Komoly feszültség alakult ki a román kormányon belül, amely akár súlyos válsággá is fajulhat a mezőgazdaságban egy rendkívül érzékeny időszakban. A gazdák számára létfontosságú, jövedéki adó és áfa nélküli dízelüzemanyag bevezetéséről szóló intézkedés egyelőre elakadt az engedélyezési folyamatban, mivel a Pénzügyminisztérium még nem adott egyértelmű választ a projektre.

A kezdeményezést Florin Barbu mezőgazdasági miniszter indította és támogatja, aki nyilvánosan is figyelmeztetett: ha az intézkedést nem fogadják el sürgősen, Románia akár 3,7 milliárd eurós gazdasági veszteséget is elszenvedhet, miközben egy kulcsfontosságú mezőgazdasági szezon kerül veszélybe. A növekvő költségek és a geopolitikai bizonytalanságok közepette ez az adminisztratív patthelyzet kritikus tényezővé vált, amely az egész mezőgazdasági ágazat stabilitását veszélyezteti.

3 millió hektár kerülhet veszélybe

A miniszter által ismertetett adatok szerint több mint 3 millió hektárnyi tavaszi vetés maradhat el. A magas üzemanyagárak és a gyors támogatási mechanizmusok hiánya miatt a gazdák kénytelenek visszafogni kiadásaikat, és inkább a jövőbeni mezőgazdasági munkákra, különösen az őszi betakarításra tartalékolnak. Ennek következményei súlyosak lehetnek: egyrészt Románia mintegy 600 millió eurónyi uniós támogatástól eshet el, másrészt a GDP-kiesés elérheti a 3,7 milliárd eurót. Ez nemcsak a mezőgazdaságot, hanem az egész gazdaság stabilitását megingathatja.

A helyzet jól mutatja, mennyire kiszolgáltatott az ágazat a késlekedő adminisztratív döntéseknek. A gyors beavatkozás hiánya nemcsak pénzügyi veszteséget jelent, hanem a hazai élelmiszer-termelés visszaesésének valós kockázatát is, ami közvetlenül érinti az élelmezésbiztonságot.

Hogyan működne az új rendszer?

A Mezőgazdasági Minisztérium által javasolt rendszer célja a jelenlegi bürokrácia csökkentése és a kifizetések felgyorsítása. A tervezet szerint a gazdák hektáronként 78 liter gázolajat vásárolhatnának közvetlenül a töltőállomásokon, jövedéki adó és áfa nélkül.

A támogatáshoz az APIA által kiállított igazolások vagy speciális utalványok révén lehetne hozzájutni. Az intézkedés egyik legfontosabb célja, hogy megszüntesse a jelenlegi rendszerben tapasztalható, akár 7–8 hónapos késedelmet a jövedéki adó visszatérítésében, amely komoly terhet jelent a gazdák pénzforgalmára. A jelenlegi mechanizmus ráadásul több mint 2000 tisztviselő munkáját és évente több millió eurós informatikai költséget igényel, így nemcsak lassú, hanem rendkívül költséges is.

Rendszerszintű kockázat az élelmiszeriparban

A kialakult helyzet hatásai messze túlmutatnak a mezőgazdaságon. A miniszter szerint az egész agrár-élelmiszeripari lánc működése veszélybe kerülhet. Már most mintegy 30%-os visszaesés tapasztalható az élelmiszertermelésben. A feldolgozóüzemek kénytelenek csökkenteni a munkaidőt, ami akár 120 ezer alkalmazottat is érinthet. Ez munkahelyek megszűnéséhez, a hazai termelés visszaeséséhez és az importtól való függőség növekedéséhez vezethet.

A figyelmeztetés egyértelmű: gyors beavatkozás nélkül a mezőgazdaság és az élelmiszeripar egy gyorsuló leépülési folyamatba sodródhat.

Politikai patthelyzet és növekvő nyomás

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a kormány részéről egyelőre nincs érdemi reakció a Mezőgazdasági Minisztérium egyeztetési kezdeményezéseire. Az intézmények közötti feszültség egyre nő, és az ügy egyre inkább politikai kérdéssé válik. Több politikai szereplő is jelezte, hogy a projekt a parlamentben is elakadt, ami komoly kérdéseket vet fel a döntéshozók prioritásaival kapcsolatban.

Közben a gazdák és szakmai szervezeteik fokozzák a nyomást, sürgetve az intézkedés mielőbbi elfogadását. A tét nem kicsi: fennáll a veszélye annak, hogy az ország mezőgazdasági területeinek akár egyharmada parlagon marad.

Súlyosbító nemzetközi környezet

A belföldi problémákat tovább nehezíti a kedvezőtlen nemzetközi helyzet. A közel-keleti konfliktus következtében kialakult energiaválság jelentősen megemelte az üzemanyagárakat, és az Európai Unió előrejelzései szerint ezek még béke esetén sem fognak gyorsan csökkenni.

Európában az olaj ára mintegy 60%-kal, a gáz ára pedig 70%-kal emelkedett, miközben az importált fosszilis energiahordozók költsége is jelentősen nőtt. Mindez közvetlenül érinti a mezőgazdaságot, ahol az üzemanyag alapvető költségtényező. Támogató intézkedések hiányában a román gazdák egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a külföldi versenytársakkal szemben.

Nincs idő a halogatásra

A kialakult helyzet világosan mutatja: a mezőgazdaság nem engedheti meg magának a késlekedést. Minden egyes nap további költségeket és kockázatokat jelent, nemcsak a gazdák, hanem az egész nemzetgazdaság számára.

A jövedékiadó-mentes dízelüzemanyag körüli döntés így már nem csupán szakpolitikai kérdés, hanem az ország gazdasági stabilitását érintő sürgető ügy.

Kun-Gazda Gergely