Nem kerülték el a járványügyi problémák a méhészeteket sem: két romániai megyében is megerősítették az amerikai költésrothadás (Paenibacillus larvae) jelenlétét. A betegség a méhcsaládok súlyos fertőző megbetegedése, és a hatóságoknak igazolt esetben szigorú állategészségügyi intézkedéseket kell alkalmazniuk a további terjedés megakadályozására.
A romániai méhészeket tömörítő szakmai szervezet, a Romániai Méhészek Egyesületének (ACA) elnöke, Răzvan Coman szerint jelenleg két járványgócot erősítettek meg: egyet Brăila, egyet pedig Kolozs megyében. A szakember ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a helyzetet egyelőre nem indokolt összehasonlítani más, az állattenyésztést sújtó járványokkal, és jelenleg nincs olyan jel, amely arra utalna, hogy a fertőzés ellenőrizhetetlenné válna.
A fertőzött kaptárakat meg kell semmisíteni
Az amerikai költésrothadást a Paenibacillus larvae baktérium okozza. Különösen veszélyessé az teszi, hogy a baktérium spórái rendkívül ellenállóak, és hosszú időn keresztül életképesek maradhatnak a kaptárakban, a keretekben és a méhészet egyéb anyagaiban. Igazolt fertőzés esetén ezért nincs olyan kezelési lehetőség, amely a fertőzött méhcsaládokat egyszerű gyógyszeres kezeléssel megmenthetné.
Răzvan Coman szerint a betegség megállapítását követően a hatósági eljárás lényegében karanténintézkedést jelent. A megyei állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági igazgatóságok (DSVSA) mintát vesznek a gyanús kaptárakból, és pozitív eredmény esetén az érintett méhcsaládokat meg kell semmisíteni. A fertőzött kaptárakat és a szennyezett méhészeti eszközöket szintén ártalmatlanítani, illetve fertőtleníteni kell.
Az egyesület elnöke szerint a jogszabályok lehetőséget biztosítanak a méhészek kártalanítására, azonban jelenleg nincs tudomása olyan esetről, amikor a fertőzés miatt megsemmisített méhcsaládok után ténylegesen kártérítést fizettek volna.
A vándorméhészetek vannak a legnagyobb veszélyben
A fertőzés terjedésének kockázata különösen nagy a vándorméhészetek esetében. A méhészek a legelő- és nektárforrások változásával rendszeresen egyik térségből a másikba szállítják kaptáraikat, így közvetlen vagy közvetett kapcsolat alakulhat ki más méhészetekkel.
A hatóságoknak egy megerősített góc esetén ezért pontosan meg kell határozniuk a fertőzött területet, és értesíteniük kell az érintett körzetben dolgozó méhészeket. A korlátozás alá vont területen található méhészeteket fokozottan ellenőrzik, és szükség esetén a kaptárak mozgatását is megtilthatják.
Coman arra figyelmeztette a méhészeket, hogy fertőzésgyanús terület közelében először alaposan ellenőrizzék méhcsaládjaikat. Ha nem merül fel a betegség gyanúja, a kaptárokat lehetőség szerint el kell távolítani a veszélyeztetett térségből, illetve folyamatos megfigyelés alatt kell tartani. Ha azonban a méhészet karanténterületre kerül, a kaptárakat ott kell tartani és szigorúan ellenőrizni. A betegség megjelenése esetén pedig életbe lépnek a megsemmisítésre vonatkozó szabályok.
Nem feltétlenül az idei évben keresendő a probléma oka
A szakember szerint az amerikai költésrothadás megjelenését nem feltétlenül az idei év körülményeivel kell összefüggésbe hozni. A baktérium spórái akár évtizedekig is fennmaradhatnak a kaptárban és a méhészeti eszközökben. Amikor a méhcsalád megfelelően erős, a fertőzés nem feltétlenül okoz azonnal látványos problémát. Ha azonban a család legyengül, és nem áll rendelkezésére megfelelő mennyiségű táplálék, a betegség könnyebben aktiválódhat és gyorsabban terjedhet, ezért a tavalyi év körülményei is szerepet játszhatnak abban, hogy idén jelentkeztek a megerősített gócok.
A mézexportot is érintheti a helyzet
A fertőzés megjelenése felveti azt a kérdést is, hogy lehet-e hatása a romániai mézexport alakulására. A méhészek egyesületének elnöke szerint egyelőre nem várható olyan súlyos helyzet, mint amilyen más állatbetegségek esetében kialakult. Ugyanakkor vannak olyan országok, amelyek a méz behozatalakor vizsgálják az amerikai költésrothadást okozó baktérium spóráinak jelenlétét. Ilyen piac lehet például Kína és Dél-Korea, illetve elképzelhető, hogy Japán is alkalmaz hasonló ellenőrzéseket.
A szakember ugyanakkor úgy látja, hogy jelenleg nincs ok arra számítani, hogy a fertőzés országos méretű problémává válna. Ráadásul Románia a megtermelt méznek csak viszonylag kis részét exportálja.
A két megerősített góc miatt azonban a méhészek számára most különösen fontos a kaptárak rendszeres ellenőrzése, a vándorméhészetek esetében pedig a járványügyi korlátozások szigorú betartása. Az amerikai költésrothadás ugyanis régi és jól ismert betegség, de a rendkívül ellenálló baktériumspórák miatt egyetlen fertőzött kaptár is hosszú időre veszélyforrást jelenthet egy egész méhészeti körzet számára.
Kun-Gazda Gergely
