A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) hivatalaihoz március 1-től lehet benyújtani a kérelmeket az egységes területalapú támogatásra. Az agrointel.ro és az agroinfo.ro mezőgazdasági hírportálok új követelményekre figyelmeztetnek ezzel kapcsolatban, hogy tudniillik az igénylőknek alkalmazkodniuk kell bizonyos változásokhoz, ha hozzá szeretnének jutni a vissza nem térítendő támogatásokhoz.

Miről is van szó tulajdonképpen?

A GAEC 7 feltételességi előírás a vetésváltással, terménydiverzifikációval kapcsolatos, míg a GAEC 8 a területek növénylefedettségével, a kötelező parlagoltatással. Az eredeti elképzelés masszív reakciókat váltott ki az európai gazdatársadalomból, ezek az előírások voltak az egyik kiváltói a közelmúltban Nyugat-Európában végigsöprő gazdatüntetéseknek. A jelek szerint a megmozdulások elérték céljukat, és arra késztették az Európai Bizottságot, hogy változtatassanak az agráriumhoz való hozzáállásukon, és az új Közös Agrárpolitikában (KAP) mozduljanak el az ésszerűség irányába. Miért fontos ezt kiemelni rögtön az elején? Azért, mert a hazai gazdák hozzászoktak már ahhoz, hogy minden évben valami új rendelkezéshez, előíráshoz kell alkalmazkodjanak, ami rendszerint azt jelenti, hogy a támogatások feltételei, az ezzel kapcsolatos adminisztráció, a bürokratikus teher még elviselhetetlenebb lesz számukra. Ebben az esetben viszont szó sincs ilyesmiről: az európai társadalmi megmozdulások nyomán a követelmények változása nagyszabású könnyítést jelent, a vetésváltásban és a kötelező parlagoltatásban alapvető változások lesznek. Még mielőtt rátérnénk a könnyítések összefoglalására, szögezzük le: a feltételességi előírások nem vonatkoznak azokra, akik 10 ha-nál kisebb területen gazdálkodnak! Európában a gazdák mintegy 65%-a gazdálkodik 10 ha alatti birtokon, nálunk az az arány jóval magasabb. Vagyis, a gazdák nagy többsége itt akár abba is hagyhatja az olvasást... A román média szokásos bikkfanyelven közzétett, az olvasók számára irreleváns információkkal nehezített tudósítását az alábbiakban megpróbáljuk egyszerűen, közérthetően összefoglalni. Aki pedig mégis szeretné elolvasni a pontokra, alpontokra, alpontok alpontjaira tagolt erdeti szöveget az elérheti itt: https://agrointel.ro/318122/reguli-apia-pentru-rotatia-si-diversitatea-culturilor-modificari-in-vigoare-la-gaec-7-si-gaec-8 És akkor lássuk a változásokat, a könnyítéséket!   A vetésváltás szabályainak (GAEC 7) változása Ez a feltételességi előírás eddig azt mondta ki, hogy a gazdák a területeik legalább 1/3-án minden évben más növényt kellett vessenek, mégpedig úgy, hogy három évente mindenhol megvalósuljon legalább egyszer a vetésváltás. A könnyítés abban áll, hogy most két módszer között választhatnak: vagy vetésváltással (vetésforgóval) fognak a GAEC 7- nek eleget tenni, vagy terménydiverzifikációval. A terménydiverzifikáció hogyan fog működni a gyakorlatban?

Erre két lehetőség adott:

1.A 10 hektár feletti, de 30 hektár alatti gazdálkodók legalább kétféle növénykultúrát kell vessenek, de úgy, hogy a legnagyobb területen termesztett növény a teljes szántóterület legfeljebb 75%-át foglalhatja el. 2.A 30 hektár felett gazdálkodók legalább háromféle növénykultúrát kell vessenek, oly módon, hogy a legnagyobb területen termesztett növény (az elsődleges vagy fő kultúra) a teljes szántóterület 75%-át fedi le, továbbá a legnagyobb és a második legnagyobb növénykultúra együttes területe nem haladhatja meg a teljes szántóterület 95%-át.

A parlagoltatás szabályainak (GAEC 8) változása

Ez ugye arról szólt, hogy a gazdaság szántóterületeinek legalább 4%-át tájelemek (beleértve a parlagokat is) számára kellett fenntartani. Ha a szántóterület legalább 4%-át növényvédő szerek használata nélkül termesztett nitrogénkötő növények vagy másodvetések tették ki, akkor csak további 3%-nyi területet kellett tájelemek (beleértve a parlagokat is) számára fenntartani (így összesen legalább 7%-ot kellett kitegyenek). Az újítás itt talán méginkább üdvözlendő könnyítést jelent, ugyanis a GAEC 8 2025-től úgy módosul, hogy csak a védett tájképi elemek megőrzése, illetve a költési és fiókanevelési időszakban végzett bármely zavaró tevékenység (pl. fák, cserjék, bokrok vágása) tiltása marad meg. Tehát idéntől a gazdák már nem kell 4% parlagot biztosítsanak, hanem a teljes területre számíthatnak, amelyen értelmes gazdálkodást tudnak folytatni.  

Kun-Gazda Gergely