Románia határozott álláspontot képvisel a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó új Közös Agrárpolitika (KAP) kialakításáról szóló európai vitákban. A román fél szerint a mezőgazdaság finanszírozását továbbra is külön költségvetésből kell biztosítani, emellett pedig elengedhetetlen, hogy az Európai Unió valamennyi tagállamának gazdái azonos mértékű hektáralapú támogatásban részesüljenek.
A román álláspontot Sebastian Cernic, a román szenátus mezőgazdasági, élelmiszeripari és vidékfejlesztési bizottságának elnöke ismertette az Európai Parlamentben megrendezett jelentéstevői párbeszéd során. Elmondása szerint Románia olyan Közös Agrárpolitikát támogat, amely kiszámítható finanszírozást és stabil működési környezetet biztosít az európai gazdálkodók számára.
A román javaslat egyik legfontosabb eleme, hogy a mezőgazdasági támogatásokra szánt forrásokat ne vonják össze más uniós pénzügyi alapokkal. Bukarest attól tart, hogy egy közös alap létrehozása csökkentené az agrárium számára rendelkezésre álló forrásokat, és bizonytalanná tenné a hosszú távú finanszírozást. A román álláspont szerint a Közös Agrárpolitikának továbbra is a jelenlegi két pillérre kell épülnie: a közvetlen kifizetésekre és a vidékfejlesztési támogatásokra.
Kiemelt követelés az is, hogy szűnjenek meg a tagállamok közötti különbségek a hektáronkénti támogatások tekintetében. A román vezetés szerint a közös piac csak akkor működhet valóban tisztességesen, ha a gazdálkodók azonos feltételek mellett versenyeznek. Ennek érdekében azt kérik, hogy a román termelők ugyanakkora közvetlen támogatásban részesüljenek hektáronként, mint nyugat-európai társaik.
Románia emellett ellenzi azt a felvetést is, hogy a közvetlen agrártámogatások finanszírozásába kötelező jelleggel nemzeti társfinanszírozást vezessenek be. A román álláspont szerint ez jelentős különbségeket eredményezne a tagállamok között, hiszen a gazdaságilag erősebb országok nagyobb saját forrásokat tudnának biztosítani gazdáik számára, míg a kisebb költségvetéssel rendelkező államok versenyhátrányba kerülnének. Ez végső soron torzíthatná az egységes európai piac működését és csökkenthetné a kelet-közép-európai termelők versenyképességét.
A román javaslatcsomag része a szabályozás egyszerűsítése is. A döntéshozók szerint az elmúlt években az uniós agrárpolitika adminisztratív terhei jelentősen növekedtek, miközben a gazdák számára egyre bonyolultabbá vált a támogatások igénylése és a különböző előírások teljesítése. Románia ezért olyan szabályozási környezetet szorgalmaz, amely kevesebb bürokráciát és nagyobb kiszámíthatóságot biztosít a termelők számára.
A román fél azt is javasolja, hogy a következő uniós költségvetési ciklusban külön forrásokat különítsenek el az innovációra, a mezőgazdaság digitalizációjára, valamint az éghajlatváltozás és a gazdasági válságok okozta kockázatok kezelésére. A cél az, hogy az európai gazdaságok korszerű technológiák alkalmazásával növelhessék hatékonyságukat és ellenálló képességüket az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási eseményekkel és piaci ingadozásokkal szemben.
Sebastian Cernic hangsúlyozta, hogy Románia továbbra is a vidéki térségek fejlődését, az élelmiszer-biztonság megerősítését és a mezőgazdasági termelők stabil jövedelmét tekinti elsődleges céljának. Véleménye szerint a következő Közös Agrárpolitikának nem a támogatások csökkentéséről vagy átcsoportosításáról kell szólnia, hanem arról, hogy az európai gazdák számára hosszú távon kiszámítható és igazságos finanszírozási rendszert biztosítson.
Kun-Gazda Gergely
