyes helyeken környezetterhelő túladagoláshoz, máshol pedig alultrágyázáshoz vezet.

Adatokból kijuttatási térkép

A drónok által gyűjtött multispektrális képeket speciális algoritmusok dolgozták fel. A szoftver a növények színéből és fejlesztési állapotából származó adatokat digitális, változó dózisú kijuttatási térképekké (VRA) alakította át:

1.Adatgyűjtés drónokkal:

Multispektrális érzékelőkkel felszerelt drónok repülnek át a tábla felett, és nagy felbontású képeket készítenek a növényállományról.

2.Vegetációs indexek számítása:

A szoftver kiszámítja az NDVI, GNDVI és NDRE értékeket, meghatározva a klorofill- és biomassza-szinteket.

3.Algoritmusos elemzés:

Az intelligens algoritmusok a megfigyelt szín- és életerő-különbségeket pontos tápanyag-szükségleti értékekké fordítják le.

4.Kijuttatási térkép generálása:

Létrejön a digitális munkatérkép, amely zónákra bontva tartalmazza az előírt nitrogéndózisokat.

5.Változó dózisú kijuttatás:

A trágyázógép a térkép alapján automatikusan szabályozza a műtrágya mennyiségét: a fejlett zónákban csökkenti, a gyengébb területeken növeli a dózist.

Meggyőző eredmények: Feleannyi műtrágya, azonos hozam

Az INTA Reconquista kísérletében három megközelítést hasonlítottak össze:

  1. Hagyományos, egyenletes dózisú trágyázás
  2. Drónalapú, változó dózisú precíziós trágyázás
  3. Kontrollparcellák nitrogénpótlás nélkül
Szempont Hagyományos trágyázás Drónalapú precíziós trágyázás
Nitrogénfelhasználás 100% (alapméretezett teljes dózis) Akár 50%-kal kevesebb
Kijuttatás eloszlása Egyenletes az egész táblán Zónánkénti, növényigény szerinti
Terméshozam Standard hozam Változatlanul magas, versenyképes hozam
Nitrogén-hatékonyság Alacsonyabb (felesleges veszteségekkel) Kiemelkedően magas
Környezeti terhelés Magas szivárgási és gázkibocsátási kockázat Minimális elfolyás és emisszió

Gazdasági és környezetvédelmi előnyök – Egyre elérhetőbb technológia

A rekordmagas műtrágyaárak és a nyomott gabonaárak időszakában a nitrogénfogyasztás felezése drasztikusan csökkenti a gazdaságok termelési költségeit. Ezenfelül a technológia támogatja az európai környezetvédelmi célkitűzéseket is, mivel megelőzi a felesleges nitrogén talajvízbe mosódását és a légkörbe jutó üvegházhatású gázok kibocsátását.

A precíziós gazdálkodás már nem csak a nagybirtokok kiváltsága. Európa-szerte – beleértve Romániát és Lengyelországot is – terjednek azok a szolgáltatók, amelyek drónos felmérést és kész kijuttatási térképeket kínálnak a gazdáknak, így saját drónflotta vásárlása nélkül is kihasználhatók a technológia előnyei.

 

Kun-Gazda Gergely

Szólj hozzá!