Meredeken emelkednek a nitrogénműtrágyák árai, miután a Közel-Keleten kiéleződő konfliktus veszélybe sodorta a Hormuzi-szoroson áthaladó szállítmányokat. A stratégiai jelentőségű vízi út kulcsszerepet játszik a világ műtrágya-kereskedelmében: a nemzetközi nitrogénműtrágya-forgalom közel egynegyede, valamint a globális termelés jelentős része ezen az útvonalon halad át.

A térség meghatározó karbamidtermelői – köztük Katar, Szaúd-Arábia és Irán – a világ tíz legnagyobb exportőre közé tartoznak, és döntően a Hormuzi-szoroson keresztül juttatják el árujukat a nemzetközi piacokra. A szállítások akadozása vagy leállása így azonnali hatással van az árakra és az ellátás biztonságára.

Drasztikus áremelkedés Egyiptomtól New Orleansig

A jellemzően földgázból előállított karbamid ára Egyiptomban – amely szintén jelentős termelő – akár 13 százalékkal is emelkedett: tonnánként 485 dollárról 550 dollárra ugrott. Az áremelkedés Észak-Amerikában is gyorsan megjelent. New Orleans kikötőjében az ár mintegy 77 dollárral, 606 dollárra nőtt tonnánként. Az európai importkikötőkben, például Hamburgban szintén meredek drágulás tapasztalható.

Josh Linville, a StoneX elemzője szerint a globális piac már eleve szűkös volt, részben azért, mert az európai termelők nem jutnak hozzá a korábban elérhető, olcsó orosz földgázhoz. „A világ már most is nitrogénhiánnyal küzd, és most az év legrosszabb időszakában érte súlyos csapás” – fogalmazott.

A legrosszabbkor jött a válság

Az újabb feszültségek az északi félteke gazdáit éppen akkor érik, amikor megkezdik a műtrágyák kijuttatását a földekre. Linville szerint a konfliktus időzítése „szó szerint nem is lehetne rosszabb” az iparág számára. Bár az Egyesült Államok középső részén a gazdák egyelőre még hozzáférhetnek a Perzsa-öbölből érkező karbamidhoz, a mintegy két hónapos szállítási idő komoly kockázatot jelent. Ha az útvonal tartósan lezárul vagy akadozik, a műtrágya túl későn érkezhet meg az aktuális vetési szezonhoz.

Amennyiben az árak tovább emelkednek, a műtrágya sok gazdálkodó számára megfizethetetlenné válhat. Többen már most terméskiesésre számítanak.

Katar leállása tovább fokozta a bizonytalanságot

A helyzetet súlyosbította, hogy Katar – miután iráni dróntámadás érte – leállította a cseppfolyósított földgáz (LNG) termelését a világ legnagyobb exportlétesítményében. A földgáz a nitrogénműtrágyák egyik legfontosabb alapanyaga. Elemzők szerint Katar a globális karbamidexport mintegy 11 százalékát adja, és a szállítmányok jelentős része a Perzsa-öböl térségében bonyolódik.

A Hormuzi-szoros de facto lezárása óta Egyiptomban a granulált karbamid ára tonnánként további 60 dollárral nőtt, a vásárlók pedig alternatív beszállítókat keresnek Észak-Afrikában és Délkelet-Ázsiában.

Nincs stratégiai tartalék

Világszerte évente mintegy 180 millió tonna nitrogénműtrágyát használnak fel (tápanyagtartalomban mérve), ebből 55–60 millió tonna karbamidot szállítanak nemzetközi tengeri útvonalakon. A Közel-Kelet ennek a kereskedelmi volumennek 40–50 százalékát adja. Az export szinte teljes egészében a Hormuzi-szoroson halad át.

A szakértők szerint a műtrágyapiac különösen sérülékeny, mert – az olajjal ellentétben – nincs jelentős stratégiai tartalék. Az Egyesült Államok például több százmillió hordó nyersolajat tárol stratégiai készletként, nitrogénműtrágyából azonban nem létezik hasonló biztonsági puffer. A kereskedelem nagyrészt „just-in-time” rendszerben működik, a szezonális kereslet pedig egybeesik a vetési ciklusokkal, így a piac nem képes könnyen elnyelni egy nagyobb geopolitikai sokkot.

Kulcsszerepben a Közel-Kelet

2025-ben a Közel-Kelet az Egyesült Államok karbamidimportjának 28 százalékát adta, és évi mintegy 20 millió tonnás exportjával a világ legnagyobb karbamidszállítója. Ez a globális tengeri kereskedelem 35 százalékát jelenti, amelynek körülbelül egynegyede Iránhoz köthető.

Ha a térségből érkező szállítmányok tartósan késnek vagy elmaradnak, a világ egyik legfontosabb karbamidforrása esik ki, ami ellátási hiányhoz és további áremelkedéshez vezethet. A közel-keleti termelők már most felfüggesztettek több szállítmányt, és komoly logisztikai nehézségekkel küzdenek a Hormuzi-szoros térségében.

Az amerikai karbamidimport július és február között 2,35 millió tonnát tett ki, ami 5 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakát, és 1 százalékkal az ötéves átlag felett van. Mindez azonban kevés vigaszt jelent egy olyan piacon, amely egyre inkább az ellátási zavaroktól és az árrobbanástól tart.

Kun-Gazda Gergely