Lázadás a földeken: mi robbantotta ki a tüntetéseket

Görögországban az elmúlt hetekben az ország közlekedési fő ütőerei — autópályák, határátkelők, repülőterek és kikötők — traktorok és mezőgazdasági járművek sorfala alá kerültek. A tiltakozások közvetlen kiváltó oka a több hónapja elmaradt uniós agrártámogatások kifizetése: az érintett gazdák szerint a hivatalos kifizetések késnek, miközben az országban egy korábbi visszaélési botrány is napvilágra került, amelyben egyesek hamis földtulajdon- vagy állattartási nyilatkozatokra támaszkodva próbáltak jogosulatlanul támogatást szerezni.

Sokan úgy érzik, az egész mezőgazdasági ágazat fizet azért, hogy néhány visszaélő lebukott. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az állattenyésztők és juhtartók jelentős veszteségeket szenvedtek el idén egy juh- és kecske-pestis járvány miatt: sok állatot le kellett vágnak, a kieső jövedelem és a költségek megugrása egyaránt súlyos terhet jelent.

A gazdák ma már nem csupán a kifizetési késedelmekre panaszkodnak, hanem az egész rendszer igazságtalanságára: a támogatási rendszer átláthatatlannak, bizonytalannak és igazságtalannak érzik — főleg azok, akik ténylegesen dolgoznak a földön.

Országúti blokádok, repülőtér lezárások, káosz

A tiltakozások rendkívül gyorsan országos méretűvé váltak. Több ezer traktor és mezőgazdasági jármű vonult ki az utakra, legalább húsz különböző blokád működik egyszerre: részben az északi határátkelőknél, részben a fő autópályákon, illetve környező mellékutakon.

A helyzet drámai fordulatot vett, amikor a déli görög szigeten, Krétán a tiltakozó gazdák behatoltak a heraklioni nemzetközi repülőtér kifutópályájára. A rendőri összecsapásokat könnygáz, riasztó gránátok követték, a repülőtéri forgalmat felfüggesztették, a járatok törlésre kerültek. Nehezen felejthető képek készültek: traktorok az aszfalton, gazdák az apronon, a reptér üresen állt.

Nem sokkal később a krétai Chania reptér környékén is összecsapások törtek ki, amikor a tüntetők megpróbáltak bejutni a terminálhoz. Ott is rendőri fellépés történt: az erőszakhoz köveket és pásztorbotokat használtak, és sérülések, valamint járműsérülések is történtek.

De nem csak a repterek, hanem a legfontosabb autópályák – köztük az athéni északi irányú főút – több szakasza is leállt, például a Larissa környékén, ahol traktorok sorfala vágta el a közlekedést. A tiltakozás nem csupán spontán akció, a regionális gazdaközösségek képviselőiből megalakult egy koordinációs bizottság, amely szervezi az összes megmozdulást: így válik országos mozgalommá a helyi elégedetlenség.

A gazdák követelései és félelmei

A tiltakozók alapvető célja az azonnali és teljes kifizetés: az elmaradt uniós támogatásokat, illetve az állattartók járvány miatt elszenvedett veszteségeinek kompenzálását követelik. Azt mondják: a pénz nekik jár — nem a visszaélésekkel élőknek. Sokan panaszkodnak, hogy a késés miatt nem tudnak alapvető termelési inputokat, például vetőmagot, takarmányt vagy műtrágyát megvásárolni, így a következő szezont is veszély fenyegeti.

Egy idős agrárszövetkezeti vezető Krétáról így summázta: „Ha most nem kapunk pénzt, nem vetem el tavasszal a magot – és akkor nem lesz kenyér sem városban, sem vidéken.” Ez nem túlzás: a mezőgazdasági termelés ellehetetlenülése komoly élelmiszer-ellátási hatásokkal fenyeget.

A gazdák emellett rendszerátalakítást is követelnek: átlátható, ellenőrizhető, tisztességes támogatási rendszert, amely kiszűri a visszaéléseket, de nem bünteti meg azokat, akik becsületesen dolgoznak a földjén.

Politikai reakció: ígéretek, fenyegetések, nyomásgyakorlás

A kormány elismerte, hogy vannak csúszások a támogatások kifizetésében. Ígéretet tettek arra, hogy még decemberben kifizetéseket indítanak, és összesen több milliárd eurót juttatnak a gazdáknak az idén.

Ugyanakkor a hatóságok határozott jelzést küldtek: a közlekedési útvonalak, repülőterek és kikötők tartós lezárását nem fogják tétlenül hagyni. A belügyi vezetők rendőri beavatkozásokkal, kordonszervezéssel és letartóztatásokkal fenyegetnek. A kormányzat azt várja, hogy a gazdák adják meg magukat – legalábbis addig, amíg nem indul meg az ígért kifizetés. Ugyanakkor a tüntető vezetők kategorikusan kijelentik: ők addig maradnak az utak mellett, amíg nem látják a pénzt vagy nem kapnak biztos garanciát.

Mit jelent mindez az országnak rövid és hosszú távon

Az azonnali következmények kézzelfoghatók: az áruforgalom megrekedt, a határátkelők lelassultak, a szállítások akadoznak, logisztikai káosz fenyeget — ami nemcsak Görögországon belül, de a balkáni útvonalakon is érezhető. A repülőtéri blokádok a turistaforgalmat is veszélyeztetik, ami a lényeges bevételi forrást jelentő turizmust teheti sebezhetővé.

De a következő vetési- és tenyészidőszak előtt a talaj és a mag vetése nélkülözhetetlen: ha a gazdák nem kapnak időben támogatást, sokan ki sem tudják veti a földet – ami jövőre az élelmiszer-ellátást is fenyegeti.

Ráadásul a társadalomban feszültségek nőnek: városi lakosok, utazók, üzleti szállítmányozók – sokan áldozatokká válnak a blokádok miatt. Ugyanakkor sokan a gazdák pártján állnak: van benne valami elementáris igazságérzet, amikor a vidéki, keményen dolgozó emberek minden látszólagos remény nélkül küzdenek.

Politikailag ez a helyzet a kormány számára is rendkívüli kihívás: a botrány és a késedelmes kifizetések hitelességi veszteséggel járnak, és a tiltakozások radikalizálódása veszélyezteti a közrendet, az infrastruktúrát és az ország nemzetközi imázsát.

Mi várható most, van-e kiút?

A közeljövőben a tiltakozások további erősödése várható. A gazdák azt ígérték, hogy ha nem kapják meg a támogatást, blokád alá vonják majd a kikötőket is, nemcsak utakat és reptereket. Ez konkrét veszély a tengeri fuvarozásra, a kereskedelemre és a turizmusra egyaránt.

Ugyanakkor létezik kiút: az, ha a kormány nem csupán ígér, hanem gyorsan, átláthatóan fizet, kompenzál, és elindít egy reformot a támogatási rendszerben. Ha ez megtörténik, nemcsak a jelenlegi feszültségek szűnhetnek meg, de a mezőgazdaság – amely egész Európa számára is jelentős – újra stabil pályára állhat.

Viszont ha a pénz késik, a reform halogatódik, és a gazdák reménytelennek látják helyzetüket, akkor Görögországban nemcsak utak, repterek és kikötők maradnak blokád alatt. Az ország mezőgazdasági jövője, a vidéki élet és az élelmiszer-ellátás is meginoghat.

Így most minden szem Athénre, és a mezőgazdasági közösségekre szegeződik: sikerül-e kilábalni ebből a válságból, vagy traktorok, tüzek, könnygáz és tüntetések között marad a görög vidék sorsa...

Kun-Gazda Gergely