A mezőgazdászok betakaríthatják az aszály sújtotta terményt, miközben megkaphatják a területalapú támogatást, ha életbe lép a mezőgazdaság és a belügyi miniszter közösen kiadott határozatot, amely már csak a Hivatalos Közlönyben való megjelenésre vár – közölte Petre Daea agrárminiszter. Barabási Antal Szabolcs, a mezőgazdasági minisztérium államtitkára a Maszol megkeresésére elmondta: egyelőre nem lehet tudni, mekkorára tehető az aszály okozta kár, a felmérések ugyanis még folyamatban vannak. Földrajzi eloszlásban azonban Moldvában és a Partiumban, illetve a Bánságban okozta a legnagyobb károkat a szárazság.
„Kedden közösen a belügyminiszterrel kiadyunk egy határozatot, amely módosítja az eredeti miniszteri rendeletet. Lehetőséget biztosítunk a gazdáknak arra, hogy megváltoztassák az érintett kultúrák felhasználási besorolását például gabonáról állattenyésztésre, és hogy megkezdhessék az idő előtti betakarítást és az aszálykárt szenvedett növény megfelelő felhasználását, annak érdekében, hogy előkészíthessék a területeiket az őszi munkálatokra” – közölte a mezőgazdasági miniszter.
Petre Daea hozzátette, a gazdák kötelesek meghagyni a szárazság által érintett növényzet 5 százalékát azért, hogy lehessen megállapítani az aszálykárt és megítélni az ezért járó állami támogatást.
„Ezzel az intézkedéssel szabadságot adunk a gazdáknak, akiknek joguk van a területalapú támogatásra is, de a Mezőgazdasági, Kifizetési és Intervenciós Ügynökségnek (APIA) a szántóföldön ellenőrizve meg kell találnia a termést. Közös miniszteri rendelettel megállapítottuk, hogy a növényzetet le kell aratni, miközben a terület legalább 5 százalékát meg kell hagyni úgy, ahogy van, hogy hitelesítsük a dolgok állását” – mondta Petre Daea.
A miniszter ugyanakkor közölte, kinevezése és eskütétele után terepre indult, ahol a gazdákkal közösen győződhetett meg a mezőgazdaságot érintő szárazság okozta problémákról, illetve ahol megkezdődött az öntözőrendszerek kiépítése, ott megvizsgálják, milyen szakaszban vannak ezek a beruházások.
A Szövetség a Mezőgazdaságért és az Együttműködésért szakmai szervezet azt kéri a kormánytól, hogy július 31-ei határidővel nyilvánítsa aszály sújtotta területnek azokat a megyéket, ahol a szárazság a kultúrák több mint felét érintette.
Jelenleg megbecsülni sem lehet a károkat
Barabási Antal Szabolcs, a mezőgazdasági minisztérium államtitkára a Maszolnak elmondta: egyelőre meg sem lehet becsülni, mekkora károkat okozott a szárazság.
A aszálykárok felmérése folyamatban van, várhatóan egy hét, tíz nap múlva lesz pontos adatsor arról, hogy az ország mely területén, milyen mértékben szenvedett kárt a termés. Az államtitkár ugyanakkor közölte, a gazdák jelzései alapján jól látszik már most is, hogy Moldvában, Iași és Botoșani környékén van a legnagyobb probléma, de az aszály az egész országban okoz gondokat, ahol nem működnek az öntözőrendszerek.
A gazdák önerőből képtelenek lesznek az öntözőrendszerek kiépítésére, jelentette ki kérdésünkre az államtitkár, mert hatlmas értékű befektetésekről van szó. „Megpróbálunk kidolgozni egy olyan stratégiát, a közeljövőben az kell legyen az egyik első lépés, hogy állami forrásból kiépítsük az öntözőrendszereket, ez az új miniszter (a pénteken beiktatott Petre Daea – szerk. megj.) álláspontja is” – közölte Barabási Antal Szabolcs. Hozzátette: azt, hogy ezt milyen forrásokból oldják majd meg, „még nem világos”.
Az államtitkár elmondta, az erdélyi megyékben bár jobb a helyzet, mint Dél-Romániában, de itt is nehezebb a helyzet, mint az elmúlt években.
Mindenképp jelenteni kell a veszteséget
Magyar Loránd parlamenti képviselő, a mezőgazdasági szakbizottság alelnöke egy múlt heti közleményében úgy fogalmazott, sok megkeresés érkezik hozzá a gazdák részéről, hogy mit lehet ilyen körülmények között tenni.
A parlamenti ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ennek ellenére a gazdáknak jelenteniük kell az aszálykárokat hivatalos formában a helyi polgármesteri hivatalban. Nincs erre külön formanyomtatvány, mindenki maga kell megírja, milyen kár érte a szárazság miatt. Ezt a polgármesteri hivatal a prefektúrának továbbítja, és a sürgősségi helyzetekkel foglalkozó bizottság összesíti a jelentéseket.
„Mielőtt valaki legyintene, hogy ezzel semmi nem oldódik meg, azt fontos tudni, hogy aki leteszi a jelentést, ugyanúgy megkapja a területalapú mezőgazdasági támogatást, mintha jól ment volna a termelés – akkor is, ha kiszáradtak az ültetvények. Másrészt a gazdálkodók időlegesen mentesülnek az átalánydíjtól (taxa forfetara) is. Ez is egy jó esély a veszteségek csökkentésére” – idézte a közlemény a parlamenti képviselőt.
Országos szinten a búza is megsínylette a szárazságot, mert az 5500-hoz képest most hozzávetőleg a 4000 kilogrammot éri el a hozam hektáronként, de a kukorica- és a napraforgótermés „katasztrofális”. Hozzátette: Arad, Temes, Bihar és Szilágy megyében azonban, ahol az elmúlt hetekben tíz napon keresztül 38–40 Celsius-fokot mértek mindennemű csapadék nélkül, ott nagyon megszenvedte a termés a forró nyári időt.
