Szarvasmarhákat fertőző, eddig ismeretlen vírust azonosítottak Kelet-Franciaországban. A kórokozót eddig több mint tíz gazdaságban, öt megyében mutatták ki, miközben Németországban és Svájcban is megjelentek elszigetelt esetek. A betegség jelenleg enyhe lefolyású, elhullásról nem számoltak be, a gyors terjedés azonban aggodalomra ad okot.
A kórokozó az ortobunyavírusok csoportjába tartozik, vagyis olyan vírusok közé, amelyeket elsősorban rovarok terjesztenek. A francia szakemberek egyelőre óvatosak, mert bár a jelenlegi esetek nem súlyosak, a vírus tulajdonságairól és hosszabb távú hatásairól még kevés információ áll rendelkezésre.
Láz, hasmenés és csökkenő tejhozam jelezte a fertőzést
A fertőzés első jeleit július elején észlelték Savoie, Haute-Savoie és Ain megye szarvasmarhatartói. Az állatoknál láz, hasmenés, valamint a tejtermelés visszaesése jelentkezett. A július 31-én elvégzett laboratóriumi vizsgálatok megerősítették, hogy a tünetek hátterében egy ortobunyavírus áll. Azóta már öt francia megyében – Ain, Doubs, Jura, Savoie és Haute-Savoie – több mint tíz gazdaságban azonosították a fertőzést. A kórokozó jelenlétét Franciaországon kívül Németországban és Svájcban is kimutatták, egyelőre elszigetelt esetek formájában.
Marie-Christine Le Gal, a francia Mezőgazdasági Minisztérium élelmiszerügyi főigazgató-helyettese szerint egy-egy megbetegedési epizód általában két naptól egy hétig tart, és eddig egyetlen elhullást sem jelentettek.
Egyelőre enyhe a betegség
A kutatók igyekeznek megnyugtatni a tenyésztőket. Jean-Luc Guérin, az INRAE kutatója és a toulouse-i Nemzeti Állatorvosi Iskola professzora, ahol a vírust azonosították, hangsúlyozta: a jelenlegi tapasztalatok alapján a fertőzés enyhe lefolyású, a tünetek pedig mérsékeltek. A szakemberek szerint fontos körülmény, hogy a vírus nem terjed át az emberre, és a fertőzött állatok teje vagy húsa sem jelent veszélyt a fogyasztókra.
A gyors terjedés miatt azonban indokolt a fokozott járványügyi figyelem. Franciaországot hónapok óta hőhullámok sújtják, a magas hőmérséklet pedig kedvezhet a vírus terjesztésében szerepet játszó rovarok elszaporodásának.
A hőség ráadásul a felismerést is nehezíthette. Egyes tenyésztők kezdetben a hőstressznek tulajdonították az állatoknál jelentkező tüneteket, így nem feltétlenül merült fel azonnal vírusfertőzés gyanúja.
A Schmallenberg-vírus miatt különösen óvatosak
Az új kórokozó azért is keltett nagyobb figyelmet, mert ugyanabba a víruscsoportba tartozik, mint a Schmallenberg-vírus. A Schmallenberg korábban komoly problémákat okozott az európai szarvasmarha-állományokban, többek között vetéléseket és veleszületett fejlődési rendellenességeket idézhet elő. Ez azonban önmagában nem jelenti azt, hogy az újonnan azonosított vírus is hasonló következményekkel járna.
A francia kutatók egyelőre nem rendelkeznek olyan bizonyítékokkal, amelyek alapján az új kórokozó esetében hasonló hatásoktól kellene tartani. Jean-Luc Guérin szerint jelenleg egyszerűen nem lehet megjósolni, hogy a Schmallenberg-vírus „rokona” milyen hosszabb távú következményekkel járhat. Ezért most a legfontosabb feladat a vírus terjedésének folyamatos nyomon követése, valamint annak megállapítása, hogy okoz-e a jelenleg ismert enyhe tüneteken túl komolyabb egészségügyi problémákat.
Egyelőre nincs szó állatok tömeges levágásáról
A franciaországi helyzetet az is megkülönbözteti a tavalyi járványtól, hogy az új vírus jelenleg nem tartozik az uniós állategészségügyi szabályozás hatálya alá. Mivel hivatalosan még nem sorolták be a szabályozott betegségek közé, a kimutatása önmagában nem teszi szükségessé a fertőzött állatok levágását. Ez jelentős különbség a tavalyi bőrcsomósodáskór-járványhoz képest, amelynek következtében Franciaországban mintegy 3000 szarvasmarhát kellett levágni.
A szakemberek éppen ezért arra törekednek, hogy a jelenlegi helyzetet megfelelően kezeljék, de elkerüljék a szükségtelen pánikot a tenyésztők körében.
Már dolgoznak diagnosztikai teszten és vakcinán
A háttérben eközben intenzív kutatómunka zajlik. Egyes vállalatok diagnosztikai tesztek kifejlesztésén dolgoznak, mások pedig már vakcina előállítását vizsgálják arra az esetre, ha a vírus a későbbiekben súlyosabbá válna vagy tovább terjedne. A toulouse-i állatorvosi egyetem más európai országok kutatócsoportjaival is együttműködik, különösen azokkal, ahol már szintén megerősítették a fertőzés jelenlétét.
A francia Mezőgazdasági Minisztérium egyelőre nem adott ki különleges kötelező intézkedéseket a tenyésztők számára. A gazdákat fokozott éberségre szólítják fel: amennyiben az állatoknál láz, hasmenés, tejhozamcsökkenés vagy egyéb szokatlan tünet jelentkezik, ajánlott állatorvoshoz fordulni.Emellett indokolt lehet az állatok rovarok elleni védelmének fokozása is, hiszen a jelenlegi ismeretek szerint a vírus terjedésében a rovaroknak meghatározó szerepük van.
A francia szakemberek szerint tehát egyelőre nincs ok pánikra, de a gyors terjedés miatt a helyzetet szorosan figyelemmel kell követni. Az új kórokozó valódi járványügyi jelentősége csak akkor válhat világossá, amikor több adat áll rendelkezésre a fertőzés lefolyásáról, terjedési képességéről és az esetleges hosszabb távú hatásairól.
Kun-Gazda Gergely
