A juh- és kecskeexport blokkolása, az átmeneti nemzeti támogatások (ANT) fenntartása a 2027 utáni közös agrárpolitikai időszakban, valamint a műtrágyákra vonatkozó uniós cselekvési terv is napirenden szerepelt az Európai Unió Mezőgazdasági és Halászati Tanácsának (AGRIFISH) szeptember 28–29-i brüsszeli ülésén.

Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter szeptember 29-én vett részt az AGRIFISH ülésén. Románia Bulgáriával, Ciprussal, Horvátországgal és Görögországgal közösen sürgős beavatkozást kért a juh- és kecskeágazat érdekében, tekintettel az állatbetegségek kitöréseivel kapcsolatos problémákra.

Rugalmasabb korlátozásokat kérnek a juh- és kecskeágazatban

Tánczos Barna szerint a juhok exportjának tilalma jelentős gazdasági hatással van Romániára. A miniszter azt hangsúlyozta, hogy egy-egy járványos állatbetegség kitörése nem vezethet oda, hogy hosszú időre az egész ágazat gazdasági tevékenysége leálljon. Románia és a másik négy érintett tagállam ezért rugalmasabb, arányosabb és kockázatalapú megközelítést kér az Európai Bizottságtól. Egyúttal megfelelő támogatást sürgetnek az érintett gazdák számára, valamint azt, hogy az elmúlt években szerzett tapasztalatokat használják fel az európai állategészségügyi szabályozás módosításakor.A tagállamok szerint az állategészségügy védelme mellett azt is biztosítani kell, hogy a válságok kezelése ne veszélyeztesse azoknak az ágazatoknak a gazdasági jövőjét, amelyeket éppen védeni próbálnak. 

A román, bolgár, ciprusi, horvát és görög fél több konkrét intézkedést is kért. Ezek között szerepel, hogy a korlátozásokat rugalmasan alkalmazzák annak érdekében, hogy az egészséges állatok az érintetlen gazdaságokból és területekről kockázatértékelés és megerősített állatorvosi ellenőrzések alapján továbbra is szállíthatók és értékesíthetők legyenek. A cél az, hogy egyetlen járványkitörés ne bénítsa meg hosszú időre az egész ágazat működését.

A tagállamok emellett az A kategóriába tartozó betegségek esetében a vakcinázás szerepének alaposabb vizsgálatát és a beoltott állatok, illetve az azokból származó termékek EU-n belüli forgalmának megkönnyítését kérik. Harmadik országokba is folytatnák az exportot ott, ahol megfelelő állategészségügyi garanciák állnak rendelkezésre, és teljesülnek az importáló országokkal egyeztetett feltételek.

A kezdeményezés része az állategészségügyről szóló uniós rendeletnek a konkrét járványügyi helyzethez igazított módosítása is. A tagállamok támogatják az Európai Bizottság jogszabály-felülvizsgálati tervét és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) bevonását.

A kérelmek között szerepel továbbá olyan tudományos és technológiai megoldások alkalmazása, amelyek a lehető legnagyobb mértékben csökkenthetik az állatok tömeges leölésének szükségességét.

A tagállamok megfelelő pénzügyi támogatást és tényleges kompenzációs megoldásokat is kérnek a gazdák számára a jövedelemkiesés, a többlet takarmányozási és állattartási költségek, valamint az értékesítési piacok elvesztése miatt.

Románia 2027 után is megtartaná az ANT-támogatásokat

Az AGRIFISH-ülés első napján, szeptember 28-án Mihály Zoltán államtitkár a közös agrárpolitika jövőjével kapcsolatos tárgyalásokon képviselte Románia álláspontját. Az egyik fontos kérdés az átmeneti nemzeti támogatások, vagyis az ANT-kifizetések 2027 utáni folytatása volt. Románia Bulgáriával, Ciprussal, Magyarországgal, Lengyelországgal és Szlovákiával közösen azt kérte, hogy a közös agrárpolitika jövőbeli jogszabályi kerete egyértelműen tegye lehetővé az ANT-támogatások 2027 utáni fenntartását is. 

Mihály Zoltán szerint Románia számára az ANT folytatása alapvető fontosságú a sérülékeny mezőgazdasági ágazatok támogatása szempontjából. A gazdák ugyanis egyre nagyobb termelési költségekkel, a piacok ingadozásával, szélsőséges időjárási jelenségekkel és állatbetegségekkel szembesülnek. Az államtitkár hangsúlyozta: az ANT hozzájárul a mezőgazdasági tevékenység fenntartásához, a gazdák jövedelmének támogatásához és a vidéki térségek munkahelyeinek megőrzéséhez.

Az átmeneti nemzeti támogatásokat teljes egészében a tagállami költségvetésekből finanszírozzák. Románia álláspontja szerint ezért az ANT 2027 utáni fenntartása nem igényel többletforrásokat az Európai Unió költségvetéséből, és nem csökkenti a közös agrárpolitika vagy más uniós politikák számára rendelkezésre álló forrásokat.

A műtrágyák helyzete is napirenden volt

Az AGRIFISH ülésén a közös agrárpolitika 2027 utáni időszakával kapcsolatos előrehaladást, valamint a még megoldatlan kérdéseket is megvitatták. A miniszterek áttekintették az uniós agrárpiac helyzetét és az európai mezőgazdasági ágazat előtt álló aktuális kihívásokat. 

A résztvevők emellett véleményt cseréltek az Európai Bizottság műtrágyákra vonatkozó cselekvési tervéről is.

A halászati napirenden szerepelt az uniós támogatás a halászat, az akvakultúra és a tengeri politika számára a 2028–2034-es időszakban, az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap módosítása, valamint a 2027-es halászati lehetőségekről folytatott egyeztetés az Egyesült Királysággal, Norvégiával és az Atlanti-óceán északkeleti részének parti államaival.

Kun-Gazda Gergely